Kylo Ren az NSA-hez szerződött

2016.02.13. 09:19 Módosítva: 2016-02-13 09:23:27
7 hozzászólás
Clooney tényleg találkozott Merkellel, Meryl Streep szerint mindannyian Afrikából jövünk, és ilyen lenne az E.T és a Harmadik típusú találkozások 2016-ban. A Berlináléról jelentjük.

Ne legyenek illuzióink: még soha egyetlen Jeff Nichols-filmet sem mutattak be Magyarországon, úgyhogy a Midnight Special is elég rossz esélyekkel indul, hogy eljusson a hazai mozikba. Nagy kár, mert már rögtön az első rendezése, a Shotgun Stories bekerült a Titanic fesztivál programjába, de aztán se a Take Shelter, se a Mud nem jutott el hozzánk. Pedig a Take Shelter azon kevés filmek közé tartozik, amelyben szinte lehetetlen hibát találni: dörgedelmes viharképeiben tökéletesen mutatja be azt az aprólékos araszolást, ahogyan egy elme szépen lassan megbomlik, és a Mudnak is komoly szerepe volt abban, hogy Matthew McConaughey újra tudta definiálni az egész karrierjét. A Midnight Specialban két új műfajban próbálja ki magát: a sci-fit keresztezte a road movie-val. 

Na hát ilyen előzmények után érkezett meg a Midnight Special a Berlinale versenyprogramjába: Jeff Nichols ebben a filmben csúcsra járat egy csomó rá jellemző dolgot, és igen, a befejezésben talán egy kicsit még át is esik a ló túloldalára, az biztos, hogy jó sokat lehet vitatkozni a film megnézése után. 

De kezdjük az elején: van egy 8 éves kisfiú, aki egy különleges védőszemüvegben, és egy hangszigetelt fülvédőben ül egy autó hátsó ülésén, és zseblámpával olvas egy képregényt. Ennyi volt meg az alapötletből, és innen építették fel az egész univerzumot, amiben fontos szerepet kapott egy szekta, az NSA és valami, amit fogalmazzunk meg úgy, hogy földi ésszel felfoghatatlan.

Kylo Ren - before it was cool

Alton ugyanis különleges, és ezt a különlegességét a szekta, amiben felnőtt, egy új isten eljövetelének tekinti, az NSA azonban fegyvernek hiszi, hiszen egyre több államtitok kerül bele a szektavezér prédikációiba, amiket állítólag a gyerektől hallott. A történetbe ott kapcsolódunk be, hogy a gyereket országosan körözik, egyszerre szeretné visszakapni őt a szektája és az állambiztonság is, ám ő az éjszakánként az apjával autózik keresztül Amerikán, hogy odaérjenek egy nagyon fontos találkozóra. A szekta is véresen komolyan veszi az üldözést, hiszen az egész túlvilági életük és üdvözlésük múlik azon, hogy a végítélet napján náluk legyen a gyerek, az állambiztonság pedig egyre biztosabb abban, hogy a gyerek valójában egy nukleáris fegyver, legalábbis elég gyanús lesz, amikor leszedi az összes olyan műholdat az égről, ami a nukleáris tevékenységeket ellenőrzi. Mármint tényleg: a kisfiúban hatalmas erő lakozik, a szeméből éles fénysugár jön, úgyhogy napfényben nem is mehet az utcára, és éjszaka is védőszemüveget és a fülvédőt kell viselnie, hogy végig tudja csinálni a napot.

Michael Shannon eddig minden Jeff Nichols filmben játszott, most is ő alakítja az apát, aki mindenre képes, hogy a fiának a lehető legjobb legyen. Joel Edgerton kíséri el ezen az úton: az egykori katona tovább szolgál gyerekkori barátja oldalán, amikor az hosszú évek szektás kihagyása után újra felkeresi: segítsen neki eljuttatni a fiát egy bizonyos helyre. Kirsten Dunst pedig az anyát játssza, aki a szektából lelépve évekkel korábban hátrahagyta férjét és gyerekét, és most sem lesz sokkal könnyebb a feladata, amikor ezen az úton kell elkísérnie a fiát. A kisfiút Jaeden Lieberher játssza, őt a St. Vincentben és az Alohában is lehetett látni mostanában, de a legismertebb szerepe talán a Masters of Sex című sorozatban volt. Az NSA elemzőjét pedig Adam Driver alakítja, aki a Girls című HBO-sorozatban kezdte a karrierjét, most pedig karrierje csúcsán van, hiszen ő alakítja Kylo Rent, Han Solo és Leia hercegnő közös gyerekét az új Star Wars-trilógiában. Ezt a filmet még természetesen azelőtt forgatta, állítólag a Midnight Special forgatásának első napján tudta meg, hogy őt választották ki Kylo Ren szerepére. A filmet egyébként ki is akarták hozni már tavaly novemberben, de talán épp a Star Wars miatt végül márciusra tolták az amerikai premiert – a magyar bemutatóban pedig egyelőre csak reménykedhetünk, talán valamelyik nagyobb fesztiválra elhozzák majd. 

