Még jó is lehet a 900 milliós Budapest noir

2016.03.12. 17:48
23 hozzászólás
Ötödik hete forog a fővárosban az idei év egyik legnagyobb durranásának szánt magyar film, a 900 millió forintos költségvetésből készülő Budapest Noir. Az 1936-ban játszódó krimi rendezője Gárdos Éva, az operatőre Ragályi Elemér, a forgatókönyvet pedig az azonos című sikerregény, Kondor Vilmos Budapest noirjából írta Szekér András.

A szándékosan Bogart-filmeket és Dashiell Hammett-regényeket idéző Budapest noir főhőse Gordon Zsigmond, akit Kolovratnik Krisztián alakít a filmben. Gordon egy folyton cigarettázó, kalapos-ballonkabátos zsurnaliszta, aki a korszak legismertebb újságjának, Az Estnek dolgozik, emellett a saját testi épségét kockáztatva olyan bűnügyeket derít fel, amikkel a túlterhelt és korrupt fővárosi rendőrség nem foglalkozik. 

A film egyik legfontosabb helyszínét, Az Est lapok szerkesztőségét a stáb a BÁV Központi Zálogházában rendezte be. Ez egy 1903-ban épült, impozáns neogótikus műemlék a Lónyay utca és a Kinizsi utca sarkán - ezt a díszletet nézhette most meg egy csapat újságíró. 

A helyszín tökéletes választás volt. A belső udvaron messziről alig lehet megkülönböztetni, honnan kezdődik az az épületrész, ami mesterséges díszlet, és melyik piszkossárga téglafal tartozott már eredetileg is a sajtópalotakánt feltámadó zálogházhoz.

De miért pont Kondor Vilmos Budapest noirjára adtak egymilliárdot?

Mert Kondor egy hihetetlenül jó stílusú, igen termékeny író, akinek 2008 óta nyolc regénye és egy novelláskötete jelent meg, minden sajtóorgánumban pozitív kritikát kapott, így a neve biztos garanciát jelent a filmváltozat sikerére is. A sokadik újrakiadásnál járó Budapest noir ráadásul már angol, olasz, francia, lengyel valamint német nyelven is megjelent, és mindenhol ugyanúgy imádták, mint itthon. A Budapest noir a Bűnös Budapest-ciklus nyitókötete, a magyar Sam Spade, Gordon Zsigmond ebben merült először nyakig a fővárosi alvilágban:

  • Budapest noir (2008): Gordon egy zsidó lány halálának körülményeit deríti ki 1936-ban, Az Est munkatársaként.
  • Bűnös Budapest (2009): 1939-ben Gordon már a Magyar Nemzet munkatársaként ugrik fejest a kábítószerek és tiltott szerencsejátékok világába. 
  • A budapesti kém (2010): 1943-ban a Reuters hírügynökségnek tudósító Gordon Zsigmondot a magyar miniszterelnök küldi békeajánlattal a szövetségesekhez, de a soraikba férkőzött kém miatt majdnem belehal a küldetésbe.    
  • Budapest romokban (2011): 1946-ban az Új Magyarországnál dolgozó Gordon egy fiatal amerikai katonatiszttel járja a főváros utcáit, hogy együtt bogozzák ki egy szövevényes bűnügy szálait.
  • Budapest novemberben (2012): Gordon az '56-os forradalom előestéjén jön vissza Bécsből Magyarországra, hogy kiderítse egy lány halálát, és az első sorból tudósítson az októberi eseményekről.
  • Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes (2012): 1919 és 1936 között játszódó, kevésbé izgalmas, rövid történetek gyűjteménye Gordon fiatalkorából.

Kondor Vilmos másik regényfolyama, a Szent Korona-trilógia a film noir helyett az amerikai kalandfilmes zsánert próbálta meg átültetni magyar környezetbe, egész sikeresen. A kötetek főszereplője a Wertheimer-család, ahol a világmegmentő hős szerepe apáról fiúra száll:

  • A másik szárnysegéd (2013): Wertheimer Miklós hadnagy, Horthy szárnysegédje pannon Indiana Jonesként pofozza végig a náciknak behódolt nyilasokat, hogy kimentse a karmaikból Szent Koronát és a magyar olajmezők titkát ismerő geológus lányát.
  • A koronaőr második tévedése (2014): Miklós apja, idősebb Wertheimer Miklós 1919-ben próbálja megóvni a Szent Koronát az első világháború utáni zűrzavaros időkben, miközben bolsevik rendőrök loholnak a nyomában.

