Olivér
EUR 410,87 Ft USD 392,12 Ft GBP 493,74 Ft BUX 79 229 OTP 21 600 Ft MOL 2 676 Ft
-2 °C
5 °C

Kerry uralja a demokratákat

2004.02.04. 07:21

További Külföld cikkek

Tovább a rovatra
Gyakorlatilag bebiztosította magának a demokrata elnökjelöltséget John Kerry. Igazi harc már a második helyért sem folyik, arra látszólag csak John Edwards esélyes. Joe Lieberman hivatalosan is visszalépett, Dean még élőnek tetteti magát.
Bebiztosította éllovas-pozícióját a demokrata elnökjelöltek között John Kerry. A massachusettsi szenátor a kis szuperkedd hét választása közül ötöt elsöprő fölénnyel megnyert. A legszorosabb Arizonában volt a verseny, Kerry itt "csak" tizenhat százalékot vert rá a második helyezett Wesley Clarkra.

Döntetlen hazai pályán

A tábornok, Clinton támogatása ide vagy oda, elég gyengén szerepel. A gyakorlatilag hazai pályának számító Oklahomában (Clark a szomszédos Arkansasban született) alig ezer szavazattal szerezte meg a győzelmet John Edwards előtt. Kerry kilencezer szavazattal - három százalékkal - lemaradva a harmadik helyet szerezte meg.

Edwards őrzi második helyét

Dél-Karolinában Edwards teljesítette a papírformát, magabiztosan megnyerte a szavazást szülőállamában. Dél-Karolinában Kerry lett a második, tizenöt százalékkal lemaradva, a harmadik a választás egyik viccjelöltje, a teljesen esélytelen fekete polgárjogi harcos Al Sharpton lett.

A kis szuperkedd összerázta a demokrata jelöltek mezőnyét - Joe Lieberman, a 2000-es választás demokrata alelnökjelöltje például eredményeit látván visszalépett. Döntése nem váratlan, kampánystábjának tagjai már New Hampshire után a visszavonulást tartották a legvalószínűbb döntésnek.

Dean reményvesztetten

Bizonyossá vált az is, hogy egyedül John Edwardsnak van némi - kevés - esélye Kerry megszorítására. A massachusettsi szenátor még olyan kilátástalannak tűnő helyeken, mint Oklahoma is tudott delegátusokat szerezni az elnökjelölő konvencióra.

A nap két nagy vesztese egyértelműen Wesley Clark és Howard Dean. Clinton kedvenc tábornoka még hazai pályán is csak bizonytalan győzelemre volt képes, Dean pedig huszonkét százaléknál nem került közelebb Kerryhez, egyetlen államban sem.

Az egy hónapja még éllovasnak tartott volt vermonti kormányzó egyetlen reménye az volt, hogy kibukik előle Wesley Clark és John Edwards. Ehhez képest Edwards megerősödve került ki, már-már a demokraták alelnökjelöltjének érezheti magát. Látva a szavazások menetét arra ugyanis kevés az esély, hogy bárki legyőzze Kerryt. Szombaton Michiganben folytatódnak az előválasztások, Dean újabb kudarca a nagyhangú exkormányzó visszavonulását jelentheti.

Amikor a jelöltet választják
Az elnökválasztási procedúra legsajátosabban amerikai része az előválasztás. Mivel az Egyesült Államokban nem beszélhetünk hagyományos értelemben vett pártokról, a jelölt kiválasztása sem az Európában megszokott módon történik. Hagyományos párttagság híján - a Republikánus és a Demokrata Párt is úgynevezett választási párt - a pártok regisztrált szavazói döntenek a jelöltekről államonként tartott hagyományos szavazás útján. Az amerikai választók a helyi választási irodánál adhatják le - republikánus, demokrata vagy független - regisztrációjukat. Az államok ezután az eredmények függvényében delegálnak küldötteket a jelöltállító konvencióra. Az államok szinte mindegyikében többségi elven alapul a küldöttek kiválasztása, azaz az előválasztás nyertese jelöli az állam összes küldöttjét.

Elnökválasztási menetrend:

Január 19.
Iowa (pártválasztmányi szavazás)
John Kerry 38% - 17 küldött
John Edwards 32% - 15 küldött
Howard Dean 18% - 7 küldött
Dick Gephardt 11% - visszalépett
Dennis Kucinich 1% - visszalépett

Január 27.
New Hampshire
John Kerry 39% - 14 küldött
Howard Dean 26% - 8 küldött
Wesley Clark 13% - 0 küldött
John Edwards 12% - 0 küldött
Joe Lieberman 9% - 0 küldött
Dennis Kucinich 2% - 0 küldött
Al Sharpton 0% - 0 küldött

