Ünnepelnék a kinyírt magyar animációt

"Ilyen rossz helyzetben még nem láttam a magyar animációt, ilyen kevés konkrét készülő projekt még nem volt" – mondta Rófusz Ferenc. "Mindenki elszigetelten gyúrja a kis galacsinját, hátha ő lesz a túlélő" – jellemezte a helyzetet az Oscar-díjas rendező, aki továbbra is szerzői filmeket készít ceruzával papíron, mint az Oscar-díjas Légynél tette 1980-ban, ha már nem is 35 mm-es kamerával veszi.

Állami támogatás nélkül nincs rajzfilmgyártás, állítják a szakmabeliek. Márpedig most elakadt, az animáció februárban kiírt tavaszi fordulóját előbb júliusra halasztották, majd az elbírálást felfüggeszték, és azt is meghosszabbították egy hónappal a Magyar Mozgókép Közalapítványnál (MMKA).

A 1,5 milliárdos zárolás felülbírálását, és a közalapítványok átalakításának témáját áttolta ugyanis szeptember végéről október végére a vizsgálatot végző Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.

MMKA-közeli források szerint nem is tűnik valószínűnek, hogy idén pénzt osztana az alapítvány a már eddig is halasztott fordulókra. Könnyen lehet, hogy megszünteti az alapítványt az állam, helyette gazdasági társaságot alapítanak. A döntést a jövő hétre várják.

Az alapítvány jelenlegi kuratóriuma nem tehet a zárolásról, sem arról, hogy az alapítványt mint finanszírozó formát most külső vizsgálatok alá vetették. Utóbbi még jót is tehetne azzal a támogatási rendszerrel, amit az MMKA felelősségre vonások nélkül vészelt át a tavasszal indított, júniusban zárult belső vizsgálata után, és aminek a részletes vizsgálati eredményét nem adták ki az Index kérésére sem. A rajzfilmes támogatások nagy részét például főleg két ex-állami stúdiónak osztották, a Pannóniafilm Kft.-nek és a Kecskemétfilm Kft.-nek, melyeknek ügyvezetői az alapítók képviselőjeként szavazhattak a kuratórium összetételéről, és szavazhatnak is, amíg az alapítói okiratot át nem írják vagy amíg alapítvány meg nem szűnik. Annyi változott a vizsgálat után az alapítványnál, hogy nagyobb állami támogatást ígért az új elnök – a kecskeméti stúdió vezetője elmondása szerint – a rajzfilmeknek.

Támogatás az alapító nyugdíjasoknak

Az utóbbi étvizedben a gyártásra szánt keretnek csak 5 százalékával támogatta az alapítvány az animációt, annak is nagyrészét a szakma két ex-állami stúdiója kapta: a kilencvenes években magántulajdonba került Kecskemétfilm Kft, és a – Pannónia csődbe jutása alatt létrehozott – Ma-Ra Kft. 2006-ban például 27 pályázattal nyert az akkor támogatott 36 animációs mű közül.

A két stúdió a legtámogatottabb itthon, de nem a legnagyobb. A kilencvenes években az árbevétel és a gyártott filmek számát tekintve az Erkel András vezette Varga stúdió volt a legnagyobb itthon, 2005-től a szintén Erkel vezette Studio Baestarts vezeti a listát. Egyiknek sem sikerült túl nagy összeggel bekerülnie az MMKA-listájára. Idén a Log Jam sorozattal Bafta-díjra jelölt stúdió visszaadta az alapítványnak a nekik ítélt 2009-es, összesen hárommiliós támogatást, mert a tizenötmilliós kérelem helyett kapott pénzből nem tudtak nekikezdeni a Log Jamet jegyző Alexei Alexeev – elkészülését megrendelésekkel is biztosító: 16 országba előre eladott és a MEDIA által is támogatott – Huhu című új vígjátéksorozatának.

2006 óta az alapítvány rajzfilmes támogatásában annyi pozitív változás történt, hogy miután Gauder Áron és Novák Erik a minimál költségvetésből készült egész estés Nyóckerrel (Lichthof) körbenyerték a világot, új filmjükkel, az Egill-lel már rendes támogatást kaptak 2008-ban, bár ennek a felét még mindig várják. A producerek érve – hogy végre egy komoly költségvetésű, profi filmet akarnak készíteni –, bejött. Az Oscar-jelölt M. Tóth Géza (Kedd animáció) is bekerült a támogatásokba egy-egy jelentősebb összeggel, ahogy a Moholy-Nagy Iparművészeti Egyetem készülő diplomafilmjei is.

