Fülöp, Evelin
13 °C
24 °C

Hadsereg-napi fenyegetés

2001.08.01. 11:44
A világ legnagyobb katonaságának, a kínai hadsereg megalakulásának hetvennegyedik évfordulóján a kínai védelmi miniszter, Chi Haotian erőszakkal fenyegette meg a tajvaniakat, ha fejükben véletlenül függetlenségi gondolatok fordulnának meg. Az országnak két és fél millió katonája van.

A világ egyik legnagyobb katonasága, a magát Népi Felszabadító Hadseregnek nevező kínai hadsereg augusztus elsején ünnepli hetvennegyedik születésnapját. A kínai védelmi miniszter, Chi Haotian erőfitogtatással látta jónak megünnepelni e jeles napot. A miniszter a sajtónak megismételte azt a régi fenyegetést: ha Tajvan függetlenségre törekedne, rögtön erőszakhoz, fegyverekhez folyamodnának.

"Soha nem mondunk le a katonai beavatkozásról"

Az angolul People's Daily-nek nevezett kínai állami lap szerint Chi Haotian azt nyilatkozta: "a kínai nép alapvető érdeke a tajvani kérdés megoldása". A miniszter nem mondott le az ügy békés rendezéséről, de a katonaság napja alkalmából adott fogadáson megerősítette, hogy "soha nem mondunk le a katonai beavatkozásról, és soha nem engedjük meg idegen hatalmaknak, hogy Tajvan belügyeibe beleszóljanak".

A védelmi miniszter szavait egy hongkongi lap értesülései is megerősítik: erőfitogtatás gyanánt a kínai katonaság nagyszabású hadgyakorlatot szervez Tajvan közelében, a Dongshan-szigeteken.

Rendezetlen múlt

A kínai hatalom a múltban többször is katonai beavatkozással fenyegette meg Tajvant, ám az elmúlt hónapokban ez az első, magas szintű fenyegetés. Kína saját területének tekinti Tajvant, ám a sziget önálló kormánnyal és a kínaitól különböző demokratikus rendszerrel rendelkezik. A szigetország 1895-ig Kína gyarmata volt, Japán az első japán-kínai háborúban elfoglalta.

A második világháború végéig japán uralom alatt volt a sziget, 1945-ben visszakerült Kínához. 1949-re a kommunisták megdöntötték a hatalmat, és a Kuomitang-kormány Tajvanra menekült. Ott Tajpejt kinevezték "ideiglenes" fővárosnak, és a sziget a Kínai Köztársaság, míg a szárazföldi rész a Kínai Népköztársaság része lett. Utólag nemzetközi szerződések elismerték Kína jogát Tajvan fölött, ám az Egyesült Államok törvényben kötelezte magát Tajvan katonai támogatására. A szerződéshez hűen Bush amerikai elnök a közelmúltban engedélyezte, hogy korszerű haditechnikai felszereléseket és gépeket adjanak el a szigetországnak.

Két és fél millió kínai katona

Az amerikai haditechnikára a magát megvédeni kívánó országnak nagy szüksége lenne: Kína ugyanis a világ legnépesebb hadseregével rendelkezik. Annak ellenére, hogy a '80-as években egymillió katonával, míg 1997 és 2000 között további félmillióval csökkentette katonái számát a kínai hadsereg, továbbra is két és fél millió katona szolgál Kínában.

Az idei költségvetésben a katonai kiadásokat 17,7 százalékra emelték, így rekordösszeget, 17 milliárd dollárt költhetnek a katonaság korszerűsítésére, fenntartására. Ezek azonban a hivatalos adatok: amerikai katonai szekértők szerint a valós összeg a hivatalos négyszerese is lehet.