Összeolvad a Ringier és az Axel Springer?

Ugyan egyik kiadónál sem kommentálták (azaz nem tagadták, de nem is erősítették meg) az egyesülésről jó ideje keringő pletykákat, de az Axel-Springerhez tartozó Világgazdaságban és a Ringier hivatalos céges site-ján is sajtóközleményben ismerték el ma délelőtt, hogy a két nagy kiadó közös cég alapít, amely a közép-európai kiadókat érinti.

A svájci Ringier és a német Axel Springer nemzetközi szinten egyesítené közép-európai érdekeltségét. A Kreatív információi szerint az új cégben a Ringiernek és az Axel Springernek is 50 százalékos tulajdonrésze lenne, de kölcsönös részvénycsere biztosítaná az együttműködést az anyacégek esetében is. A közös cégbe az Axel Springer 50 millió eurót (mintegy 13,2 milliárd forint) vinne, valamint további 125 millió eurót (33 milliárd forint) fizet a Ringiernek. Az így kialakult médiacég a régió egyik legnagyobbja lehetne, míg hazánkban több mint 40 milliárdos vagyonával piacvezető lenne, megelőzve az RTL-t.

Az egyesüléstől azt várják, hogy a szinergiák kihasználásával csökkentik a költségeiket, sikeresebbek lehetnek a média válsága és a nyomtatott lapok példányszámának csökkenése közepette is. A közlemény szerint a közel 414 millió eurós (604 millió svájci frank) összforgalmat bonyolító és 4800 dolgozót foglalkoztató közös-vállalkozás az egyik legnagyobb média-vállalat lesz Kelet-Európában. A vállalat tőzsdei bevezetése három - öt éven belül várható. Az úgynevezett joint-venture az illetékes kartell-hatóságok engedélyének birtokában jöhet létre.

A Twitter árulja el?

Az iparági hírek hónapok óta arról szólnak, hogy a két cég az egyesülésről tárgyal, először mégis csak március 5-én írt a lehetséges fúzióról a Puls Biznesu című lengyel üzleti lap. Az újság arra alapozta találgatását, hogy az Axel Springer lengyel vezetőjét Svájcba rendelték, hirtelen és titokzatosan. A cikket közel háromhetes késéssel a Bloomberg is átvette, innen kerülhetett vélhetően a Ringier többségi tulajdonában lévő Népszabadság egyik újságírójának számítógépére.

A Népszabadság Online ugyanis kedden „Közös céget alapít a Ringier és a Springer" címmel közölt egy cikket, amiben a Google-on tárolt verzió szerint a lengyel lapra hivatkozva azt írták: „Európa legnagyobb lapkiadója, az Axel Springer AG tárgyalásokat folytat a Népszabadság többségi tulajdonosának számító svájci Ringier AG-vel egy vegyes vállalat alapításáról, amelybe bevinnék a két társaság 105 közép-kelet-európai kiadványát.” A cikk azonban hamarosan eltűnt a rendszerből, a link 404-et mutat, nyomát csak a Google, néhány hírkereső oldal és a Twitter őrzi. Utóbbi is azért, mert a Népszabadság már egy ideje automatikusan kitwitteli új híreit, és vélhetően senki nem akadt a lapnál, aki törölni tudta volna a bejegyzést.

A Népszabadság e cikke miatt újból előtérbe kerültek tehát a pletykák. Több, egymástól független forrásunk szerint sem véletlenül: a cikket sejthetően a Ringier kérésére törölték, nem akarták ugyanis, hogy a fordítást hivatalos bejelentésnek vélje valaki.

Szinergia

A két médiavállalat egyesüléséről szóló híresztelések korántsem újak. 2002-ben egyszer már felmerült, hogy a Ringier megvásárolja az Axel Springer harmincszázalékos tulajdonrészét a csődbe ment Kirch Grouptól, de végül egy amerikai befektetési alap, a Hellman & Friedman vitte el a kiadó részvényeit. (Az alapnak többek közt olyan cégekben van jelentős részesedése, mint a nézettségmérésre szakosodott Nielsen, vagy a világ egyik legnagyobb fotóügynöksége, a Getty Images.) Az Axel Springernek azóta bőven van pénze terjeszkedésre, 2005-ben például meg akarta vásárolni a ProSiebenSat1 csoportot, hogy így hozza létre Európa legnagyobb médiabirodalmát. Az ügylet végül a német versenyhivatal ellenállása miatt hiúsult meg.

