Árpád
-1 °C
9 °C

Egyenlő elbírálás minden román állampolgárnak

2001.12.22. 18:10
Minden román állampolgár évente három hónapig szabadon munkát vállalhat Magyarországon, nem csak a magyarigazolvánnyal rendelkezők, akikre eredetileg a státustörvény kiterjedt volna. Ez következik abból a megállapodásból, amelyet Budapesten szombaton látott el kézjegyével a magyar és a romány kormányfő.
Szombaton délután aláírta a státustörvényről szóló román-magyar megállapodást Orbán Viktor magyar és Adrien Nastase román kormányfő. A román miniszterelnök egynapos látogatásra érkezett Budapestre. A kedvezménytörvényről pénteken állapodott meg a két ország tárgyalódelegációja.

Adrian Nastasét elkísérte Magyarországra Mircea Geoana külügyminiszter, Hildegard Carola Puwak, az európai integrációs ügyek minisztere, valamint egy 35 fős sajtókíséret. A küldöttség tagja volt az RMDSZ részéről Frunda György és Kelemen Attila is.

Az aláírást követő nyilatkozatukban a felek egyetértettek abban, hogy sikerült megnyugtatóan rendezni a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban felvetődött román aggályokat. "A magyar-román kapcsolatok minden vita és nehézség ellenére szép jövő előtt állnak" - fogalmazott Orbán Viktor.

Mint mondta, Adrian Nastasével tárgyalt a kereskedelmi, beruházási, kisebbségi együttműködés kérdéseiről is. Szó esett a legmagasabb szintű kétoldalú találkozók évi rendszeressé tételéről is.

Adrian Nastase azt emelte ki, hogy a megkötött megállapodás alapján a kedvezménytörvény hatálya csak Magyarországra érvényes, illetve Romániában a külképviseletekre.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: a jogszabály tervezésekor úgy gondolták, hogy az nem tartalmaz diszkriminatív elemeket, a kétely azonban megvolt arról, helyes-e, ha a törvény gazdasági kérdésekben a nemzeti önazonossághoz tartozás kérdésében különbséget tesz román állampolgárok között.

Az egyetértési nyilatkozat címet viselő megállapodásnak három főbb pontja van. Az első rögzíti, hogy a két ország támogatja egymást az euroatlanti integrációs folyamatban. A harmadik fejezet a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat taglalja. A második, státustörvény érintő rész foglalkozik a kedvezménytörvénnyel és több ponton szó szerint átveszi az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait. Ennek szellemében a nyilatkozat rögzíti, hogy hogy magyarigazolványt a közigazgatási hivatalok és a magyar konzulátusok adhatnak majd ki.

Munkavállalási jog minden román állampolgárnak

A megállapodás legfőbb eleme, hogy Budapest elfogadta a románok által követelt egyenlő elbírálás elvét. Ez minden bizonnyal azt jelenti - bár részleteket még nem közöltek -, hogy nem csak a magyarigazolvány birtokosai vállalhatnak évente háromhavi munkát Magyarországon - amint az a kedvezménytörvényben szerepel -, hanem minden román állampolgár.

Németh Zsolt külügyi államtitkár tájékoztatása szerint nincs szükség a parlament által már elfogadott törvény módosítására.

MSZP: "Elfogadhatatlan" kompromisszum

Elfogadhatatlan kompromisszumként és a kedvezménytörvény szellemével teljesen ellentétesként értékelte a megállapodást az MSZP részéről Dr. Tabajdi Csaba, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja. Az Index megkeresésére a politikus közölte, hogy az Orbán-kormány "rá akar szabadítani több millió román munkavállalót a magyar munkaerőpiacra", ami "felhergelheti a magyarokat a román munkavállalókkal szemben". Tabajdi szerint ez annak a következménye, hogy az Orbán-kormány nem gondolta végig rendesen a státustörvényből következőket, és ezért "Magyarország rendkívül nagy árat fizetett".