Szemünk fénye

Jeff Nichols rendező a film utáni sajtótájékoztatón azt mondta, hogy mindenképpen egy apa-fiú történetet akart elmesélni, mert óriási hatással volt rá az, hogy apa lett. Vagyis az az élmény, amikor a gyerek egy éves korában egyszer belázasodott, és a kórházba kellett rohanni vele. Szerencsére semmi komolyabb baj nem történt, de akkor és ott megértette: a gyerekét a világon mindennél jobban szereti, mégis bármi megtörténhet vele, és erre semmiféle befolyása sincs. És akármi is történik a gyerekével, örökre kapcsolatban lesz vele, örökre össze fognak tartozni. Ezen kezdett el gondolkozni, és innen jutott el a Midnight Special történetéhez, a munka során pedig felhasználta azokat az élményeket, amiket az E.T és a Harmadik típusú találkozások nézése közben szerzett. 

„Mindig úgy írok, hogy a fejemben van a műfaj, ami ebben az esetben természetesen a sci-fi volt, de próbálom úgy megírni őket, hogy érzelmileg közel álljanak hozzám. Ha úgy vesszük, akkor a Midnight Special egy narratív kísérlet eredménye: az első forgatókönyvemben, a Shotgun Storiesban leírtam, hogy egy bizonyos szereplőt hogyan lőttek meg. Aztán rájöttem, hogyha kiveszem ezt a jelenetet, attól máris érdekesebb lesz a sztori. Az évek során egyre jobban tökéletesítettem ezt a módszert, míg ebben a filmben már olyan kevés az információ, hogy az talán már a történet rovására is megy. Nem mindenki fog egyetérteni ezzel a döntésemmel, de nagyon tudatosan törekedtem arra, hogy minél kevesebb legyen az expozíció a filmben. Nagyon fontos számomra az a szabály, hogy a szereplők nem beszélhetnek olyan dologról, amit mindaketten tudnak, csak a nézők kedvéért.” 

A menekültválságról szól az egész Berlinale

George Clooney igazat mondott az Ave Cézár sajtótájékoztatóján, amikor azt mondta, hogy keresi a lehetőséget, hogyan segíthetne a menekültválságban, és ennek érdekében találkozni is fog a német kancellárral. Valóban készült egy fotó, amin Angela Merkellel beszélgetnek Berlinben, a találkozóra elkísérte Clooney-t a felesége, Amal Clooney emberjogi ügyvéd is, vagy ahogyan a Tagessau lehozta a képet: Angela Merkel találkozott Amal Clooney emberjogi ügyvéddel, akit elkísért a találkozóra a színész férje is. Egy órán át beszélgettek. 

Bundeskanzlerin Merkel hat sich heute mit der international renommierten Menschenrechtsanwältin Amal Clooney getroffen,...

Közzétette: tagesschau – 2016. február 12.

A lényeg azonban, hogy az egész Berlinale a menekültválságról szól: nemcsak az Ave, Cézár sajtóvetítésén lyukadtak ki ide az újságírók, de csütörtök esti nyitó gálának is ez volt a visszatérő témája: "Köszöntöm önöket a Berlinálén, és köszöntöm önöket az országban, ahol több száz ezer menekült keresi a jobb élet reményét." Meryl Streep zsűrielnök is a nemek, népek és vallások egyenlőségéről beszélt zsűrielnökként, és amikor az Oscar-gála kapcsán felmerült sokszínűség-problémáról kérdezték, akkor azt felelte, hogy mindannyian Afrikából származunk - a kijelentés gyorsan felháborodást keltett, ám a fesztivál tisztázta: a zsűrielnök éppen a sokszínűség és az egyenlőség mellett állt ki ezzel a nyilatkozattal. 

A fesztivál a filmek mellett egy sor kezdeményezéssel is reagál a menekültválságra, például gyűjtenek pénzt szétszakadt családok egyesítésére, keresnek pártfogókat, akik fejenként négy menedékkérőt vezethetnek be a Berlinale világába, és nemcsak fesztiválvendégként, hanem munkatársként is befogadják a menedékkérőket, menekülteket egy gyakornoki program révén. 

Szombaton pedig vetítik Gianfranco Rosi olasz rendező Fuocoammare című filmjét, amit az Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren keresztül az Európai Unióba igyekvő menekültek útvonalán fekvő Lampedusa szigetén játszódik.