Nem torpedóban kell háborút nyerni

A második vita harciassága ugyan elmaradt, de Barack Obama a hétfő esti, utolsó elnökjelölti tévévitában is keményen támadta republikánus kihívóját, Mitt Romney-t, aki inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy hihető főparancsnokként adja el magát az elnöknek inkább kedvező külpolitikai témákban.

Ebből a szempontból mindketten sikeresen kerülhettek ki a vitából, amelyben Obama ugyan meggyőzőbb volt, és a helyzeti előnyét is jól használta, azonban Romney sem tűnt elveszettnek mellette. Nem hibázott nagyot, és elkerülte, hogy túlságosan háborúpártinak tűnjön. Emellett mindketten el tudták sorolni legfontosabb belpolitikai és gazdasági érveiket is, annak ellenére, hogy a floridai Boca Ratonban rendezett vita témája alapvetően a külpolitika volt.

A főparancsnoktól egyértelmű üzenet kell

Romney hangsúlyozta, hogy Irán négy évvel közelebb került egy atomfegyver elkészítéséhez, emellett az aggasztó problémák között említette Maliban az al-Kaida előretörését. Kisebb meglepetésre a republikánus jelölt volt az, aki rögtön az elején felhozta Oszama bin Laden megölését is. „Gratulálok neki Oszama bin Laden likvidálásához. De gyilkosságokkal nem mászunk ki ebből a helyzetből" – mondta Romney.

A republikánus jelölt kevesebbszer bírálta Obamát, és Líbia esetében sem támadta azzal az elnököt, hogy a kormányzat álláspontja nem volt világos a bengázi követség elleni támadás esetében, miközben ezzel már megpróbálkozott a második vitában. Többször is Obamáéval hasonló álláspontról indult el, Szíria esetében például nem látszott lényeges különbség kettőjük között.

Obama sorra vette, mit értek el az elnöksége alatt: lezárták az iraki háborút, megkezdték az afganisztáni kivonulást, és lefejezték az al-Kaidát. Utána azonban előhúzta a támadásokat. „Néhány hónapja még Oroszországot mondta a legfontosabb geopolitikai fenyegetésként" – ment neki Obama Romney-nak.

A republikánus kihívó erre hangsúlyozta, hogy Oroszország geopolitikai ellenfél, de Iránt nevezte meg a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyként. Majd azzal szúrt vissza, hogy ő nem nézi rózsaszín szemüvegen át Oroszországot, és – Obama bekapcsolt mikrofonjára utalva – nem mondta Vlagyimir Putyinnak, hogy rugalmasabb lesz az elnökválasztás után.

Obama többször is azzal támadta Romney-t, hogy elnökként, főparancsnokként egyértelműnek kell lennie, és nem változtathatja folyamatosan az álláspontját fontos kérdésekben. „Nemcsak a csapatainkat, hanem a szövetségeseinket is összezavaró üzeneteket küld" – mondta. Szerinte Romney néhány hete még arról beszélt, több amerikai katonának kellene lennie Irakban, és Afganisztán esetében is folyamatosan igazított az álláspontján.

Jutott idő gazdaságra, belpolitikára is

Ugyan a külpolitika volt a téma, de az is fontos volt, melyikük tudja ügyesebben beleszőni a gazdasági és belpolitikai elképzeléseit a beszédébe. Obama arról beszélt, hogy erős gazdaságra, sikeres oktatáspolitikára is szükség van ahhoz, hogy sikeresek legyenek külföldön. Egyben gazdasági és külpolitikai szempontból is azzal vádolta Romney-t, hogy visszatérne George W. Bush politikájához.

Romney is hasonló átkötéssel élt, szerinte is meg kell erősíteni a gazdaságot, mielőtt külföldre exportálhatnák az amerikai értékeket. Ismertette a gazdaságélénkítésre kidolgozott ötpontos tervét, és megint hangsúlyozta, hogy 12 millió új munkahelyet teremtene. Azt is elmondta, hogy első nap visszavonná Obama egészségügyi reformját, és a gazdasági kitérő alatt megint azzal vádolta Obamát, hogy nem sikerült megfelelően csökkentenie a hiányt.

