Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMNincs ellenfele a Disney-Marvel-Lucasfilmnek
További Mozi cikkek
A Walt Disney Company az október végi, 4,05 milliárd dolláros Lucasfilm-felvásárlásával a létező legerősebb pénzhegy- és Oscar-termelő gépezetet építette Hollywoodban. A Star Wars-franchise mellett ugyanis az övék 2006 óta a Pixar animációs stúdió (évekig forgalmazási szerződéssel működtek együtt, majd végül a Disney 7,4 milliárd dollárért megvette a céget, cserébe több aligazgatói székbe is Pixar-dolgozó ült), 2009 őszén pedig 4 milliárd dollárért került a Disney-hez a Marvel Entertainment, azaz a patinás Marvel képregénykiadótól a Marvel filmstúdióig minden, így a Vasember- és a Bosszúállók-franchise is (Pókember filmes jogai azonban a Sony-nál maradtak, az X-Menről pedig a Fox húzhatja le még évekig a mutánsbőrt). Ezen kívül ma már a Disney ad ki mindent, amiben a Muppet Show bábjai, Breki, Miss Röfi, vagy a két morgós vénember énekel és táncol: a jogokat még 2004-ben vásárolták meg a The Jim Henson Company-től.
A jó érzékkel összevásárolt, korábban már bejáratott szórakoztatóipari brandek mellett a Walt Disney Company saját leányvállalatai is szépen termelnek. A Disneyland-vidámparkokból és az eladott Miki egér-figurákból csordogáló milliárdok mellé az eddigi négy Karib-tenger kalózai-mozifilm is összehozott egy szerény 3,6 milliárdos bevételt az elmúlt években, így a cég adózás előtti jövedelme 2011-ben 40,8 milliárd dollár, a saját tőkéje pedig 37,3 milliárd dollár volt.
A Disney jelenleg csak egyvalamiben nem piacvezető: a fennállása óta kiemelten fontos egész estés rajzfilmekben. Kultikus Disney-rajzfilmek utoljára sajnos a 90-es években készültek, a Kincses bolygóval és a Mackótestvérrel elkezdett, múlt évezred végi mélyrepülésből viszont ma már kijönni látszik a stúdió: az Aranyhaj 590,7 millió dollárt kaszált, a Rontó Ralph-ot pedig az egekbe magasztalja a retró videojátékokért rajongó szaksajtó.
Ha megnézzük a jelenlegi bevételrekorder filmek listáját, az első húsz között nyolc olyan blockbustert találunk, ami a Disney-birodalomhoz köthető (a Baljós árnyakat is ideszámolva):
Film (gyártási év) | Gyártó/forgalmazó | Költségek | Összbevétel | Mennyit érne ma ez a bevétel? |
1. Avatar (2009) | 20th Century Fox | 500 millió dollár* | 2,7 milliárd dollár | 2,91 milliárd |
2. Titanic (1997) | Paramount | 200 millió | 2,18 milliárd** | 2,8 milliárd |
3. Bosszúállók (2012) | Disney | 220 millió | 1,51 milliárd | 1,51 milliárd |
4. Harry Potter és a Halál ereklyéi 2. rész (2011) | Warner Bros. | 250 millió*** | 1,32 milliárd | 1,36 milliárd |
5. Transformers 3 (2011) | Paramount | 195 millió | 1,12 milliárd | 1,15 milliárd |
6. A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003) | New Line Cinema (már Warner leányvállalat) | 94 millió | 1,11 milliárd | 1,4 milliárd |
7. A sötét lovag: Felemelkedés (2012) | Warner Bros. | 250 millió | 1,08 milliárd | 1,08 milliárd |
8. A Karib-tenger kalózai: Holtak kincse (2006) | Disney | 225 millió | 1,066 milliárd | 1,17 milliárd |
9. Toy Story 3 (2010) | Disney/Pixar | 200 millió | 1,063 milliárd | 1,22 milliárd |
10. A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken (2011) | Disney | 250 millió | 1,04 milliárd | 1,07 milliárd |
11. Star Wars I. rész: Baljós árnyak (1999) | Fox/Lucasfilm (a Lucasfilm már Disney-tulajdon) | 115 millió | 1,027 milliárd** | 1,42 milliárd* |
12. Alice Csodaországban (2010) | Disney | 200 millió | 1,024 milliárd | 1,42 milliárd |
13. A sötét lovag (2008) | Warner Bros. | 185 millió | 1,004 milliárd | 1,07 milliárd |
14. Harry Potter és a bölcsek köve (2001) | Warner Bros. | 125 millió | 974,7 millió | 1,27 milliárd |
