NYT: Két évtizede nem adózhatott Trump

A The New York Times hozzájutott Donald Trump 1995-ös adóbevallásához, ami alapján elképzelhető, hogy a republikánusok milliárdos elnökjelöltje azóta nem is fizetett jövedelemadót.

Abban az évben ugyanis hatalmas, 916 millió dolláros (mai árfolyamon is 251 milliárd forintos, bár akkor ez az összeg jóval többet ért) veszteséget jelentett, miután a 90-es évek elején bedőlt több érdekeltsége is. A lap által megkérdezett szakértők pedig úgy vélik, ezt a veszteséget akár le is vonhatta későbbi jövedelemadó fizetési kötelezettségéből, azaz elképzelhető az is, hogy 18 éve nem kellett egy centet sem fizetnie jövedelme után.

Trumpot demokrata ellenfele, Hillary Clinton sokat bírálta, amiért nem hozta nyilvánosságra adóbevallásait. A demokraták szerint ennek az az oka, hogy Trump vélhetően nem nagyon fizet adót, ami nem venné jól ki magát, főleg a szavazótábora derékhadát adó fehér melós rétegek előtt. Trumpot az első elnökjelölti vitán is csőbe húzta Clinton az adóüggyel, a milliárdos akkor láthatóan felhúzta magát a dolgon, és azt mondta, részéről puszta ravaszság, hogy nem nagyon fizet adót.

A NYT által megszerzett adóbevallás alapján egyébként valóban ravasz volt Trump, még ha ravaszságára alapvetően üzleti melléfogások adtak is alkalmat. Az 1990-es években az ingatlanmágnás egy sor Atlantic City-beli kaszinót döntött be, de befürdött a légi közlekedési iparban, illetve a New York-i Plaza Hotel megvételével is.

Azt már eddig is lehetett tudni, hogy Trump már 1991-ben és 1993-ban sem fizetett adót Atlantic City-beli kaszinóinak veszteségei miatt, az viszont nem volt ismert, hogy pontosan mekkora volt a bukta, és hogy ezzel végül később még jól is járt.

A Forbes szerint Trump azt használta ki, hogy üzleti érdekeltségei "köztes entitásokként" funkcionáltak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem fizetnek társasági nyereségadót, hanem üzleti eredményük Trump személyes bevallásában jelenik meg. A trükk lényege, hogy az 1995-ös állapotok szerint az amerikai adójogi szabályok lehetővé tették, hogy az így keletkezett veszteségek a bejelentést megelőző három, illetve az azt követő 15 évben levonhatók legyenek a jövedelemadóból.

Ahogy a lapnak nyilatkozó egyik jogi szakértő mondta, Trump "hatalmas hasznot húzott pusztításából" azzal, hogy a veszteségeket évekig görgette maga előtt, majd 1995-ben egyben bekönyvelte, és kihasználva a jogi helyzetet, ezt a hatalmas mínuszt később leírhatta adójából. Azt nem tudni, hogy a későbbi években Trumpnak mekkora jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezett, de vélhetően nem lehetett több 900 millió dollárnál. 

Ettől függetlenül látszólag nem volt semmi jogellenes abban, amit Trump csinált, egy ekkora mínuszt az amerikai adóhatóság egész biztosan szigorúan kivizsgált. Az már más kérdés, hogy erkölcsileg helyénvaló-e a dolog, különösen hogy Trump 90-es évekbeli üzleti ámokfutása kisbefektetők tömegeit és nagyjából egész Atlantic Cityt is a csőd szélére juttatta.

Trump kampánya a lapnak annyit reagált, hogy a republikánus jelölt egy rátermett üzletember, aki tesz arról, hogy se ő, se családja, se dolgozói "ne fizessenek több adót a kötelezőnél". Ja, és Trump "jobban ismeri az adójogszabályokat, mint bárki, aki valaha indult az amerikai elnöki posztért", amiben igazából semmi okunk kételkedni.

De persze a Trump-kampány azt is leszögezte, hogy ingatlanadóban, áfában, a dolgozók utáni jutalékokban és egyéb formában Trump és érdekeltségei "többszáz millió dollárt fizettek állami és szövetségi adókban".