Az időközben Nemzeti Kulturális Alap elnökekének kinevezett, Kossuth-díjas Jankovics hangsúlyozta, nem szerencsés, ha az általa vezetett Ma-Ra Kft fiataljainak esélye a kinevezése ellenére csökkenne. Itt a Mozgókép Szakmai Kollégiumánál, annyiban fordulhatna elő összeférhetetlenség, hogy Jankovics stúdió résztulajdonosa, de az ilyen problémákra tervei szerint egy külön összeférhetetlenségi keretet tarthatnának fenn.

A Kecskemétfilm stúdióban is több évtizede ugyanaz a sorozat készül, mint a Ma-Ra Kft-ben. Amiben különböznek, hogy a Kecskemétfilm évi 260 milliós bevételt szerez külföldi bérmunkákból (a Chico és Rita élőcselekménnyel kevert spanyol animációja és az Oscar-jelölt Kells titka ír animációfilm egész estés volt), és a sorozatok tévés eladásából is növelik a bevételt, árulta el Mikulás Ferenc, a stúdió ügyvezetője a soproni Cartoon Forum rajzfilmes eseményen, a magyar rajzfilm helyzetéről tartott sajtótájékoztató után. Ezekből a 12 rendezőjük szerzői filmjeit is finanszírozzák 30-50 százalékban, a maradékot állja az állam, hangsúlyozza Mikulás. Jelenleg a Magyar népmesék-sorozat öt részét fejeznék még be MMKA-s 50 millióból, ennyi hiányzik a 100 részhez.

Jankovics 21 éve készülő Az ember tragédiája – mai áron számítva – 600 millió forintos összköltségből készült (ennek 70 százaléka a támogatás), és még 18 millióra pályázott idén is, kinevezése előtt.

Bár az alapítvány csak a működésére költ - ami munkában az adósságok visszatérítését jelenti, filmek ezalatt alig készülnek -, mégis a nagy filmszemle megrendezésének tervét hozták az előtérbe. Mikulás küzdött azért, hogy a kétévente megrendezésre kerülő Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon versenyeztessék továbbra is a hazai rajzfilmes szakmát, míg az alapítvány elnöke amellett érvelt, hogy a filmszemlére kerüljenek be az animációk versenyfilmként. Utóbbira indok, hogy a magyar filmek szemléjéből indokolhatatlan az animáció kimaradása. Viszont ellene szól, hogy egész estés film nem készül februárig, hisz az Egill című mozi is még 30 millió megítélt forintot újabb éves késéssel kap majd az alapítványtól. A filmszemlén a kuratórium múlt heti döntése szerint indulhatnak a rajzfilmek, ugyanakkor két évnél nem régebbi, szemlén még be nem mutatott darabok nevezhetnek.

Fiataloknak marad a külföldi megrendelés

Talán két generáció is kimaradt, miközben az elmúlt évtizedben Jankovics és Mikulás irányította a két ex-állami stúdiót, és együttesen minden évben leszívták az rajzfilmeknek szánt állami támogatás hatvan százalékát. Bár Mikulás szerint a kecskeméti stúdióban tavaly és tavalyelőtt is új rendezők kaptak lehetőséget, és folyamatos a rendezői utánpótlás. Ami biztos, hogy a fiatalabb, most harmincas - negyvenes éveikben járó producerek a kevesebb állami támogatás miatt intenzívebben keresik a külföldi támogatókat.

Maximum külföldi partnerek bevonásával van lehetőség a komoly alkotómunkára Temple Réka, a Cinemon Entertainment ügyvezetője szerint. "Ők a saját országukban élnek a helyi támogatási lehetőségekkel. Ez azonban csak olyan megnyerő és interkulturális projekttel lehetséges, ami a külföldi partner számára előnyösebb, mint a saját a szellemi termékeiket megvalósítani" - mondta a munkamódszerről. A másik lehetőség még a pénzszerzésre a crossmedia megjelenésekből jön össze. A Cinemon jelenleg az Álomadás hegye című Kalla Éva-cigánymesét feldolgozó adaptáció és Salamon Király legendája angol-izraeli-jordán koprodukció mellett D. Tóth Kriszta-féle Lolamesék-sorozatot tervezgetik.

