További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Adrian Nastasét elkísérte Magyarországra Mircea Geoana külügyminiszter, Hildegard Carola Puwak, az európai integrációs ügyek minisztere, valamint egy 35 fős sajtókíséret. A küldöttség tagja volt az RMDSZ részéről Frunda György és Kelemen Attila is.
Az aláírást követő nyilatkozatukban a felek egyetértettek abban, hogy sikerült megnyugtatóan rendezni a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban felvetődött román aggályokat. "A magyar-román kapcsolatok minden vita és nehézség ellenére szép jövő előtt állnak" - fogalmazott Orbán Viktor.
Mint mondta, Adrian Nastasével tárgyalt a kereskedelmi, beruházási, kisebbségi együttműködés kérdéseiről is. Szó esett a legmagasabb szintű kétoldalú találkozók évi rendszeressé tételéről is.
Adrian Nastase azt emelte ki, hogy a megkötött megállapodás alapján a kedvezménytörvény hatálya csak Magyarországra érvényes, illetve Romániában a külképviseletekre.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: a jogszabály tervezésekor úgy gondolták, hogy az nem tartalmaz diszkriminatív elemeket, a kétely azonban megvolt arról, helyes-e, ha a törvény gazdasági kérdésekben a nemzeti önazonossághoz tartozás kérdésében különbséget tesz román állampolgárok között.
Az egyetértési nyilatkozat címet viselő megállapodásnak három főbb pontja van. Az első rögzíti, hogy a két ország támogatja egymást az euroatlanti integrációs folyamatban. A harmadik fejezet a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat taglalja. A második, státustörvény érintő rész foglalkozik a kedvezménytörvénnyel és több ponton szó szerint átveszi az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait. Ennek szellemében a nyilatkozat rögzíti, hogy hogy magyarigazolványt a közigazgatási hivatalok és a magyar konzulátusok adhatnak majd ki.
Munkavállalási jog minden román állampolgárnak
A megállapodás legfőbb eleme, hogy Budapest elfogadta a románok által követelt egyenlő elbírálás elvét. Ez minden bizonnyal azt jelenti - bár részleteket még nem közöltek -, hogy nem csak a magyarigazolvány birtokosai vállalhatnak évente háromhavi munkát Magyarországon - amint az a kedvezménytörvényben szerepel -, hanem minden román állampolgár.
Németh Zsolt külügyi államtitkár tájékoztatása szerint nincs szükség a parlament által már elfogadott törvény módosítására.
MSZP: "Elfogadhatatlan" kompromisszum
Elfogadhatatlan kompromisszumként és a kedvezménytörvény szellemével teljesen ellentétesként értékelte a megállapodást az MSZP részéről Dr. Tabajdi Csaba, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja. Az Index megkeresésére a politikus közölte, hogy az Orbán-kormány "rá akar szabadítani több millió román munkavállalót a magyar munkaerőpiacra", ami "felhergelheti a magyarokat a román munkavállalókkal szemben". Tabajdi szerint ez annak a következménye, hogy az Orbán-kormány nem gondolta végig rendesen a státustörvényből következőket, és ezért "Magyarország rendkívül nagy árat fizetett".
Legjobb volna eltörölni a munkavállalásra vonatkozó passzust a státustörvényből - vélekedett a Népszabadság kérdésére Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának szabad demokrata elnöke. Szent-Iványi szerint a diszkrimináció elve ugyanis eleve nem tenné lehetővé, hogy csak egy adott népcsoport részesüljön a státustörvény gazdasági kedvezményeiből, azokat az adott állam minden polgárának meg kellene kapnia. "Márpedig ha ezt Romániára kiterjesztik, az politikai precedenst teremt, s olyan, munkanélküliséggel küszködő szomszédos államok is igényelhetik, mint Ukrajna vagy Jugoszlávia" - mondta Szent-Iványi. "Különösen nem szerencsés a kiterjesztést úgy kezdeményezni, hogy nem mérték fel annak hatását a magyar munkaerőpiacra."
Győri Béla, a MIÉP szóvivője úgy vélekedett, hogy más román állampolgároknak nem kellene juttatni a státustörvény kedvezményeiből, csak a magyaroknak. "A román állampolgárok ugyanis nem tartoznak ahhoz a kultúrkörhöz, amelynek kedvezményeket kívánunk nyújtani" - mondta.
|