Kondor tavaly a Szent korona-trilógia lezárása helyett meglepő módon egy modernkori krimivel jelentkezett, amit már nem az Agave, hanem a Libri adott ki:

  • A bűntől keletre (2015): Miután a magyar miniszterelnök belefullad egy tányér levesbe, a titokzatos, váratlan és felettébb kínos halálesetre szakosodott Ferenczy nyomozóhoz kerül a szövevényes ügy, aminek a szálai az Ébredő Magyarok terrorszervezethez vezetnek.

Az Est szerkesztősége az épület első emeletén lett berendezve. Az már a villámlátogatásunkkor is kiderült, hogy a Budapest noir stábja hihetetlen profizmussal idézte fel a '30-as éveket, sok-sok korhű ruhával, és csupa régi holmival. Mindenütt bankárlámpákkal megvilágított íróasztalok, Olympia és Ideal írógépek, iratkupacok és megsárgult fotók. Az asztalok között sétálva szinte érezni lehetett a levegőben a kávé és a cigaretta szagát, ahogy a zakós-nyakkendős, ide-oda szaladgáló újságírók Gömbös Gyula halálhíre után rakjak épp össze a lapot.

A sajtónyilvános forgatási napon Kolovratnik Krisztián és Mucsi Zoltán, azaz a főszereplő Gordon Zsigmond és a pletykarovatot vezető Vogel közös szerkesztőségi jelenetét vették fel. Ez volt Mucsi első forgatási napja, de igencsak otthonosan mozgott a díszletben (ráadásul  öltönyben és nyakkendőben, a szúrós tekintetével és a barázdált arcával pont úgy nézett ki, mint az X-akták Cigerattása). De Kolovratnik Krisztián is meggyőző Gordonnak tűnt a borostás arcával és a feltűrt ingujjával, mintha mindig is egy nadrágtartós-nyakkendős hőst akart volna játszani egy gigaköltségvetésű magyar filmben.

Sok férfi színész volt versenyben Gordon szerepéért, reméljük, Kolovratnik tényleg jó választásnak bizonyul majd. Az biztos, hogy lelkesedésben nincs nála hiány még a 23. forgatási napon sem: nemcsak az eredeti regényt olvasta el, de újranézte a kedvenc Humphrey Bogart-filmjeit is. És hogy mi fogta meg legjobban a karakterben?  

A megállíthatatlansága, amivel képes végigvinni egy ügyet. Gordon Zsigmond nem feltétlenül szimpatikus figura, de mindent igyekszik kívülállóként szemlélni, és akkor is az igazság kiderítését tartja a legfontosabbnak, ha ezzel esetleg szembemegy a törvénnyel.

A monitorokon egy előző napon felvett jelenetet is megnézhettünk: a főhős, aki addig a kedvenc törzshelyén, az Oktogonnál lévő Abbázia kávéházban múlatta az időt, Gömbös halála után megjelenik a szerkesztőségben. A főnöke némi gúnyolódással azonnal munkára fogja: először nekrológot akar vele íratni, aztán végül elküldi a fővárosi gyilkossági csoport vezetőjéhez, Gellert Vladimirhez (őt majd Anger Zsolt alakítja a filmben), aki csak Gordonnal van beszélő viszonyban a zsurnaliszták közül.

A stáb ebédszünetében szétnézhettünk a díszletben is, naná, hogy mindenki megfogdosott mindent. A hátsó traktus könyvespolcáról csak négyméteres távolságból lehetett megállapítani, hogy nem is igazi, csak egy nagy festmény az egész, de hamar kiderült, hogy a díszletben felhalmozott többi kellék mindegyike eredeti.