A Lichthof például az elmúlt öt évben kizárólag az Egill produkción dolgozik, külföldi vagy hazai bérmunkákról szó sem lehet, amíg el nem készülnek, tudtuk meg Liszka Tamástól, a stúdió társproducerétől. Se szokásos, se másmilyen gyereksorozatot nem gyártanak, annak ellenére, hogy éppenséggel ez lenne most a nemzetközi trend. Az Egill részben magyar állami (MMKA-tól 130 millió forint), részben külföldi koprodukciós és uniós hozzájárulásból készül. A film a többszöri újrakezdés, csúszás, viták és állami támogatás akadozásának ellenére továbbra is készül, és – tulajdonképpen ebben a legversenyképesebbek –, sikerült egymillió eurót külföldről bevonniuk egy egész estés magyar animációs filmbe úgy, hogy az összes kreatív döntés szigorúan csak Budapesten születik meg.

Novák Erik meg 2005 óta készíti delegált és kreatív producerként Gauder Áron rendezővel egész estés vikingtémájú filmjüket. "Első filmünk, a Nyócker óta találkoztam a banki előfinanszírozás bevezetésével" - mondta. A festett textúrákkal díszített 3D térhatású Egill 3,2 millió eurós magyar-izlandi-svájci koprodukciójukhoz még most kapják meg a 30 milliót, és hiányzik az utolsó 30 millió forint állami támogatás, de az MMKA támogatási szerződés alapján bíznak abban – hangsúlyozták türelmesen –, hogy a már jó ideje esedékes utolsó részletet jövőre, bankon keresztül felvehetik.

Nincs munka

Az idősebb generációból Rófusz Ferenc nem önként nélkülöz stúdiót: nem tudja fenntartani, mert a munkák nélküli, vegetáló hónapokat 15-20 fős társaságnak nem tudná fedezni egy-egy néhány hónapos produkcióból. "Erre jelenleg a Baestarts képes, hogy egy stúdiónyi emberrel 13 részes sorozatot gyártson". Drága a stúdió rezsije, míg Indiában, Kínában, Koreában jóval olcsóbban tudják a filmeket gyártani, így a külföldi partnerek inkább ezeket a helyszíneket választják. "Jó, hogy már nem papírra dolgozunk, megváltozott a technika, de ennek eleget kell tenni megújított gépparkkal, legális programokkal és képezni kellene az embereket" - mondta erről.

Szerinte a megoldás az lenne, ha az állam finanszírozna egy közös stúdiót, mint ahogy Kanadában is látta 19 éves kint tartózkodása alatt, hogy különböző művészeti ágakat így tartanak életben. "A már megszűnt Balázs Béla Stúdió mellett említhetnénk példának Kecskemétet is, a kerámia területén Siklóst" - sorolt példákat a "Magyar animáció háza"-ötletére. Aminek első nehézségére Mikulás figyelmeztette az Indexet: ez levédett elnevezése a Kecskeméten létesülő animációs múzeumának.

Kevés az animátor, említenek még egy fontos problémát. A nagyobb munkák közötti munkanélküli időszakban szétszéled a szakma, a bérmunkákhoz pedig olyan munkaerőt keresnek, aminek ellátáshoz nem egyetemi végzettségű munkatársakra van szükség. Így például most már oda jutottak, hogy animátorok tucatjait Oroszországból, Lengyelországból, Romániából vagy akár Brazíliából pótolják.

A filmtörvény alapján a kultusztárcával kötött szerződés leszögezi ugyan az MMKA éves keretét 2013-ig, de az alapítvány tartozásait is beleszámítva megállapíthatjuk, hogy az NKA után második legtöbb állami kulturális pénzt osztó szerv szerepe csökken. Kérdés, hogy az audiovizuális produktumok a húsz százalékos adókedvezmény után fennmaradt 80 százalékának költségét honnan pótolják.

Az, hogy a felelőtlen gazdálkodásért felelősök részvételével egy nagy közös filmszemlét tartana tervei szerint az alapítvány a kevés elkészült (rajz)filmmel, nem oldja meg a problémát. A megoldás persze az lett volna, ha a magyar állami finanszírozócéget tavasszal úgy világítják át a belső audittal, hogy abból egy vállalható részletes vizsgálati eredmény szülessen, hogy aztán összeférhetetlenség vádja nélkül osszanak a jónak tűnő animációs projektekre pénzt, és lobbizzon ki nyugodt szívvel az animációs szakkollégium nagyobb összeget a szakma számára.

Persze ez mind okafogyottá válik, ha a jövő heti döntés alapján megszűnik az alapítványrendszer. Akkor az egész kuratórium is távozik, és a központi kérdés inkább a rajzfilmekről arra terelődik, hogy ki lesz a gazdasági társaság vezetője.

Addig is itt az Egill előzetese: