Feltárul a világ undorító arca

2014.11.10. 23:35
Már 11. alkalommal rendezik meg a kedden kezdődő Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. Ezúttal sincsenek könnyű néznivalók, ezekben a filmekben feltárul a világ undorító arca. Szegénység, diktatúra, menekültek, bűnözők és munkanélküliek, és szerencsére olyan emberek sorsa is, akik még hisznek abban, hogy a dolgok megváltoztathatóak. Megnéztük párat a filmek közül, köztük egy nagyszerű magyar munkát.

Veszedelmes játékok (2013, belorusz-angol-orosz)

Van egy vicc Fehéroroszországban, így szól: "Lukasenko elnök, van egy jó hírünk és van egy rossz. A jó az, hogy ön megint nyert a választáson. A rossz, hogy senki nem szavazott önre". A Veszedelmes játékok ebben a közegben, az Európa utolsó diktatúrájának tartott Fehéroroszországban mutat be egy színtársulatot. Kicsit van csak nehezebb dolguk, mint az Európa boldogabbik felén élő kollégiáiknak. Azzal, hogy bemutatják a belorusz hétköznapokat, beszélnek olyan tabutémákról, mint az öngyilkosság, az alkoholizmus, a szabadnak hazudott, de elcsalt választások, a szétvert tüntetések és így tovább, a legkevesebb, amit kockáztatnak, hogy kirúgják őket az állásukból. Többüket megverték, vagy megfenyegették, hogy megverik, megerőszakolják.  

2010-ben, amikor a film indul, még rosszabbra fordulnak a dolgok, mert az állam még nagyobb erővel csap le a másként gondolkodókra. Kérdés, hogy meddig éri meg kitartani, és mikortól okosabb inkább lelépni az országból, és egy élhetőbb életet választani. Meddig éri meg kockáztatni a saját és a családunk biztonságát? A Veszedelmes játékok nem kellemes néznivaló, főleg ott nem, ahol van aggódnivaló a demokrácia miatt.  (A filmet Alföldi Róbert is ajánlja, ebben a videóban)

Hol, mikor látható? Toldi, november 11. 19:00, november 14. 18:00, Cirkó, november 13. 20:30, Művész, november 15. 18:00

62 film 46 országból

November 11-től 11. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. Láthatunk dokumentumfilmeket belorusz alternatív színházról, iráni mullahokról, ruandai focistákról, amerikai hajléktalanokról, ukrán forradalmárokról, eritreai menekültekről, csehszlovák terroristákról, vándorló  magyarokról. Emellett lesznek beszélgetések az emberi jogokról, szakértők, és speciális diák-vetítések is. Idén mintegy 62 film érkezik 26 országból a fesztiválra. A Verzión tavaly is erős volt a felhozatal, itt írtunk róla hosszabban.

Jasmine (2013, francia)

Alain Ughetto francia animátor és dokumentumfilmes Jasmin című filmje több szempontból is rendhagyó. Nem hagyományos dokumentumfilm, hanem egy igaz történet megfilmesítése részben gyurmaanimáció, részben archív felvételek segítségével. A Jasmine abban is egyedi, hogy a rendező a saját, igaz, harminc évvel ezelőtti sztoriját dolgozta fel. A hetvenes években, amikor még csak tanulta az animációs filmkészítést beleszeretett egy iráni nőbe, aki színházi tanulmányokat folytatott Franciaországban. Csakhogy egy idő után a nő végzett, és haza kellett utaznia. A pár nem bírta ki egymás nélkül, ezért Alain 1978-ban a nő után ment Teheránba. Az iszlám forradalom napjait együtt élték át, és végül ez vetett véget a kapcsoltuknak.

A filmben Jasmine egy kék gyurmabáb, mivel a nőnek nagy kék szemei voltak. A többi iráni is kék, míg Alain, a francia, az idegen sárga. Kettejük története lassan bontakozik ki, mert a rendezőnek legalább olyan fontosak a képek, a zene, mint a sztori. Régi levelek, képek, filmfelvételek is előkerülnek, de a legfontosabbak persze a gyurmafigurák. Az már ízlés kérdése, hogy például a gyurmaszexes jelenetet (Alaine és Jasmine első találkozása Teheránban) valaki giccsesnek, unalmasnak, vagy éppen ellenkezőleg, gyönyörűnek találja-e. Nem Alain Ughetto tehet róla, de én például gyerekkorom óta utálom a gyurmaanimációt, a Sebaj Tóbiás is halálra idegesített, így alig vártam, hogy véget érjenek ezek a jelenetek, és megtudjam, hogy mi lett Alain és Jasmine további sorsa. Amit, mint kiderült, harminc évvel később is a történelem formált.

Hol, mikor látható? Toldi, november 16. 19:00, 20:15

Előkerült a Bebukottak

Monory Mész András betiltott filmjét az Indafilmen is meg lehet nézni, de a Verzió Fesztiválon is levetítik majd november 16-án vasárnap 2-kor a Kino mozban, majd utána leadják a Káin gyermekeit is. A vetítés után beszélgetés Gerő Marcell rendezővel és László Sára producerrel, amelyen részt vesz a Bebukottak című dokumentumfilm rendezője is, Monory Mész András.