A falakon '30-as évekbeli Az Est-reklámplakátok lógtak, az asztalokon szétdobált papírok közt pedig tényleg a Budapest Székesfőváros Árvaszékének 1928-as évből származó iratai hevertek, olyan archív fotók mellett, amelyeknek a hátlapjára gyöngybetűkkel írták rá: "Szeretettel Margit néninek és Géza bácsinak, Idustól". Sőt, az egyik zsurnaliszta asztalán a konkurens Magyar Hírlap 1931. december 25-i számát is megtalálom, a címlapján harsogó A keresztrejtvény pályázat 1200 nyertesének nevével felirattal.

A maximálisan korhű díszletért Pater Sparrow látványtervező felel, aki kifejezetten évezte, hogy fejest ugorhatott a '30-as évek vizuális kultúrájába. Előtte ugyan sosem dolgozott még ezzel a korszakkal, de mivel rengeteg gondosan dokumentált, korabeli fotó maradt fenn (többek között Az Est szerkesztőségének mindennapi életéről is), minél több ilyet nézett át, annál inkább megszerette a korszakot:

Grafikai szempontból és tárgykultúrában is egy nagyon elegáns, esztétikus kor lehetett volna, ha nem jön közbe a háború.

Ki kicsoda a Budapest noirban?

  • Kolovratnik Krisztián: Gordon Zsigmond. Amerikából Magyarországra költöző kalapos-ballonkabátos bűnügyi újságíró, aki az életét is kockáztatja, ha az igazság kiderítése a tét.
  • Tenki Réka: Eckhardt Krisztina. Gordon szerelme, aki minden durvasága, mogorvasága és szemtelenkedése ellenére szereti Budapest önjelölt igazságosztóját, az egyetlen igaz embert a '30-as évek embertelenségében.
  • Kulka János: Vitéz Szőllősy András, a korszak egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb embere. Nagyon magas szintű politikai kapcsolatokkal rendelkezett. A történet egyik fontos főszereplője, de nem akarjuk elspoilerezni, miért.
  • Kováts Adél: Szőllősyné Irma, a mágnás felesége. Borítékolva volt számára a boldog élet, de egy szövevényes bűnügy miatt végül teljesen máshogy alakult a sorsa.
  • Dobó Kata: Vörös Margó. A legfelsőbb politikai és gazdasági köröket fiatal lányokkal kiszolgáló bordélyház tulajdonosa. Ezt a szereplőt egyébként az író Dashiell Hammett Véres aratásából kölcsönözte - sok más idézettel együtt, ami kisebb irodalmi botrányt is kavart a Budapest noir megjelenésekor.
  • Anger Zsolt: Gellért Vladimir felügyelő. A fővárosi gyilkossági csoport vezetője, aki legalább annyiszor akadályozza a főhőst a nyomozásban, mint ahányszor segíti.
  • Szabó Simon: Kalocsai, az Oktogon legfelkapottabb kávézójának, az Abbáziának a tulajdonosa.
  • Gáspár Tibor: Turcsányi, az Est főszerkesztője.
  • Bánfalvy Ágnes: Valéria, a fényérzékeny, albínó titkárnő.
  • Mucsi Zoltán: Vogel jenő, Az Est társasági rovatának vezetője.

Az art deco Budapest-plakátok mellett persze akadnak az asztalokon '50-es évekbeli iratok, sőt, sokkal később Keravill- és Skála-prospektusokhoz használt nyomólemezek is, de ezeknek a szükségességét a látványtervező gyorsan meg is magyarázza:

Az ócskapiacon lényegében minden régi papírt megvásároltunk, amit csak találtunk. Arra viszont direkt figyeltünk, hogy ami a közeli képeken is látszódik, az mind korhű legyen.

Több műtermi díszlet mellett külső forgatási helyszínek is voltak, ahol autós üldözéseket is forgattak. Erről maga a rendezőnő, Gárdos Éva mesélt:

Szakadt az eső az autós üldözésnél, és sokszor leállt a régi kocsik motorja. Aztán az egyik jelenetnél betört a szélvédő is, és Krisztián megsebesült, csupa vér lett a keze.

