Ehhez a filmhez ne egyen nachost

Kritika az Ételművész című filmről

2015.10.26. 13:21

Na gyerekek, itt van ez a kalap, ebbe legyen szíves mindenki dobjon bele egy darab klisét, legyen közte drog, pia, bunyó, szerelem, pénz, siker, csillogás és bukás, néhány Michelin-csillag, mert az most nagyon megy, és persze Párizs, mert az amerikaiaknak az az egzotikum netovábbja. Aztán majd az asztalra borítjuk ezt az egészet, és megnézzük, milyen sorrendben esnek ki belőle a jelenetek.

Úgy képzelem, hogy így hozták össze az Ételművész forgatókönyvét, és ezt most nem negatívumként mondom, hiszen minden filmnek szüksége van bizonyos sémákra, és ha ezeket nem kínosan használják, ráadásul egy jó szereposztással, mint az Ételművész esetében is, akkor miért ne működne? Nyilván elég sokat segít az utóbbi idők nagy érdeklődése a gasztronómia iránt és az is, hogy Bradley Cooper tényleg mindent belead ebbe a szerepbe. Sehol egy percre nem viselkedik úgy, mintha ez csak könnyű rutin lenne. Állítólag még el is töltött egy hetet a Restaurant Gordon Ramsay konyháján Londonban, hogy tényleg hitelesen tudja hozni a sztárséf szerepét, és ellesse egy konyha működését.

A sztori szerint ugyanis Adam Jones (Bradley Cooper) egy nagyon menő és nagyon arrogáns, két Michelin-csillagos sztárséf, aki a leghíresebb párizsi éttermekben főzött évekig amíg, részben a hihetetlen hajtás miatt, kicsúszott a lába alól a talaj, és mindent elcseszett. Drogozott, ivott, adósságokba keveredett, teljesen elvesztette a hitelét, ezért önkéntes száműzetésbe vonult, osztrigapucolásra kárhoztatta magát. Mikor aztán eleget vezekelt, elhatározza, hogy nemcsak hogy hírnevét szerzi vissza, hanem megszerzi a harmadik Michelin-csillagot is. Ennek érdekében Londonba megy, hiszen azt most a gasztronómia fellegvára, Amerika még mindig sehol sincs az európai kajakultúrához képest, Párizs meg már annyira 2007 a film szerint, hogy fájdalom. Ez egyébként Adam legnagyobb gondja is, hogy az utóbbi években már-már kínosan lemaradt, nem ismeri a legújabb technikákat, eljárásokat, alapanyagokat sem.

Mivel nem sok hitele maradt, nehéz összeszednie egy induló csapatot és a pénzt az új étterméhez, de azért vannak még régi barátai és segítői. Például régi társa Párizsból, Tony (Daniel Brühl) illetve egy nagyon tehetséges fiatal séf-lány Helene (Sienna Miller), és egy kedves öregedő pszichológus, akit Emma Thompson alakít, látható tehát, hogy nem bízták a filmet a véletlenre. Közben jönnek aztán a bonyodalmak, sötét titkok a múltból, régi ellenségek, például egy régi jóbarát, akié jelenleg a legmenőbb londoni étterem (természetesen három csillagos). De nem könnyíti meg főhősük sorsát, London legkönyörtelenebb étteremkritikusa sem, akit Uma Thurman alakít. A kritikusok egyébként valamiért minden filmben élet-halál urai, ami azért elég elkeserítő.

Az ételművész (2015) előzetes

Eltérő ízlések

artwork
Fotó: outnow.ch

IMDB: 7,3/10

Rotten Tomatoes: 35%

Index. 6/10

Az Ételművész egy jól összerakott, pörgős film, nyálcsorgatós kajás képekkel, amiket nem csak úgy összedobtak, hanem rettenetesen profin lefőztek. Marcus Wareing brit sztárséf volt a gasztronómiai tanácsadó, öröm nézni a tányérokat tényleg, és akit érdekel a gasztronómia, még tanulhat is. Az például remélem mindenkinek lejön, hogy jelenleg a rombuszhal a legmenőbb kaja. Nagy tanulságokat ne várjuk a filmtől, de arra mindenképpen jó, hogy betekintést nyerhetünk egy komoly konyha működésébe, és a séfek tényleg nagyon durván fárasztó életébe. Mondjuk azt csak remélhetjük, hogy nem őrjöng mindenki úgy a konyhában, mint Adam, de aki ezután jóízűen eszik Michelin-csillagos étteremben, annak nincs szíve. Csak egy tanács: ha jót akarnak a séfnek, kérjenek egy asztalhoz egyféle menüt

Kapunk néhány hihetetlenül röhejes jelenetet, például a Michelin-ellenőrökről, és megkapjuk az arcunkba, hogy a szemetet áruló gyorséttermek azért annyira sikeresek, mert az egyszerű embernek hús kell (lásd gulyás). Ettől eltekintve az Ételművész pont az a film, amiért szívesen beülünk a moziba: kikapcsol, néhol szórakoztat és még jó kajákat is nézhetünk. Érdemes egyébként korán menni, hogy utána legyen még idő egy jó helyen vacsorázni. Jó étteremből szerencsére ma már nálunk is egyre több van, ezért mindenkit kérünk, a film alatt ne egyen nachost!