Mária
-6 °C
-2 °C

Voksolás pecséttel

2000.11.21. 22:01
November 26-án Románia 17 millió 776 ezer 522 szavazati joggal rendelkező állampolgára választ államfőt, 143 szenátort és a 328 képviselőt. A 2000-ben módosított, jelenleg érvényes választási törvény célja: egységesíteni a román politikai életet, csökkenteni az államfőjelöltek, illetve a parlamentben szerepet vállaló pártok számát. Hogy dél-keleti szomszédaink hogyan szavaznak, arról alább győződhetnek meg.

A román törvények értelmében választópolgár az a román állampolgár, aki legalább 18 éves, vagy a választások évében éri el ezt a kort. Képviselőnek azok a román (és nem kettős állampolgárságú) személyek választhatók, akik már 21 évesek, szenátor vagy elnök pedig a már 30 évet betöltött román állampolgár lehet.

Eltűnt Iliescu titkosszolgálati kartonja

Ion Iliescu
A törvény szerint a volt szekuritaté tagjai nem jelöltethetők semmilyen köztisztségre. A volt titkosszolgálat iratait vizsgáló bizottság világítja át a jelölteket, Ion Iliescu RTDP-s jelölttel kapcsolatban, a napokban derült ki: nyoma veszett titkosszolgálati dossziéjának, így semmit sem lehet tudni az esetleges múltjáról.

Az államfőjelöléshez szükséges iratokat a Központi Választási Irodánál illetve az Alkotmánybíróságnál kell benyújtani, a 2000-ben módosított törvény szerint nem 100 ezer, hanem 300 ezer választói támogatással megspékelve. A megnövelt támogatói szám az államfőjelöltek dömpingjét lett volna hivatott megelőzni, ez azonban félig sikerült: az 1996-ban regisztrált 16 jelöltet csak 13-ra sikerült leszorítani.

A pártok által összegyűjtött aláírásokat ellenőrizni szinte képtelenség: ha azok valóban egyediek és nem ismétlődnek, akkor a szavazati joggal rendelkezők egynegyede írt alá támogatói íveket. Ilyen magas szintű politikai mozgósítást nehéz elérni...

Kampány negvenhét napon keresztül

A választási kampány a választások előtt 47 nappal kezdődik, 45 napig szórhatják a pártok a pénzt, egy napot kampánycsendre, egyet pedig választásra szánnak. A pártok pénzt szinte mindenkitől kaphatnak, kivéve külföldről (nemzetközi párttársuktól jöhet a pénz, ezt a Hivatalos Közlönyben azonban meg kell jelentetni), állami vállalatoktól, közintézményektől. Egyébként minden nagyobb támogatást a Hivatalos Közlönyben kell "lejelenteni".

Szavazás Magyarországon
A Magyarországon hivatalosan tartózkodó román állampolgárok hat helyen is szavazhatnak útlevelük alapján: Budapesten a román nagykövetségen és a román kulturális központban, Szegeden a konzulátuson, Debrecenben a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában (Piac utca 8.), Pécsett és Győrött a polgármesteri hivatalban. Magyarországon huzamos tartózkodási engedéllyel 11.825, illetve bevándorlási engedéllyel 30.443 román állampolgár tartózkodik.
A szavazólapok megyénként egységesek. Az elnökjelöltek esetében beiratkozási sorrendben, egyforma téglalapban jelenítik meg az elnökjelölt nevét és a választási jelét. A képviselők és szenátorok esetében a politikai párt egy listát ad le, az összes rajta szereplő jelölt neve megjelenik a szavazólapon.

A választás lényegében pecsételéssel történik: a keret belsejében, egyszer kell a ,,Votat" (megszavazva) pecsétet beütni. Ha többször pecsételnek, a pecsét a kereten kívülre lóg, vagy ha egyáltalán nincs pecsét, akkor a szavazat érvénytelen. A külföldön tartózkodó állampolgárok a követségeken felállított szavazóhelyiségekben adhatják le voksaikat, a tengeren lévők pedig a hajó fedélzetén szavaznak.

A listára adott szavazatok alapján bonyolult választási algoritmus szerint számítják ki, hogy egyik vagy másik körzetből melyik szenátort vagy képviselőt választották meg. Egy tisztség megüresedése esetén nem szerveznek újabb szavazásokat, hanem a listán következő párttag veszi át a megüresedett helyet.

Ötven százalék plusz egy szavazat

Az államfőjelöltek közül az első fordulóban az a győztes, aki a szavazatok felét plusz egy voksot megkapott. Ha ilyen jelölt nincs, akkor az első két helyezett részvételével, két héttel az első forduló után (december 10-én) második fordulót szerveznek, a győztes a legtöbb szavazatot elért jelölt.

A képviselőház és szenátus tagjait a választások után 20 nappal közös alakuló ülésre hívják össze, így december közepén új törvényhozó testülete lesz Romániának. Az elnököt a legfelsőbb bíróság ismeri el, maximum 20 nappal a választások után.