15. A Karib-tenger kalózai: A világ végén (2007) | Disney | 300 millió | 963,4 millió | 1,075 milliárd |
16. Harry Potter és a Halál ereklyéi 1. rész (2010) | Warner Bros. | 250 millió*** | 956,4 millió | 1,01 milliárd |
17. Az oroszlánkirály (1994) | Disney | 45 millió | 951,5 millió** | 1,46 milliárd |
18. Harry Potter és a Főnix rendje (2007) | Warner Bros. | 150 millió | 939,8 millió | 1,04 milliárd |
19. Harry Potter és a félvér herceg (2009) | Warner Bros. | 250 millió | 934,4 millió | 1,007 milliárd |
20. A Gyűrűk Ura: A két torony (2002) | New Line Cinema (Warner leányvállalat) | 94 millió | 926 millió | 1,19 milliárd |
*: becsült adat
**: a 3D-verzió újravetítési adataival
***: a két filmet egyszerre forgatták
A tizenhárom tagú "milliárdosok klubjába", azaz az egymilliárd dollár feletti bevételt generáló sikerfilmek közé hat Disney-brand került be: az 1,51 milliárdot kaszáló Bosszúállók, az 1,066 milliárdon álló Karib-tenger 2, az 1,63 milliárdig menetelő Toy Story 3, az 1,04 milliárdos Karib-tenger 4, az érthetetlen módon 1,024 milliárdot összehozó Alice Csodaországban és az idei 3D-vetítésekre eladott jegyekkel szintén egymilliárd felett teljesítő friss szerzemény, a Baljós árnyak.
Csak a Warner jelent konkurenciát a Disney-nek?
Ha megnézzük a fenti bevételtáblázatot, azonnal világossá válik, hogy jelenleg csak egyetlen nagy hollywoodi stúdió jelent konkurenciát a Disney-nek: a Warner Bros, ahol ugyanúgy jól bejáratott brandek sora termeli évtizedek óta a dollármilliárdokat.
Az óriáscég, ami jelenleg a Time magazintól a CNN-en át az HBO-ig minden létező médiumban jelen lévő Time Warner vállalatbirodalom része, Miki egér és Donald kacsa mellé már a 30-as években behozta konkurenciának Tapsi Hapsit és Dodó kacsát. És mivel a stúdió az 1978-as Superman óta előszeretettel nyúlt a nem Marvel-szuperhősökhöz, a Batman franchise-t pedig Joel Schumacher ámokfutása után is sikeresen fel tudta támasztani a Christopher Nolan-féle reboottal, a Disney-Marvel-fúzió idején logikus lépés volt, hogy a Marvel örök riválisát, a DC Comics képregénykiadót 2009 őszén pont a Warner olvasztja be DC Entertainment néven a saját portfóliójába.
A 2008-as Sötét lovag és a 2012-es Sötét lovag: Felemelkedés is egymilliárd dollár feletti jegyeladásokat produkált, ráadásul a Warner másik nagy húzóneve, a Harry Potter-franchise is sűrűn szerepel a minden idők legjobb mozibevételit bemutató toplistán. A Halál ereklyéi 2. része bőven egymilliárd dollár fölött kaszált, és mivel még a széria leghangulatosabb, ám legkevésbé népszerű epizódja, az Azkabani fogoly is össze tudott kaparni 796 millió dollárt, nyugodtan kijelenthetjük: a Warner egy olyan 8 milliárdos bevételt generáló brandet épített fel az elmúlt tíz évben, amiből még a dvd-forgalmazókkal való osztozkodás után is bőven visszacsorog majd párszáz millió, a rengeteg Harry Potter-es vidámparki belépőt és ajándéktárgyat pedig még nem is számoltuk hozzá.
A Warner Batman és Harry Potter mellett a tévésorozatos haknikba száműzött Sherlock Holmesból is jól eladható brandet tudott csinálni. Robert Downey Jr. kétszer is 500 milliós bevételt hozott össze a steampunk Bondként feltámasztott londoni mesterdetektív filmjeivel, így természetesen harmadik részre is várható a következő években. A Warner viszont 2013 elejére biztosan felfeorgatja az egymilliárdos bevételt termelő sikerfilmek listáját: a Hobbitot ugyanis egy új, kasszasiker-gyanús Tolkien-trilógia nyitányának szánják, és az első résszel pár hét alatt össze tudtak szedni 560 millió dollárt. (A Gyűrűk Ura trilógiát készítő New Line Cinema már 1996 óta a Time Warner tulajdonában volt, az óriásit bukó Arany iránytű miatt azonban 2008-ban beolvasztották inkább a Warner Bros. stúdióba.)
