Mária
-6 °C
-2 °C

Kinek éri meg a digitális televízió?

2005.06.19. 22:55
Interaktív szolgáltatásokat, non-stop Barátok köztöt és több tucat adót ígér az új digitális műsorszórás. De mit szólnak ehhez a nagy kereskedelmi tévék, akik eddig uralták a piacot? És egyébként is érdemes több tízmilliárdért áttérni a digitális technológiára, amikor már az analóg rendszert is kevesen használják? Mikor lesz Magyarországon digitális műsorszórás, és egyáltalán ki fogja nézni?

Egy márciusban elfogadott kormányhatározat szerint jövőre nálunk is elindul a rendszeres, nem kísérleti jellegű digitális műsorszórás, sőt 2012 december 31-én a tervek szerint lekapcsolják az évtizedek óta működő analóg rendszert. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy ki is fogja nézni az új műsorokat, hiszen egyelőre a digitális adások vételére alkalmas úgynevezett set-top-boxok drágábbak egy átlagos tévénél, sőt a Tescoban egy ilyen készülék áráért már asztali DVD-írót is kapunk.

Ráadásul az országos kereskedelmi csatornák egyelőre nem akarnak felkéredzkedni a digitális műsorcsomagba, hiszen ezzel azt az új technikát tennék vonzóbbá, amely ha elterjed, megszűnteti egyeduralmukat. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a több tízmilliárdba kerülő projektet csak a lakosság egyharmada élvezné, hiszen a többiek már rég kábeltévén jutnak hozzá a napi Barátok közt és Aktív adagjukhoz.

Államra várva

A digitális televíziózás elterjedését szakértők szerint az hátráltatja a legjobban, hogy az új technológiára való átállás tetemes pluszköltséget jelent a fogyasztóknak, ráadásul a kábeltelevízióval vagy a mobiltelefonnal ellentétben a földfelszíni digitális műsorszórás esetében nincs szerződéses kapcsolat a sugárzó és a vevő közt, ezért a szolgáltató nem vállalhatja át, mondjuk egy több éves hűségnyilatkozat fejében az átállás költségeit a leendő nézőktől.

Mit nyújt a digitális televíziózás?
Kifogástalan, zajmentes képminőséget: nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás.
CD minőségű hangot: sztereo, Dolby Surround vagy többnyelvű kísérőhang.
Kényelmesebb kezelhetőséget: a néző menülistából választhatja ki a nézni kívánt műsort. A kiválasztás történhet a műsor neve vagy a műsor fajtája alapján.
A műsorcsomagban a kép- és hangjelek mellett a műsor címének, közvetítési idejének és egyéb kísérő információknak a továbbítására is lehetőség van.
Kötetlen vételi helyeket: egyes vevőkészülékek nem igényelnek tetőantennát, csak egy rövid, kb. 10 cm-es botantennát, amelynek segítségével kiváló, szellemkép mentes lesz a vétel.
Mobilitást: a néző ülhet akár villamoson, akár egy, az autópályán száguldó autóban, mindig tökéletes a vétel.
Interaktivitást: visszirányú kapcsolat kialakításával - ez lehet mobil- vagy vezetékes telefon - igénybe vehetők az olyan interaktív szolgáltatások, mint például az internet.
Forrás: Antenna Hungária
Míg a kábelmodemet a szolgáltató ingyen biztosítja a fogyasztónak, és mobiltelefonhoz is jóval a piaci ár alatt juthatunk hozzá, a digitális adás vételére alkalmas set-top-boxok árát csak a termelés felfutása csökkenthetné, ahhoz azonban a kereslet növekedésére lenne szükség, tehát a folyamat külső beavatkozás nélkül egyhelyben toporog.

"Számos nyugat-európai országban támogatja az állam a set-top-boxok árát. Ezzel a drágább, interaktív szolgáltatások igénybevételére is alkalmas készülékek vásárlását ösztönzik, ezzel is megkönnyítve az információs társadalom kialakulását. A kormányhatározat szerint Magyarországon is vizsgálják az ez irányú feladatokat" - mondja Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária Rt. műsorterjesztési vezérigazgató-helyettese.

"Igen óvatosan kell bánni mindenfajta támogatással, mert az alkalmas lehet az alternatív szolgáltatást nyújtók közötti verseny eltorzítására. Ezért csak akkor szabad egy új technológiát támogatni, ha a piaci folyamatok megengedhetetlenül hátráltatnák az új technológia elterjedését" - teszi hozzá Hazay István, az ORTT által a médiatörvény általános felülvizsgálatával megbízott Törvényelőkészítő Szakértői Bizottság tagja, aki szerint például felesleges a műholdas és a kábeltelevíziós set-top-boxokat is államilag támogatni, hiszen azok egy kiegyensúlyozott piaci rendszerben eddig is alacsony áron jutottak a felhasználókhoz.

Nahimi Péter, az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetének igazgatója viszont úgy látja, hogy közvetlen állami támogatás helyett értékes és vonzó közszolgálati műsorokat kéne sugározni az új digitális műsorcsomagokban, úgynevezett multiplexekben, mivel véleménye szerint többek közt az angol példák is azt mutatják, hogy az új közszolgálati programok képesek rávenni a nézőket, hogy kicsit mélyebben nyúljanak a pénztárcájukba, és megvegyék a drágább, interaktív szolgáltatásokat is nyújtó set-top-boxokat is.

