Eufrozina, Kende
8 °C
20 °C

Az írott sajtó felszabadult a médiatörvény alól

Index, MTI
2011.12.19. 14:07
Kapcsolódó cikkek (33)
Az Alkotmánybíróság több ponton is alkotmányellenesnek nyilvánította a médiatörvényt és a médiaalkotmánynak nevezett törvényt is. Május 31-től az írott sajtóra szinte alig vonatkozik majd a szabályozás.

Alkotmányellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze. A testület tulajdonképpen jövő május 31-étől kivette az írott sajtót a médiatörvény hatálya alól, eddig az időpontig van ideje a törvényhozóknak, hogy módosítsák a médiát szabályozó törvényeket.

A testület viszont nem foglalkozott a tévét, a rádiót és az internetet szabályozó paragrafusokat kifogásoló beadványokkal, és már nem is fog, mivel január elsejétől már csak olyan beadványokat fogadnak el, amelyeket érintettek, ebben az esetben például médiavállalatok adnak be. Így a jogvédő szervezetek és magánszemélyek által jegyzett beadványokkal már nem foglalkoznak. A most alkotmányellenesnek talált passzusok között azonban több vonatkozott az online sajtótermékekre, mint az írott sajtó részére.

Eltérő mércéket kell alkalmazni

Az Ab hétfőn meghozott határozatában azokat az indítványokat bírálta el, amelyek elsősorban a nyomtatott és az internetes sajtótermékek, azaz az írott sajtó szabályozását kifogásolták.

Az Ab megállapította, hogy a törvény az írott sajtó esetében alkotmányellenesen szabta meg a médiahatóság által számon kérhető előírások körét. Mint írták, a hatósági tartalomfelügyelet lehetősége önmagában ugyan az írott sajtó esetében sem alkotmányellenes, de a jogalkotónak fokozott figyelemmel kell lennie arra, hogy a különböző médiumok szabályozását eltérő alkotmányossági mércék határozzák meg.

A testület az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát – a jogrendszerben meglévő egyéb jogérvényesítési lehetőségek figyelembevételével – az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte.

Annak érdekében, hogy az alkotmányellenesség jogkövetkezménye az audiovizuális média felügyeletét ne érintse, az Alkotmánybíróság nem az érintett tartalmi szabályok, hanem az Smtv. hatályának részleges, az írott sajtóra kiterjedő részének megsemmisítése mellett döntött. A megsemmisítés időpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg.

Nem kell a médiahatóságnak felfedni az informátort

Az Ab az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozást is alkotmányellenesnek ítélte. Egyrészt megsemmisítette a médiatörvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött. A testület szerint ez a szabály alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét.

Az Ab másrészt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az információforrás felfedésére kötelező rendelkezések esetén. Az újságíró kötelezése ezekben az esetekben is csak kivételesen, bírói kontroll mellett és akkor alkotmányos, amikor a hatóság a szükséges információkhoz egyéb módon nem juthat hozzá.

Mivel a szabályozás nem tartalmazza ezeket a megszorításokat, az Ab felhívta a törvényhozót, hogy a hiányosságokat mind a médiaszabályozásban, mind az egész jogrendben pótolja.

A testület megvizsgálta a médiahatóság eljárásában a médiatartalom-szolgáltatókat terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályozást is. Megállapította, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a médiahatóság olyan védett információkat - például ügyvédi titoknak minősülő adatokat - is megszerezhet, amelyek előzetes bírói kontroll nélkül a sajtószabadság és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetnek. Az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes mulasztás orvoslására hívta fel a törvényalkotót.

Koltay szerint ez megerősítés

Koltay András, a médiatanács tagja szerint az Alkotmánybíróság döntése a médiaszabályozásról komoly megerősítése annak, hogy a szabályozás rendszere, jellege és céjla teljes egészében alkotmányosak. Koltay megjegyezte: várja, mikor és milyen módon kívánja a jogalkotó elvégezni a pontosításokat. Ha ez megtörténik, akkor lényegében „a médiahatóság eddigi, egyébként átgondolt és megalapozott gyakorlata válhat a jogszabályok tartalmává” - fogalmazott. (MTI)

A testület ugyanakkor megsemmisítette az Mttv. 175. paragrafusát, amely az egyes hatósági eljárásokban meglévő adatszolgáltatási kötelezettségen túl önálló "adatszolgáltatási eljárás" lehetőségét intézményesítette a médiahatóság számára. A testület szerint ugyanis a sajtószabadság szükségtelen korlátozásával jár az olyan speciális eljárási rend, amelynek kizárólagos célja a megszerzett adatok alapján további eljárás megindításának megfontolása a médiahatóság részéről.

Nem járhat el a biztos

Az Alkotmánybíróság emellett megszüntette a média- és hírközlési biztos jelenlegi pozcióját is, amikor határozatában megállapította, hogy a médiahatóság részeként működő, nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül.

Közleményük szerint  nincs alkotmányos indoka annak, hogy a biztos "méltányolandó érdekek" sérelme vagy annak veszélye esetén fellépjen. A biztos intézményének létrehozása ezért a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza.

Tekintettel arra, hogy a biztos a sajtószabadságot nem érintő körben, például hírközlési ügyekben is eljárhat, a rá vonatkozó szabályozást az Alkotmánybíróság 2012. május 31-ével semmisítette meg, így a jogalkotónak megfelelő idő áll rendelkezésére a jogintézmény esetleges újraszabályozására.