Káin gyermekei (2014, magyar)

"Mit tudtok ti arról, hogy mit kell nekem cipelni? (...) Ezt soha senki az ég adta világon nem fogja felfogni" - így fakadt ki Gerő Marcell filmjének egyik főszereplője. A Káin gyermekei tulajonképpen egy folytatás: Monory Mész András 1985-ben készített dokumentumfilmet Bebukottak címmel, amiben hat tizenéves elítéltet mutatott be Magyarország egyik legkeményebb börtönében, Tökölön. (A filmet azon melegében be is tiltották itthon.) Gerő közülük keresett fel hármat, és bemutatta, hogy mi lett velük azóta, hogyan élnek manapság. Mindhárman embert öltek, egyikük az apját, másikuk a nevelőtanárát, a harmadik pedig az egyik barátját.

Ezek után nyilván nem számítunk semmi jóra, nem lepődünk meg azon, hogy száz százalékig egyiküknek sem sikerült beilleszkedni a társadalomba. Különböző mértékben lógnak ki, hiszen egyiküknek családja lett, míg a másik az utcán, a harmadik pedig éppen a pszichiátrián él. A lényeg mégis mindhármuk életében közös: a kamaszkori bűn (egyikük sem tervezte el előre a gyilkosságot, mindegyik hirtelen felindulásból történt) lemoshatatlan, egész életüket, emberi kapcsolataikat meghatározza. Másképpen, de mindhárman nehéz, és mostanra, úgy tűnik, hogy megváltoztathatalanul elrontott életet élnek. Gerő Marcell mindezt együttérzően, de kellő távolságtartással, kifejezetten jó ízléssel tárja elénk, ránk bízva az ítélkezést. A rendezővel itt interjúztunk. 

Hol, mikor látható? Toldi, november 13. 18:15, november 16. 17:00

Még két magyar vonatkozású film lesz a Verzión, Németh Miklósról és a romagyilkosságokról

Egy dán és egy magyar rendező (Anders Østergaard és Rácz Erzsébet) 1989-ről készített német filmet az Arte tévécsatorna számára. A 1989 – Poker am Todeszaun a '89-es eseményeket egy magyar politikus, Németh Miklós perspektívájából mutatja be, a filmet a berlini premieren láttuk. "Rengetegszer és alaposan feldolgozott témát taglal, mégis tud róla újat mondani, ami nemcsak az archívból kölcsönzött politikus-párbeszédek virtuóz kialakításában rejlik, a történelmi hűséghez való ragaszkodásban, az egyéni visszaemlékezések szubjektivitásában; hanem abban is, hogy Németh egész egyszerűen jó választás volt az Európa megosztottságának végéhez vezető út ábrázolásához."

Hol, mikor látható?  Toldi, november 13, 16:00; Cirkó, november 14, 20:15; Művész, november 15, 16:00

A másik filmről, Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című filmjéről már írtunk korábban. A rendező végigülte a romagyilkosságok tárgyalássorozatának 167 napját, és megrázó, külföldön már számos fesztiváldíjat nyert filmet készített róla. Keményen fegyelmezett hozzátartozók, gátlástalanul hazudozó tanúk, pontos kép a mai Magyarországról. A Verzión nemcsak bemutatják a filmet, hanem egy beszélgetést is rendeznek utána, ahol többek közt a per során az áldozati oldalt képviselő roma ügyvéd is részt fog venni.

Hol, mikor látható? Toldi, november 16. 16:00

Éjjeli menedék (2013, angol)

Jesse Moss többszörösen díjnyertes filmje Willistonban, egy kis észak-dakotai településen játszódik. Ebben a kisvárosban viszonylag rövid idő alatt több tízezer munkanélküli jelent meg, mert abban bíztak, hogy az olajiparban el tudnak helyezkedni. Aztán, ahogy az lenni szokott, kiderült, hogy ennyi embernek sem állás, sem szállás nincs. A film főszereplője, a helyi evangélikus templom lelkésze, Jay Reinke próbál segíteni nekik, mivel másképp nem megy, a saját templomából csinál átmeneti szállást. És nem ám néhány tucat embernek: a lelkész két év alatt körülbelül ezer embert szállásolt el, aludtak az udvaron autókban, és még a templomi padsorok között is. Csak azzal nem számolt, hogy a városnak van ám egy helyi közössége is, akik nem tekintik ajándéknak az újonnan érkezőket, ahogy ő. Különösen, mivel nem a társadalom krémje érkezett a városba, exdrogosok, börtönviselt, pszichés problémákkal küzdő, zavaros múltú emberek. Végül ez lesz a projekt veszte, de nem akarok szpoileres lenni, a film végi eseményeket semmiképpen nem lőném le.  

Az Éjjeli menedék nagyon amerikai történet: Magyarországról nézve nemcsak a lelkész gondolkodása és viselkedése végletesen naiv (az a fajta ember, aki reggelente énekléssel indítja a napot), de azoké az álláskeresőké is, akik képesek például egyetlen újságcikket olvasva átszelni egy kontinenst a munka reményében. De a nyilvánvaló különbségek ellenére a történet mégis egyetemes, nekünk is átérezhető, átélhető, ahogy a jó filmek általában.

Hol, mikor látható? Toldi, november 14. 20:00, Művész, november 15. 20:00, Cirkó, november 16. 20:30