Kolovratnik Krisztián végig ilyen elszántan alakította az első magyar noir főhősét, pedig a szereplőválogatás kezdetén még nem merült fel a neve mint lehetséges főszereplő. Viszont a rendezőnő szerint annyira meggyőző volt a castingon, hogy utána már nem is nagyon kellett más színészeket meghallgatni:

Volt benne valami csibészes lazaság, és nagyon ügyes volt a próbákon a Tenki Rékával közös jelenetekben.

A rendezőnő egyébként angolul olvasta a Budapest noirt, és mivel mindig is szeretett volna noirt forgatni, beadta az ötletet a Filmalap forgatókönyv-fejlesztési pályázatára. Szekér Andrással ezután két évig dolgoztak a forgatókönyvön, mielőtt az Andy Vajna vezette testület megítélte volna a forgatásra a 900 millió forintos támogatást.

Gárdos Évának ez lesz a második egész estés filmje rendezőként, az első rendezésében, az Amerikai rapszódiában Scarlett Johansson és Nastassja Kinski alakította a főszerepeket, eredeti foglalkozását tekintve vágó, ő vágta A miniszter félrelépet és a Szabadság, szerelmet is. 

Bár a történet hűen követi az eredeti regényt, egy dologban markánsan más lesz a film a könyvhöz képest. A feszesebb mozgóképes dramaturgia kedvéért a főhős szerelméből, Eckhart Krisztinából egy sokkal határozottabb nőt faragtak az alkotók. Így a filmben már nem szende borítótervező, hanem bátor fotóriporter, aki ugyanúgy szeret az események sűrűjében lenni, mint a nyughatatlan Gordon Zsigmond.

A Krisztinát alakító Tenki Réka óriási Kondor Vilmos-rajongó. Mind az öt kötetet olvasta már a sorozatból, és alig várja, hogy kasszasiker esetén a folytatásokba is bekerülhessen (főleg, ha a Budapesti kém Velencében játszódó jeleneteit eredeti helyszíneken fogják leforgatni). A 29 éves színésznő egyetlen varázslatos időutazásként tekint vissza az összes forgatási napra:

Hihetetlen élmény! Sosem felejtem el, milyen volt először civil ruhában bemenni a Centrál kávéházba, aztán jelmezben úgy kijönni, hogy már ott a macskakő, a régi autók, és a rengeteg statiszta, mind korhű ruhákban. Annyira szép volt, hogy majdnem elsírtam magam örömömben!

Az első könyvhöz képest Krisztina a filmben egy sokkal erősebb nő lett. Tenki Réka szerint az író kicsit sűrített a karakter jellemfejlődésén, így a végeredmény olyan, mintha már a Budapest noirban is a későbbi könyvek Krisztinája szerepelne.

Már itt az a bátor, határozott nő, akit olvasóként csak a Budapesti kémben ismerünk meg. Bármilyen helyzetben feltalálja magát, mert a munkamániás, zűrös ügyekben megszállottan nyomozó Gordon mellett megtanult egyedül is boldogulni az életben. A filmben ezt azzal is hangsúlyozzuk, hogy Krisztina egy Berlint is megjárt fotóriporter, szóval egy igen izgalmas karakter lett.

Bár az amerikai hard boiled, azaz keményöklű krimi a marcona nyomozóval és a végzet asszonyával inkább fiús zsánernek számít, Tenki Réka teljesen beleszeretett a műfajba. A forgatás előtt nemcsak Bogart klasszikusait nézte újra, de 1920-tól az összes fontosabb krimit, és most kifejezetten büszke, hogy benne lehet az első magyar film noirban:

A noirok mindig is izgalmasak voltak. Nagyon örülök, hogy végre nálunk is készült ilyen film. Nem tudom, mennyire lesz majd népszerű a mozikban, de én biztosan meg fogom nézni, mivel minden magyar filmre szoktam venni két jegyet.

Tenki Réka optimizmusában egyébként a rendezőnő is osztozik: Gárdos Éva bízik benne, hogy a Budapest Noir rengeteg nézőt fog becsábítani a mozikba.

Ne maradjon le semmiről!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.