Február 3.
Dél-Karolina
John Edwards 45% - 28 küldött
John Kerry 30% - 17 küldött
Al Sharpton 10% - 0 küldött
Wesley Clark 7% - 0 küldött
Howard Dean 5% - 0 küldött
Joe Lieberman 2% - 0 küldött
Dennis Kucinich 1% - 0 küldött

Arizona
John Kerry 43% - 25 küldött
Wesley Clark 27% - 19 küldött
Howard Dean 14% - 1 küldött
John Edwards 7% - 0 küldött
Joe Lieberman 7% - 0 küldött
Dennis Kucinich 2% - 0 küldött
Al Sharpton 0% - 0 küldött

Missouri
John Kerry 51% - 28 küldött
John Edwards 25% - 18 küldött
Howard Dean 9% - 0 küldött
Wesley Clark 4% - 0 küldött
Joe Lieberman 4% - 0 küldött
Al Sharpton 3% . 0 küldött
Dick Gephardt 2% - visszalépett
Dennis Kucinich 1% - 0 küldött

Delaware
John Kerry 50% - 14 küldött
Joe Lieberman 11% - 0 küldött
John Edwards 11% - 0 küldött
Howard Dean 10% - 0 küldött
Wesley Clark 10% - 0 küldött
Al Sharpton 6% - 0 küldött
Dennis Kucinich 1% - 0 küldött

Új-Mexikó (pártválasztmányi szavazás)
John Kerry 40% - 7 küldött
Wesley Clark 21% - 5 küldött
Howard Dean 18% - 3 küldött
John Edwards 11% - 0 küldött
Dennis Kucinich 5% - 0 küldött
Joe Lieberman 3% - 0 küldött

Észak-Dakota (pártválasztmányi szavazás)
John Kerry 50% - 10 küldött
Wesley Clark 24% - 4 küldött
Howard Dean 12% - 0 küldött
John Edwards 10% - 0 küldött
Dennis Kucinich 3% - 0 küldött
Joe Lieberman 1% - 0 küldött
Al Sharpton 0% - 0 küldött

Oklahoma
Wesley Clark 30% - 15 küldött
John Edwards 30% - 13 küldött
John Kerry 27% - 12 küldött
Joe Lieberman 6% - 0 küldött
Howard Dean 4% - 0 küldött
Al Sharpton 1% - 0 küldött
Dennis Kucinich 1% - 0 küldött

Összes küldött 2004 február 4-én:
John Kerry - 244 (ebből az előválasztásokon: 144)
Howard Dean - 121 (19)
John Edwards - 102 (74)
Wesley Clark - 79 (43)
Joe Lieberman - 25 (0) - visszalépett
Al Sharpton - 5 (0)
Dennis Kucinich - 2 (0)
Dick Gephardt - 0 - visszalépett
Carol Moseley Braun - 0 - visszalépett
[Az elnökjelöltség elnyeréséhez 2161 küldött támogatása szükséges. Az előválasztásokon elnyert delegátusok szavazata kötött, csak küldőjüket támogathatják. Az előválasztások előtt is leosztanak küldötteket - ez magyarázza, hogy Howard Dean elvileg még a második legtöbb delegátussal rendelkezik -, ezek mandátuma azonban kötetlen, a kedvük szerinti jelöltet támogathatják az elnökjelöltet állító Demokrata Nemzeti Gyűlésen.]

Február 7. Michigan, Washington
Február 8. Maine
Február 10. Tennessee, Virginia
Február 14. Washington D.C., Nevada
Február 17. Wisconsin
Február 24. Hawaii, Idaho, Utah
Március 2. Kalifornia, Connecticut, Georgia, Maryland, Massachusetts, Minnesota, New York Ohio, Rhode Island, Vermont
Március 8. Amerikai Szamoa
Március 9. Louisiana, Florida, Mississippi, Texas
Március 13. Kansas
Március 16. Illinois
Március 20. Alaszka, Guam, Wyoming
Április 13. Colorado
Április 17. Virgin-szigetek
Április 27. Pennsylvania
Május 4. Észak-Karolina, Indiana
Május 11. Nebraska, Nyugat-Virginia
Május 18. Arkansas, Oregon, Kentucky

Május 28-31. A Libertárius Nemzeti Gyűlés, Atlanta, Georgia (A republikánusokkal együttműködő párt jelöltállító kongresszusa)

Június 1. Alabama, Dél-Dakota
Június 6. Puerto Rico
Június 8. Montana, New Jersey

Július 26-29. Demokrata Nemzeti Gyűlés, Boston, Massachussets

Augusztus 30- szeptember 2. Republikánus Nemzeti Gyűlés, New York, New York

November 2. Az elnökválasztás napja.



Alekszej Navalnij-Hazafi
Alekszej Navalnij
Hazafi
6300 Ft
Csáki Judit-Cserhalmi
Csáki Judit
Cserhalmi
5400 Ft