Bekábelezve

A digitális televíziózás elterjedését sok szakértő szerint éppen ezek az alternatív szolgáltatók akadályozzák a leghatékonyabban, főleg Kelet-Európában, ahol egy technikai lépcsőt egyszerűen átléptünk a rendszerváltáskor, így nagyon magas a kábeltelevízió elterjedtsége. Az AGB Hungary adatai alapján a lakosság 60,2 százaléka nézi kábelen vagy AM-Mikro rendszeren az országos kereskedelmi csatornákat, 5,3 százalék parabolaantennával fogja ezeket az adókat is, és csupán 34,6 százalék választotta a földfelszíni sugárzást. Ráadásul felmérések szerint a földfelszíni sugárzást általában a vidéki, iskolázatlan rétegek, illetve a városi szegények választják, akik kevésbé érdeklik a reklámozókat, mint a kábelhálózaton lógó fiatal budapesti brókerek és cégvezetők.

"A lakosság mintegy 75 százalékához ért már el a kábel, ők azok, akik csatlakozhatnának valamelyik hálózathoz, mégis harminc ember közül csak huszonegynéhányan élnek ezzel a lehetőséggel. Leginkább azok kerülik el a kábelhálózatokat, akiknek nincs pénzük arra, hogy a földfelszínen szabadon elérhető csatornák mellett havi díjért további hozzáféréseket vásároljanak. Ha a földfelszíni digitális televíziózás mindent egybevetve olcsóbb lesz, mint a kábel, akkor ebben a nézői szegmensben nagy igény lehet rá. Ráadásul egy Nagy-Britanniában végzett felmérés szerint a lakosság alapvetően idegenkedik minden újabb előfizetői szerződéstől, és sokan anyagi helyzetüktől függetlenül inkább a névtelen nézői tömegben maradnak" - állítja Nahimi Péter.

"Berlinben, ahol csak 7 százalék a földi műsorszórás penetrációja, elsőként vezették be a digitális műsorszórást, sőt Hollandiában is, ahol gyakorlatilag száz százalékos a kábeles ellátottság, bevezették a földfelszíni digitális adásokat" - figyelmeztet Kárpáti Rudolf, aki szerint a földfelszíni sugárzásról egyrészt biztonsági okokból sem mondhatunk le, hiszen egy esetleges katasztrófa esetén ez az egyik legkevésbé sérülékeny kommunikációs rendszer, másrészt a nagy piaci sikerrel kecsegtető mobiltelefonon is nézhető tévéadásokat is csak ezzel a rendszerrel lehet majd megvalósítani.

Kétszemélyes klub?

Magyarországon a fentebb vázolt problémák mellett a digitális műsorszórás elterjedését a televíziós piac nagy szereplői is akadályozhatják, akiknek nem érdeke, hogy az új technológiával új konkurenseket is kapjanak. A digitális multiplexek csak akkor válnak vonzóvá, csak akkor lehet rábírni a nézőket a drága set-top-boxok megvásárlására, ha az országos kereskedelmi adókat, a Tv2-t és az RTL Klubot is megtalálják a programkínálatban. A két kereskedelmi adó viszont addig nem szívesen fektet be az új technológiába, amíg a digitális műsorszórás felhasználóinak száma nem nő jelentősen, vagyis a tévék a nézőkre, a nézők pedig a kereskedelmi tévékre várnak.

"A hosszabb távban gondolkodó műsorszolgáltató tisztában van azzal, hogy az analóg műsorszórás megszűnik, ezért érdeke, hogy a tisztán digitális világban is kedvező helyet vívjon ki magának" - állítja Hazay István, a médiatörvény felülvizsgálatával megbízott Törvényelőkészítő Szakértői Bizottság tagja.

Nahimi Péter, az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetének igazgatója szerint sem fognak sokáig tétlenkedni a nagy tőkével rendelkező kereskedelmi adók, hiszen az általános témájú adók a jelenlegi piaci helyzetben csak úgy tudják jelentősen növelni a bevételeiket, ha tematikus csatornákat indítanak, amire viszont a digitális műsorszórás kínálja a legjobb feltételeket. Ezt bizonyítja, hogy már most megjelentek az általános csatornák műsorbázisából építkező tematikus adók, mint például a Cool vagy az Írisz.

Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária Rt. műsorterjesztési vezérigazgató-helyettese szerint az új technológia újabb interaktív és mobil szolgáltatások elindítását is lehetővé teszi, ami a kereskedelmi műsorszolgáltatók lehetőségeit és bevételeit is növelheti, ráadásul a digitális technológia bevezetése után jelentősen csökkeni fog a két kereskedelmi adó sugárzási díja is, tehát végső soron a Tv2 és az RTL Klub jól is járhat az analóg rendszerek lekapcsolásával.

A kereskedelmi adók is hangsúlyozzák, hogy készen állnak a digitális műsorszolgáltatásra, mégis például a Tv2 szakértői által készített jelentés szerint az elkövetkező öt évben nem várható a digitális televíziózás robbanásszerű elterjedése Magyarországon, és a fejlődéshez mindenképpen szükség van állami támogatásra, meg persze az egyelőre még tisztázatlan jogi kérdések mielőbbi szabályozására.

A 2012-es határidő szakértők szerint nehezen tartható, ráadásul egyelőre még az sem világos, hogy a nézőknek miért lesz jobb a digitális tévé az analógnál, hogy beindulnak-e egyáltalán az interaktív szolgáltatások, és mivel kínál majd többet az interaktív digitális televízió az internetnél.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!