no

Csak egy blöff Dörner pályázata

2011.10.10. 22:26 Módosítva: 2011.10.11. 09:05
Múlt hét csütörtökön nevezte ki Tarlós István főpolgármester Dörner Györgyöt az Új Színház élére. Eddie Murphy magyar hangja visszafoglalná a kultúrát a szociálliberális iga alatt nyögő magyarok számára. A jelenlegi, de a pályázaton elbukó igazgató, Márta István pályázatáról egyetlen szó sem esett, ezért összehasonlítjuk a dolgozatokat.
Dörner György
Dörner György
Fotó: Nagy Lajos

Dörner Györgyöt múlt hét csütörtökön Tarlós István főpolgármester 2012. február 1-jével kinevezte az Új Színház igazgatójának. Dörner intendánsnak magával viszi a Gyurcsány Ferencről drámát írattató Csurka Istvánt, a MIÉP elnökét. A kinevezés bejelentése után az Átlátszó.hu közzétette Dörner pályázatát. Eszerint például Új Színházról Hátország Színházra változtatnák a színház nevét. A döntése mellett az őt ért támadások után is kiálló Tarlós a névváltoztatást végül nem engedélyezte.

Dörner mellett pályázott a posztra az eddigi színházigazgató, Márta István is. Mivel az elmúlt napokban leginkább politikai nézetei miatt támadták Dörnert és Csurkát is, megpróbáltuk a két pályázat azonos területeit összehasonlítani, hogy ne csak a politikai retorika kapjon hangsúlyt. (Márta pályázatát korábban nyilvánossá tette az Új Színház oldalán.)

A pályázatokat nem egyszerű összehasonlítani, mert írása alapján rögtön kiderül, hogy Dörner nem ismeri az Új Színházat. Információink szerint Márta István minden pályázónak felajánlotta, hogy megismerkedhet a társulattal és a színház pénzügyi helyzetével, de Dörner ezzel a lehetőséggel nem élt.

Dörner pályázata mindössze 18 oldalas, míg Márta Istváné 110 oldal hosszú. Dörner nem foglalkozik a színház és a társulat jelenlegi helyzetével, ahogy pénzügyi tervében számok sem szerepelnek, míg a jelenlegi igazgató költségvetési tervet, és az eddigi szakmai munka folytatását is részletesen ecseteli. Dörner több olyan lehetséges partnert említ pályázatában, akik később jelezték, hogy velük nem is egyeztetett, míg Márta támogatói nyilatkozatokat csatolt pályázatához.

 Terület  Dörner György  Márta István
Célcsoport "Nézőit az egész magyar hátországból, a nemzetállam gondolatát magukévá tett magyar emberekből kell összeszervezni. Nevezhetnénk akár a Fényes Szelek színházának is, ha a kommunista métely ezt a mozgalmat is nem járatta volna le és nem fordította volna önmaga ellen. Egy igazságos földosztás ma is aktuális, egy igazságos színházosztás úgyszintén. Megértésre kell találnunk".
A polgári középosztály: napi harcot vív, hogy életszínvonalát szinten tartsa, vagy annak hanyatlását legalább elviselhető mértékűvé mérsékelje. Életkorát tekintve elsősorban a 40 és 60 év közötti korosztály.
Művészeti koncepció "A Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi. Egy, az egész nemzet számára életbe vágóan fontos visszafoglalási igényt jelent be. Ennek a visszafoglalásnak egyik első, kicsi, de nem jelentéktelen ütközete lehet ez a színház. A magyarság a hátországból, az elnyomott, háttérbe szorított, elhallgatott, félreszorított nemzeti értékeivel, Bornemisszáival. Csokonaijaival, de Németh Lászlóval és Illyés Gyulával, fel egészen a mai követőkig megindítja a visszafoglalást a liberális, pesti vicchullám, pénzcsinálás és újabban a szórakoztató liberális állam sokszor a bordélyházak szintjére süllyedt csomópontjai ellen". "Az általam vezetett Új Színház – az elmúlt esztendők tapasztalataira építve - a műfaji sokszínűség, a színészi/rendezői/alkotói munka minőségére, a klasszikus és kortárs darabok bemutatására, a társművészetek bevonására, az igényes közönség megtartására, nevelésére és növelésére, a fiatalok színház szeretetésének elősegítésére helyezi a hangsúlyt. Célom továbbá, hogy ─ anyagi lehetőségünk szerint ─ bekapcsolódjunk nemzetközi színházi vérkeringésbe a határon túli magyar és nemzeti alkotók, illetve színházak segítségével". Repertoárjuk gerincét a kortárs és klasszikus, magyar és világirodalomból a történeteket mesélő művek alkotják. Erős hangsúlyt kapnak a kortárs magyar szerzők.
Gazdasági terv Fontos a tervezhetőség, a gazdasági odafigyelés, a jó gazdasági alapvetés és a kölcsönösen előnyös szerződések, a produkciókhoz partnerek. Szponzori tárgyalásokat még nem folytatott addig, amíg a politikai szándék létre nem jött. Több állami és önkormányzati támogatással számolnak. Nem számolnak a bérköltségek és a közüzemi számlák emelkedésével. A gazdasági tervezetben részletesen beszámol az elmúlt évek támogatásairól (378 millió forint), 53 százalékkal nőtt 2004-től 2010-re a jegyértékesítés, 2010-ben 75 millió forint adományt tudtak befogadni, nettó 102 millió forintos jegybevételt és 26 millió forintos nyereséget értek el. Összesen nagyjából 550 millió forintból gazdálkodtak 2010-ben. A közelgő évekre úgy terveztek, hogy ugyanennyi állami támogatást kapnak, viszont emelkednek a közüzemi számlák és a bérek után fizetendő közterhek.
Marketing és PR "A vázolt nemzeti drámaprogram kommunikációs stratégiája (...) olyan helyeket kutat fel és használ, amelyek fehér foltok a PR-tevékenység számára. Mégpedig a nemzeti tartalmú újságokat, médiákat, rádiókat, szervezeteket, azok kiadványait célozza meg, olyan módon kíván marketingtevékenységet kialakítani, hogy tudja: a nemzeti dráma programjának közönsége olyanokból áll össze, akik ezen médiák, megjelenési helyek fogyasztói vagy rendszeres látogatói. Ilyen (sic!) a különböző nemzeti jellegű társaságok összejövetelei, a meghatározott nemzeti jelleggel működő világi vagy egyházi körök kiadványai. Az ilyen jellegű újságok, rádiók, tere".
Márta egy 16 oldalas marketingfejezetet írt. Alapvetően a partnerkapcsolatok szerepét hangsúlyozza, ami érthető jelenség a hazai kulturális életben. Az Új Színháznak jelenleg több médiapartnere van a Magyar Narancstól, a Népszabadságon át a közszolgálati televíziókig. A honlapjukat a nyáron újították meg, Facebook- és Youtube-oldaluk is van.
Külföld A pályázatban felsorolt néhány külföldi kapcsolat közül az egyik, az Aradi Kamaraszínház rögtön jelezte, hogy velük nem egyeztetett senki. Egy másik színház igazgatójának Bocsárdi Lászlónak a nevét meg rosszul írták le, és ő is jelezte, hogy Dörner nem, csak Márta István kereste meg. Támogatói nyilatkozatok hiányoznak a pályázatból.
Külhoni magyar és európai rendezők: Bocsárdi László (Erdély-Románia), Keresztes Attila (Erdély-Románia), Béres László (Erdély-Románia), Czajlik József (Felvidék-Szlovákia) ill. Victor Ioan Frunza (Románia), Jiří Menzel (Csehorság), Szergej Maszlobojcsikov (Ukrajna), Rale Milenkovic (Szerbia), Egon Savin (Szerbia). Együttműködések: a marosvásárhelyi Nemzeti Színház , a gyergyószentmiklósi Figura Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a Szatmárnémeti Északi-Színház Harag György Társulata, a nagyváradi Magyar Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a Kassai Thália Színház, a szabadkai Kosztolányi Színház igazgatói szívesen dolgoznának együtt különféle Új színházzal közös projekteken. A belgrádi, újvidéki és eszéki színházak kölcsönös vendégjátéka.
Tervezett színdarabok Csurka István: Írószövetségek harca
Nyírő József: Jézusfaragó ember
Vörösmarty Mihály: Zalán Futása
Ibsen: A tenger asszonya
Csurka István: A hatodik koporsó
Závada: Jadviga párnája
Thomas Mann: Varázshegy
Németh László: Galilei
Weöres Sándor: Octopus
Tarkovszkij: Octopus
George Orwell: 1984
Goethe: Faust
Szabó Magda: Ajtó

Dörner György pályázatának pamflett-jellegét és megalapozatlanságát még inkább megérthetjük Márta István mindvégig nyilvános pályázati anyagának ismeretében. Előbbi feltételezésekre alapozva, hirtelen jött ötletekkel színesítette politikai indíttatású gondolatfolyamát, aminek a lényege, hogy a szociálliberálisok uralják a kultúrát, amit vissza kell foglalni. Ezzel szemben Márta az utóbbi évek gazdasági eredményeit, a művészeti koncepciójának egyenetlenségeit kiegyenlítő, alapos elképzeléssel állt elő. Az Új Színház egy változó színvonalat képviselő színház sok jó színésszel, elég jó kihasználtsággal: a színház az elmúlt évadban előadásait 87 százalékos átlag nézőtér-telítettséggel játszotta a csak teljes jegyárat fizető nézők alapján.

Tarlós a támogatásával elfogadta Dörner több állítását is:

  • Létezik szociálliberális elnyomás, bármit is jelentsen ez.
    (Dörner Orbán Viktor háborús retorikáját átvéve visszafoglalásról beszél).
  • Politikai alapon lehet színházat csinálni, mert "egy egészséges nemzetnek" szüksége van saját színházra.
  • "Budapestnek nincs nemzeti színháza."

A Főpolgármesteri Hivatalban megrendezett szakmai vitáról készült jegyzőkönyvet kikértük, de az önkormányzat kérésünket elutasította. Az eseményről  pedig hangfelvétel készült, a vita minden érvét és ellenérvét megismerhetnénk.

Tarlós István második alkalommal döntött a szakmai bizottság ellenében színházigazgató kinevezéséről. Júniusban Nemcsák Károlyt nevezte ki a a jelentős problémákkal küzdő József Attila Színház igazgatójának, miután az általa ideiglenes ügyvezető igazgatónak felkért Koltay Gábor elvesztette a főpolgármester bizalmát. Nemcsák pályázata Dörneréhez hasonlóan nem volt nyilvános.

Az Új Színház vezetésére kiírt pályázat elbírálására előzetesen felkért szakmai bizottság 6:2 arányban Márta István mellett voksolt, Ascher Tamás rendező és bizottsági tag blöffnek ítélte a pályázatot, amit a Tarlós István által kiírt pályázati feltételek nem teljesítése miatt nem kellett volna befogadniuk. Meglepetésre még az Alföldi Róbert Nemzeti Színház-igazgatói helyére többször bejelentkező, jobboldali elkötelezettségét nyíltan hangoztató debreceni színházigazgató és rendező, Vidnyánszky Attila is hirtelen improvizációnak minősítette a döntést. A fővárosi színházigazgatók is tiltakoztak.

Tarlós nyílt levelélben reagált a Magyar Színházi Társaság bírálatára, Csizmadia Tibor elnöknek szögezve a kérdést: "Ön szerint politikai célú területszerzés, hogy összesen két változtatást hajtottunk végre a színházak vezetésében? Esetleg politikai haszonszerzésnek véli, hogy Szirtes Tamás, Bálint András, Puskás Tamás vagy Mácsai Pál igazgatók a helyükön maradtak? Netán azt, hogy az általunk díszpolgárrá avatott Zsámbéki Gábor által javasolt igazgatót szavaztuk meg a Katona József Színház élére?" A főpolgármester szerint a döntését érő kritika "meggondolatlan, hangulatkeltő és méltatlan" volt.