Lovak vs. hadihajók

„Egy békésebb világot akarunk. Ehhez azonban erős gazdaság, és erős hadsereg is kell" – mondta Romney, aki szerint az elmúlt négy évben csökkent az Egyesült Államok befolyása a világban. A republikánus jelölt a hadi kiadások csökkentését is Obama szemére vetette. „A flottánk 1917 óta soha nem állt ilyen kevés hajóból" – mondta.

Obama azzal vágott vissza, hogy változnak az idők, és fejlődik a hadsereg. „Nos, kormányzó, lóból és bajonettből is kevesebb van már" – szúrt oda ellenfelének. „Ez nem egy torpedó játék, amelyben a hajók száma a lényeg, hanem hogy mire vagyunk képesek" – mondta a repülőgép-hordozókat és az atom-tengeralattjárókat említve.

A katonai akció az utolsó lehetőség

Mindketten hangsúlyozták, hogy kiállnának Izrael mellett, amennyiben a zsidó államot támadás érné. Obama az együttműködéseket említette, Romney viszont sajnálatosnak nevezte a feszült viszonyt Izraellel.

„Amíg elnök vagyok, Iránnak nem lesz atomfegyvere" – ígérte Obama, aki szerint a gazdasági szankciók szorongatják a teheráni vezetést, és újból elmondta, hogy minden válaszlépés lehetséges. Ugyanakkor egy esetleges katonai akciót az utolsó, nem pedig az első lehetőségnek nevezett. Obama valótlannak nevezte a New York Timesban megjelent információkat, miszerint miszerint a Fehér Ház az iráni atomprogramról szóló közvetlen tárgyalásokról állapodott meg a teheráni vezetéssel, de Irán egyelőre meg akarja várni a november 6-i választások végeredményét.

Az Irán kérdésében korábban keményebb álláspontot képviselő Romney sem feszegette a kérdést, hanem Obamára reflektálva arról beszélt, hogy a szankciók az elsődlegesek. Ugyanakkor állítása szerint ezeket már korábban bevezette volna, és szigorúbb intézkedéseket léptetne életbe. „Négy évvel közelebb vagyunk egy nukleáris Iránhoz" – mondta, de a katonai fellépést utolsó eshetőségnek nevezte.

Az Egyesült Államok Kínához kötődő viszonyát Obama arra használta, hogy az autóiparról tett kijelentéseivel támadta Romney-t. „Ha megfogadtuk volna a tanácsodat, akkor már Kínától vennénk autókat, nem eladnánk neki" – mondta, mielőtt mindketten elsősorban a belpolitikára és a gazdaságra koncentráló kampánybeszéddel zárták a vitát, amelyben például Európa szinte elő sem került.

Két hét múlva eldől

A CNN/ORc felmérése szerint a vitát 48-40 arányban Obama nyerte, és a válaszadók 59 százaléka szerint az elnök még jobb is volt, mint várták. Romney esetében 44 százalék mondta ugyanezt. A külpolitika témákban korábban hátrányban lévő republikánus jelöltnek ugyanakkor fontos lehet, hogy míg 63 százalék szerint Obama megfelelő főparancsnok lenne, 60 százalék ezt róla is el tudta képzelni.

Két héttel a november 6-i elnökválasztás előtt a három elnökjelölti és egy alelnökjelölti vitából álló sorozat véget ért. Obama az első vitában csalódást okozott visszafogottságával, így ezt a meglepően magabiztos Romney nyerte, azonban az előző kedden rendezett második megmérettetésen már átment támadó üzemmódba az elnök, miközben a republikánus kihívójának több rossz pillanata is volt.

A második vita ugyanakkor nem hozott akkora változást, mint az első, és várhatóan a harmadiknak sem lesz önmagában sorsdöntő. A jelöltek innentől már nem találkoznak szemtől szemben, ehelyett a nagygyűléseké, és a tévéhirdetéseké lesz a főszerep, miközben a küzdelem nagyon szorosan alakul: a RealClearPolitics összesítése szerint Romney 0,8 százalékkal vezet országosan, 47,4 százalékra mérték szemben Obama 46,6 százalékával, és a választást végül majd eldöntő csatatérállamokban is az utolsó napok dönthetnek.