Sóhivatal lesz az ORTT

Jelenlegi formájában megszűnhet, de legalábbis sóhivatallá válhat az Országos Rádió és Televízió Testület, miután az Alkotmánybíróság egy csaknem tíz éves beadvány nyomán megállapította, hogy az ORTT nem léphet fel hivatalként, ezért némi haladék után, 2008. január elsejétől a testület nem bírságolhat, és nem függesztheti fel az adást a médiatörvényt megsértő tévétársaságoknál. A földi sugárzású adóknál legfeljebb perelhet, a kábelcsatornákat ás a műholdas televíziókat pedig csupán szépen kérheti. A legfurcsább, hogy az Alkotmánybíróság döntése miatt az ORTT-nak ezentúl nem lesz semmilye jogköre a közszolgálati televíziók felügyeletére.

Maguk kérdeztek rá

Egyébként mivel tíz éve a jogalkalmazás még nem egyértelműsítette kellőképpen a médiatörvény esetleges következetlenségeit, éppen az ORTT fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy állásfoglalást kérjen: törvényes-e, hogy a testület mint hatóság lép fel a földi sugárzású csatornákkal szemben, de közben egy polgári szerződés egyik szereplője is. (A földi frekvenciával rendelkező rádiók és tévék ugyanis szerződést kötnek a sugárzás feltételeiről az ORTT-vel). Ezt az állapotot az két országos kereskedelmi csatorna már többször nehezményezte, hiszen az ORTT tulajdonképpen annak a szerződésnek a betartását felügyeli, amelynek maga is egyik, a tévékkel egyenrangú szereplője.

Az Alkotmánybíróság ezt az állapotot szüntette meg most, amikor kimondta, hogy az ORTT nem léphet fel hatóságként, vagyis a földi sugárzású tévék és rádiók esetében ezentúl nem szabhat ki bírságot és nem szabhat ki adásfelfüggesztést, csak a sugárzási szerződés megszegéséért kérhet kötbért. A szerződésszegést viszont bíróság előtt kell bizonyítania, vagyis ezentúl minden egyes ORTT-döntés után több éves jogi procedúra következik majd. (Eddig is lehetett az ORTT határozatai ellen bíróság előtt fellebbezni, de a határozatban foglaltakat ettől függetlenül végre kellett hajtani, a bíróság ugyanis az esetek nagy részében nem rendelt el halasztást).

De van egy ennél sokkal fontosabb hatása az Alkotmánybíróság döntésének. Január elsejétől ugyanis az ORTT a szankciók alkalmazása során nem hatóság, így a testület már semmilyen módon nem tud majd hatni azokra a rádiókra és televíziókra, amelyekkel nem kötött szerződést. Ilyen például az összes helyi kábeltévé, a Magyarországra bejegyzett műholdas csatornák és az amúgy földi sugárzású adóval rendelkező MTV is.

"Ha az új médiatörvény nem születik meg jövő év elejéig, akkor az ORTT gyakorlatilag csak kérhet, nem büntethet. Ezentúl is elküldjük majd a bírságra vagy elsötétítésre vonatkozó felszólító levelet, de a csatornákat már semmi nem kötelezi arra, hogy fizessenek" - mondta el kérdésünkre Kovács György, az ORTT elnöke, aki azért bízik abban, hogy a médiaipar nem marad szabályozó-testület nélkül.

Kovács szerint egyébként az Alkotmánybíróság döntésével nem az ORTT jár rosszul, hanem a nézők és a hallgatók, valamint a jogkövető csatornák, hiszen a törvénysértő műsorszolgáltatókat ezentúl igen nehéz lesz jogkövető magatartásra bírni. (Azért eddig sem volt nehéz egy műholdas csatornának megkerülnie az ORTT-t, elég volt egyszerűen külföldön bejegyeztetnie magát)

Kihagyták az ORTT-t

Természetesen mindez csak akkor valósul meg, ha jövő év január elsejéig nem lép hatályba az új médiatörvény, amelynek első verzióját várhatóan pár hét múlva rakja fel véleményezésre honlapjára a Miniszterelnöki Hivatal. Az Index információi szerint ebben a tervezetben már nem szerepel az ORTT, a médiahatóság feladatait (különböző alapok pénzeinek szétosztása, a médiatörvény betartásának felügyelete, a sugárzási szerződések megkötése) különböző hatóságok veszik majd át, a tartalomszabályozás kérdéseiben várhatóan a Nemzeti Hírközlési Hatóság dönthet majd.

Mindez nem újdonság, már erre utalt beszédében Wéber János, az ORTT MDF által delegált tagja is az idei Média Hungary konferencián.

Bizonyos szakmai ismereteket nem használtak ki annyira a döntéshozók" - mondta akkor Wéber, utalva arra, hogy a törvénytervezet szövegezésekor nem kérdezték meg a médiapiacot jól ismerő ORTT szakembereit.

Az Index információi szerint az új médiatörvény mögötti többpárti háttéralku során egyszerűen kihagyták az ORTT-t a digitális átállás utáni médiaszabályozásból, ami arra utalhat, hogy a Fidesz és az MSZP sem elégedett a parlamenti pártok delegáltjai által irányított testület működésével. Persze az ORTT sorsa még nem dőlt el végleg, erre utalhat, hogy a testület az utóbbi időben nagy nyilvánosságot kapó ügyekkel igyekszik nélkülözhetetlenségéről meggyőzni a pártokat, így nekiláttak, ha nem is túl nagy sikerrel a pornócsatornák szabályozásának, és évek óta először rendőrségi feljelentést is tettek egy emelt díjas betelefonálós műsor kapcsán.

Még reménykednek

De mi lesz, ha nem fogadják el jövő év elejéig az új médiatörvényt, amihez egyébként kétharmados többség kell?

"Ha nem sikerül tető alá hozni az új médiatörvényt, akkor a kábelcsatornák és műholdas adók hatékony felügyelet nélkül maradnak, de a földi sugárzású csatornákat is sokkal nehezebb lesz majd jogkövető magatartása bírni" - állítja Kovács, aki azért bízik abban, hogy a megszülető új törvény megfelelő hatáskört ad majd az ORTT-nek.

Nem ennyire borúlátó viszont Wéber, aki szerint új médiatörvény nélkül sem marad ellenőrzés nélkül az elektronikus média. Csak megnehezedik az ORTT dolga, és a testület helyett más hivatalok is szerephez jutnak majd.