A svájci Ringier tizenegy országban van jelen, közel száz újságot ad ki, 1,5 milliárd svájci frank forgalom mellett 62,2 milliós EBITDA eredményt ért el (kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredmény). A német Axel Springer harminc országban ad ki több mint 150 lapot, 2,6 milliárd euró bevétel mellett 337 milliós EBITDA eredményt könyvelhetett el tavaly.

A Ringier 1993-ban lépett be a magyarországi piacra. Egy évvel később elindította a Blikk című bulvárlapot, amelynek máig kiadója. Az utóbbi 15 évben pedig elindított több mint egy tucat magazint, megvette a Nemzeti Sportot, résztulajdont szerzett a Népszabadságban. Az Axel Springer már a 90-es évek elején megjelent a magyar piacon, több megyei lapot megvett. Jelenleg kilenc megyei lapja mellett a cégcsoporthoz tartozik a Világgazdaság és több tucat magazin és hetilap, többek között a Kiskegyed, a Popcorn és a Tvr-Hét.

A két cég egyesülésével Magyarországon a legnagyobb kiadó jönne létre, ráadásul a Ringier és az Axel Srpinger portfóliója jól kiegészíti egymást: az országos napilapok és a legjelentősebb megyei napilapok kerülnének egy kézbe, az Axel Springer magazinjait meg jól kiegészítenék a Ringier magazinjai, például a Blikk Nők, a Bravo és a Buci Maci.

Az Axel Springer lengyelországi, csehországi és magyarországi leányvállalatainak tevékenységét helyezi át az új társaság fennhatósága alá, miközben a Ringier a szerb, a szlovák, a cseh és a magyar érdekeltségeit, így egészítik ki ugyanis legjobban egymást a cégek portfóliói.

Eladnának ezt-azt

Az Index információi szerint azonban hiába állapodnak meg a fúzióról Svájcban, hosszú idő lehet, amíg a többi érintett ország versenyhivatalával együtt a Gazdasági Versenyhivatal Magyarországon is rábólint az egyesülésre. Ha egyáltalán rábólint.

A GVH vizsgálata akár négy hónapig is eltarthat, és ezután hozhat olyan döntést a versenyhivatal, hogy az újonnan létrejövő cégcsoportnak bizonyos termékeitől, leányvállalataitól meg kell válnia. Sőt az is előfordulhat, hogy az egyesülésről uniós szinten kell majd dönteni, ebben az esetben a GVH egy vizsgálati anyaggal támogatná az uniós bizottság döntéshozatalát.

Úgy tudjuk, a GVH vizsgálatának elébe menve a Ringier azt fontolgatja, hogy a Népszabadságot nem is vinné be az új cégbe, megválna a napilapban birtokolt 70,4 százalékos tulajdonrészétől. Iparági híresztelések szerint a vásárló a mostani kisebbségi tulajdonos, az MSZP pártalapítványaként működő Szabadsajtó Alapítvány lehetne, bár állítólag többen is érdeklődnek a zuhanó példányszámú politikai napilap iránt. (A napilapból a tavalyi év utolsó negyedévében 85 ezer kelt el, míg egy évvel korábban még 104 ezret adtak el a Népszabadságból.)

Az esetleges eladás egyébként csak akkor érinti közvetlenül a lapot, ha a kisebbségi tulajdonos veszi meg a Népszabadságot. Ellenkező esetben ugyanis kevesebb mint 75 százalékos tulajdonrésze lesz az újságban, ami azt jelenti, hogy még legalább két évig nem szólhat bele a főszerkesztő kinevezésébe, így a szerkesztőség munkájába. Kérdés persze, hogy az új cégnek nem éri-e meg jobban kivárni ezt a két évét, hogy a megyei lapok tartalmát egy országos napilap szerkesztősége álltsa elő, és egyéb szinergiahatásokat is jól kihasználjanak.

A fúzió másik hatása az lehet, hogy a Ringier kiszállna a lapterjesztést a nagyvárosokban végző MediaLOG-ból is. Ezzel együtt várhatóan a postától a lapterjesztést 2007-ben átvevő cég távozna is az országból. Úgy tudjuk, felmerült, hogy a lapterjesztési feladatokat három éve tulajdonképpen kényszerből ingyen átadó Magyar Posta most több mint egymilliárd forintért vásárolná vissza a szolgáltatást, de egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy már folytak tárgyalások a lapterjesztés visszavételéről, és egyelőre nem hozta elvi döntést sem az ügyben. Az újonnan létrejövő cég azért sem érdekelt a MediaLOG életben tartásában, mert az Axel Springernek a megyei lapok miatt amúgy is van saját terjesztőhálózata.

Utolsó érdeklődésünkkor a Magyar Posta hivatalosan tagadta, hogy egyáltalán szóba került volna a téma az állami cég és a MediaLOG között.