Jácint
16 °C
33 °C

Szoros befutót jósolnak a brit választásokon

2005.05.02. 15:51
Saját szavazóitól tart leginkább a Munkáspárt a csütörtöki általános választásokon. A kormánypárt vezérkara szerint ha szavazóik egytizede az iraki háború ellen tiltakozva inkább a liberális demokratákra adja a szavazatát, a kampányban gyengélkedő toryk győzelmet arathatnak. A mandátumbecslés ennek ellentmond, az ingadozó szavazók nagy száma miatt azonban bizonytalanná vált az eddig biztos munkáspárti győzelmet sejtető választás végkimenetele.

A vártnál szorosabb véghajrára számít a csütörtöki brit választásokon a Munkáspárt. Bár a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt stabilan őrzi három százalékos előnyét a konzervatívok előtt, a Munkáspárt vezérkara szerint nagy veszélyt jelent a pártra a liberális demokraták kampánya.

Félni nem kell

Tony Blair kampánystábja szerint ha minden tizedik munkáspárti szavazó, tiltakozásul a párt iraki politikája ellen a liberális demokratákra adná a szavazatát, az a konzervatívok győzelmét eredményezhetné. A Liberális Demokrata Párt elnöke, Charles Kennedy "butaságnak" minősítette a munkáspárti kritikát, mondván számításai szerint még arra sincs esély, hogy az átszavazások miatt döntésképtelen parlament álljon fel. Ezt alátámasztja a BBC mandátumbecslő programja is, pillanatnyi pártnépszerűségek mellett a tízszázalékos átszavazással számolva is százfős munkáspárti többséget prognosztizált a szoftver.

A brit választási rendszerben a szavazók kizárólag egyéni jelöltekre adják le szavazatukat, így a töredékszavazatok egyáltalán nem játszanak szerepet. Ugyancsak a rendszerből fakad, hogy a mandátumbecslések szerint még akkor is a Munkáspárté lenne a legtöbb képviselő, ha a három nagy párt azonos számú szavazatot kapna. Ugyanakkor a Munkáspárt több választókörzetben is kemény harcra számíthat, nevezetesen azokban, ahol az előző választásokon tíz százaléknál kisebb előnnyel nyertek jelöltjei.

Bozótharc

A két ellenzéki párt ezeket a körzeteket célozta meg. A munkáspárti értékelések szerint szavazataikra nem az iraki háborút támogató konzervatívok, hanem az azt ellenző liberálisok jelentik a legnagyobb veszélyt. Az iraki háború a múlt héten került a kampány középpontjába, amikor is Blair közzétette legfőbb jogi tanácsadója a háború legalitását megkérdőjelező előzetes véleményét.

Az igazi aggodalmat azonban az ingadozó szavazók nagy száma jelentheti a kormánypártra. Az eddigi közvélemény-kutatások alapján a konzervatívok választói fegyelmezettebbek, közel négyötödük jelezte biztosra részvételét. A munkáspárti szavazóknál ez az arány mindössze kétharmad. Erre játszott rá a konzervatívok kampánya az elmúlt héten, amikor is a választást már lefutottnak próbálták beállítani, arra ösztökélve a briteket, hogy tekintsék a szavazást tét nélküli tiltakozási lehetőségnek.

Elveszhetnek a tiltakozószavazatok

A munkáspárti stratégák szintén úgy vélik, hogy egy hagyományos szavazáson a toryknak nem lenne esélye. Azonban ha a Munkáspárt túl sok szavazatot bukik el a liberálisok javára, több, kis szavazataránnyal megszerzett körzet is a konzervatívok kezére kerülhet. "Ha az emberek a liberális demokratákra szavaznak tiltakozásul az iraki politika miatt, pénteken egy tory vezetésű Nagy-Britanniában ébredhetnek. És Michael Howard [a konzervatívok vezére] nem fogja megváltoztatni az iraki politikát, ami ellen tiltakoztak volna" - nyilatkozta a Guardiannak Alastair Campbell, a Munkáspárt fő kampánystratégája, Blair korábbi, pont az iraki háború miatt megbukott kommunikációs főtanácsadója.

A Guardian elemzése szerint a tömegek érdektelenségéhez a választási kampány minden eddiginél személyeskedőbb jellege is hozzájárult. A lap felkérésére a Loughborrough Egyetem Kommunikációs Kutató Központja végzett elemzést. A kutatás megállapításai szerint még a személyeskedéstől leginkább ódzkodó liberális demokraták sajtómegjelenéseinek negyvenhárom százaléka is a másik két párt szapulásáról szól.

Megjósolhatatlan érdektelenség

A Loughborough vizsgálata szerint régebben is tendencia volt, hogy a sajtó a kampány személyeskedő aspektusaira figyel, de az idei kampányban a pártok megszólalásait is inkább jelemezte a személyeskedés, semmint a programismertetés.

Ennek azonban inkább taszító hatása volt, a kampány során a közönség, a tévécsatornák többmillió fontos befektetése ellenére is egyre inkább elfordult a hírműsoroktól. Jellemző az is, hogy a leginkább olvasott bulvárlapok címlapjai a kampány egésze alatt háromnegyedrészt, az utolsó kampányhéten pedig már 87 százalékban nem a kampánnyal foglalkoztak. "A Sunban tízszer annyit írnak Beckham magánéletéről, mint a kampányról" - írja a Guardian a kutatásra hivatkozva.

A bizonytalanok nagy száma miatt nehezebb megjósolni a választás végkimenetét. Alan Milburn, a választás lebonyolításáért felelős koordinátor szerint a verseny szorossá vált, már nem olyan egyértelmű a Munkáspárt újabb, történelmi diadala.