Legjobb volna eltörölni a munkavállalásra vonatkozó passzust a státustörvényből - vélekedett a Népszabadság kérdésére Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának szabad demokrata elnöke. Szent-Iványi szerint a diszkrimináció elve ugyanis eleve nem tenné lehetővé, hogy csak egy adott népcsoport részesüljön a státustörvény gazdasági kedvezményeiből, azokat az adott állam minden polgárának meg kellene kapnia. "Márpedig ha ezt Romániára kiterjesztik, az politikai precedenst teremt, s olyan, munkanélküliséggel küszködő szomszédos államok is igényelhetik, mint Ukrajna vagy Jugoszlávia" - mondta Szent-Iványi. "Különösen nem szerencsés a kiterjesztést úgy kezdeményezni, hogy nem mérték fel annak hatását a magyar munkaerőpiacra."

Győri Béla, a MIÉP szóvivője úgy vélekedett, hogy más román állampolgároknak nem kellene juttatni a státustörvény kedvezményeiből, csak a magyaroknak. "A román állampolgárok ugyanis nem tartoznak ahhoz a kultúrkörhöz, amelynek kedvezményeket kívánunk nyújtani" - mondta.

Romániai reakciók
A román fővárosban szombaton üdvözölték a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos vitát lezáró egyetértési nyilatkozat aláírását, és azt hangsúlyozták, hogy Romániának sikerült érvényre juttatnia saját szempontjait a közösen elfogadott dokumentumban.

Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke nyilatkozatában rámutatott: a román és a magyar kormányfő által aláírt okmány véget vet a kétoldalú kapcsolatokban egy "viszonylag feszült időszaknak". A feszült légkör nem használt a két ország kapcsolatainak,de a nemzetközi közösség sem fogadta kedvezően - mondta a bizottsági elnök, aki szerint a Budapesten aláírt memorandum eloszlatta a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos három román aggodalmat: azt, hogy a jogszabályt úgy hozták meg, hogy nem konzultáltak Romániával és a többi szomszédos országgal; hogy a magyar Országgyűlés által elfogadott törvény megkülönböztetést iktatott be a román többség és a magyar kisebbség közé; hogy a gyakorlati megvalósításban a területenkívüliség elvének alkalmazását vetítette előre. Jelenlegi formájában a memorandum eloszlatja a román aggodalmakat - hangoztatta Prisacaru a román közszolgálati rádióban elhangzott nyilatkozatában.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke üdvözölte a két miniszterelnököt és a két kormány képviselőit az egyetértési nyilatkozat kimunkálásában elért eredményért. Az RMDSZ-elnök egyetértett a szenátus külügyi bizottságának elnökével, miszerint a szombaton aláírt dokumentum véget vetett egy több mint féléves vitának, amely ártott a román-magyar viszonynak és általában a politikai légkörnek.

Markó ugyanakkor megelégedéssel nyugtázta, hogy az RMDSZ hozzájárult "ennek a kérdésnek a megoldásához". A szövetség kezdettől fogva hangoztatta, hogy a két kormány közötti közvetlen párbeszéd révén a kérdést meg lehet oldani. "Lám, a pesszimistáknak nem volt igazuk!" - mondta az első számú romániai magyar politikus, és kiemelte: a román-magyar viszony elsőrendű fontosságú a térségben.

A román rádió kérdésére válaszolva Markó megerősítette, hogy az RMDSZ meg van elégedve az egyetértési nyilatkozatban rögzített megoldásokkal, hiszen a szövetség közvetetten maga is részt vett a kétoldalú megállapodás kimunkálásában.

A budapesti aláírás utáni órákban megszólalt román újságírók és elemzők az egyetértési nyilatkozat megszületését a legfontosabb eseménynek nevezték a két ország közötti alapszerződés létrejötte óta. "Szükséges, hasznos, látványos és bölcs kompromisszumnak" nevezték az aláírt okmányt.

Mind a román kormánynak közvetlenül alárendelt Rompres közszolgálati hírügynökség, mind pedig a magánkézben levő Mediafax az aláírásról szóló első tudósításaikban elsősorban román sikerként értékelték az egyetértési nyilatkozat aláírását.