Az erőszak képei - a Milosevics-per első hete

Középkori kegyetlenséggel vádolta Milosevicset nyitóbeszédében Carla Del Ponte, a Nemzetközi Törvényszék legfőbb ügyésze, a vád képviselője. Beszédében Del Ponte elmondta, a nemzetközi közösséget megrázta egy modern állam ilyen erőszakos széthullása. A Biztonsági Tanács és az ENSZ hamar felismerte a veszélyt, amit ezek a feltételezések szerint Milosevics elkövette bűnök jelentenek - mondta a főügyész.

Személyes felelősség

A főügyész hangsúlyozta, hogy Milosevicset a bűnök elkövetésében játszott személyes felelőssége miatt vádolják, és nem egy szervezet vagy ország ül most a vádlottak padján. Del Ponte beszédében Milosevicset remek taktikusként jellemezte, aki a személyes ambíciói útjában állóknak okozott "elbeszélhetetlen szenvedésektől sem riadt vissza céljai elérésében".

Az erőszak képei

A vád ezeknek a kegyetlenségeknek az ábrázolására számos felvételt hozott fel, amelyek többek között koszovói tömegsírok és boszniai koncentrációs táborok képeivel sokkolták a tárgyalás résztvevőit. A beszámolók tanulsága szerint Milosevics ezeket a felvételeket rezzenéstelen, közönyös arccal nézte végig.

A vád kétnapos nyitását követően Milosevics kapott szót. Válaszul az ügyészség által bemutatott felvételekre Milosevics számos, a NATO bombázásainak polgári áldozatait bemutató felvétellel és egy német televízió-társaság a koszovói tömegsírok valódiságát kétségbevonó dokumentumfilm bemutatásával válaszolt.

Hazugsággal vádolta a NATO-t

Maguk is hallhatták, amint a német tábornok elmondta: németként szégyelli azt, ahogy hazájának kormánya viselkedett - hivatkozott beszédében az exelnök ez utóbbi dokumentumfilmre. Mint mondta, ha a bíróság tagjai végigolvasták levelezését, akkor láthatták, hogy számos amerikai katonatiszt is hasonlóképpen vélekedik. Véleménye szerint a vádak nem ellene, hanem az egész szerb nép és annak szellemi elitje ellen irányulnak.

'A szerb népet vádolják'

A memorandum A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia memoranduma 1986 szeptember 26 szivárgott ki a jugoszláv sajtóban. A szerzők eredetileg nem kívánták megjelentetni az el sem készült művet. Írásukban a szerb népet a Tito Jugoszláviájában ért sérelmek felsorolásával kezdték. A memorandum állításai szerint a szerbeket az 1941-ben kikiáltott fasiszta Független Horvát Állam fennállása óta nem fenyegette akkora veszély, mit a memorandum írása idején. A memorandumot széles körben elítélte a jugoszláv kommunista vezetés, Milosevics - aki akkor a Szerb Kommunisták Szövetségének vezetője volt - azonban nyilvánosan nem foglalt állást az ügyben. Több történész szerint ezzel indult el a jugoszláv elnökséghez vezető politikai karriere.

Hallhattuk, amint idézték a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia [1986-os] memorandumát, melyet az albánok ellen elkövetett bűnök kiindulópontjának tartanak. Itt csak abban értünk egyet, hogy vezetésem a nép akaratát tükrözte. Ezért az ügyészség valójában a szerb népet vádolja, amiért az támogatott engem - mondta Milosevics.

Milosevics hivatkozott továbbá az amerikaiak afganisztáni fellépésére is, mondván ők a világ másik oldalára is elmentek, hogy a terrorizmus ellen harcoljanak. Állítása szerint ő sem tett mást, minthogy a terroristák ellen harcolt, saját hazájában. Ezt tartják bűnnek - jelentette ki az egykori elnök. Milosevics elmondta, országa hősiesen védekezett a NATO agressziója ellen, amely egy egész nemzet ellen irányult "a nap huszonnégy órájában, hetvennyolc napon keresztül".

Bill Clinton Milosevics tanúja lehet

Ezek után Milosevics bejelentette: tanúként kívánja beidéztetni Bill Clinton volt amerikai elnököt, Gerhard Schröder német kancellárt, Madeleine Albright volt amerikai külügyminisztert, Helmut Kohl volt német kancellárt és Kofi Annan ENSZ-főtitkárt is. A törvényszék szabályzata szerint mind a vád, mind a védelem idézhet tanúkat a tárgyalásra. A tanúként megnevezetteknek kötelessége megjelenni a bíróság előtt, amennyiben ezt elmulasztják, a Törvényszék a nemzetközi jog teljes súlyát latba vetheti beidézésükért, de csak jogi lépéseket tehet.

Tiltakozik az orosz parlament

Milosevics beszédét követően az orosz törvényhozás alsóházának, az állami dumának a külügyi bizottsága határozatott fogadott el, mely azzal vádolja a Törvényszéket, hogy az nem foglalkozik a NATO által elkövetett emberi jogok súlyos megsértésével. Gennagyij Szeleznyov, a duma kommunista elnöke szerint Milosevics "politikai fogoly, a vádlottak padján a NATO vezetőinek kéne ülnie".

A vádirat Bosznia: - Népírtás, emberiség elleni bűntettek, a Genfi Egyezmény súlyos megsértése, a háborús szokásjog megsértése A vádirat külön kitér az 1995-ös srebrenicai mészárlásra, amikor is a várost elfoglaló szerb csapatok "majdnem minden fogságba esett bosnyák férfit és fiút - több ezer embert - kivégeztek". Horvátország: - Emberiség elleni bűntettek, a Genfi Egyezmény súlyos megsértése, a háborús szokásjog megsértése A horvátországi vádirat több száz civil megölésével és százhetvenezer horvát és nem szerb polgár elüldözésével vádolja Milosevicset. Bár a horvátországi háború idején Milosevics Szerbia elnökeként formálisan nem felelt a Jugoszláv Néphadsereg és a szerb szabadcsapatok tevékenységéért, a vádirat mint társelőkészítőt nevezi meg az exelnököt. Koszovó: - Emberiség elleni bűntettek, a háborús szokásjog megsértése A vádirat szerint Milosevicset és Jugoszlávia más akkori vezetőit közvetlen felelősség terheli nyolcszázezer albán elüldözéséért és hatszáz személyében azonosított albán megöléséért. Koszovó ügyében az ügyészség Milosevics mellett vádolja Nikola Sajnovics akkori miniszterelnök-helyettest, Dragoljub Ojdanics tábornok, vezérkari főnököt és Vlajko Sztjiljkovics akkori szerb belügyminisztert is.