Hollywoodi hatok
A Disney és a Warner mögött kullogva évtizedek óta ugyanaz a négy szereplő, az idén 100 éves Paramount, a szintén 100 éves Universal, a Columbia, és a 20th Century Fox verseng a harmadik legnagyobb hollywoodi stúdió címéért. A filmgyártás aranykorában még többen voltak: az RKO is a sikeres filmgyárak közé tartozott, de a 80-as évekre tönkrement, a United Artist pedig beolvadt az MGM-be. Utóbbi stúdió viszont 2010-ben csődbe ment, és azóta is csak a Warner és a Columbia segítségével tud filmeket finanszírozni (lásd a Hobbitot és a Skyfallt).
A milliárdos filmek klubjába a 20th Century Fox és a Paramount is beverekedte magát, James Cameronnak köszönhetően ráadásul pont ez a két stúdió az, amelyik kétmilliárd feletti bevételt szakított az Avatárral és a Titanickal, és ezzel hosszú időre bebetonozta magát a toplista legelejére. Vajon a Disney fogja őket kirobbantani onnan?
Alien Vs. Predátor Vs. X-Men
A Fox régóta a sci-firajongók kedvenc stúdiója. Igaz, 2020-ig már csak az eredeti hat Star Wars-film dvd kiadásaival és 3D-bemutatóival nyúzhatnak le újabb vukibőrt Lucasról, az új részekbe már nem szólhatnak bele. Viszont 2015-ben a Fox mutatja be a bevételrekorder Avatar folytatását, és továbbra is náluk van a végtelenségig folytatható Alien-Prometheus franchise, a jobb sorsra érdemes Predátor brand (az eddigi Alien-Predátor mozifilmek több, mint 1,5 milliárd dollárt termeltek 1979 óta), a producerek Bruce Willis haláláig onthatják az új Die Hard-epizódokat és annyi CGI-csimpánzt tehetnek a 481 milliót kaszáló Majmok bolygója folytatásaiba, amennyit nem szégyellnek.
A Fox ráadásul elsőként kezdett az ezredfordulón szuperhősfilmeket gyártani: az X-Men-trilgóia, az azt követő Rozsomák-eredettörténet és a tavalyi előzményfilm összesen 1,89 milliárd dollárnyi bevételt termelt. Így az utóbbi két projekt a következő években trilógiává fog bővülni és ha minden igaz, kiegészül egy Deadpool-mozifilmmel.
A stúdió a geekkedvenc brandek mellett hagyományosan erős a rajzfilmgyártásban is. A 20th Century Fox Animation 1989 óta gyártja a Simpson családot, ami mellé 99-ben indított el két ugyanilyen kultikus rajzfilmsorozatot, a Futuramát és a Family Guyt. Az animációs részleg már 97 óta próbálja megingatni a Disney és a Pixar trónját, bár ez csak a 97-es Anasztázia és a 2000-es Titán hatalmas bukása után, a Blue Sky Studios CGI-gyárral karöltve 2002-ben kitalált Jégkorszak franchise-zal sikerült (csak a négy mamutos-lajháros mozifilm 10 év alatt 2,8 milliárd dollárnyi bevételt termelt, és ehhez jönnek még hozzá a videojátékok meg a hamburgerek mellé csomagolt Sid-figurák).
A Fox-fejesek ugyan a Disney-Lucasfilm-házasság egyik legnagyobb vesztesei lettek, Steven Spielberg viszont melléjük állt: animációs cége, a Dreamworks 2013-tól öt éven át a Paramount helyett a Foxon keresztül forgalmazza majd a rajzfilmjeit. Azaz ha a Shrekhez, a Kungfu pandához vagy a Madagaszkárhoz újabb folytatás készül, az már a Fox pénztárcáját fogja hizlalni, és nem jelent konkurenciát a Jégkorszak franchise-nak.
Star Trekkel a Star Wars ellen
A százéves Paramount szintén a Lucasfilm-Disney összeborulás kárvallottja lett. Ha lesz valaha Indiana Jones 5, abban már nem a jól ismert hegycsúcsot idézik meg az első jelenetben, inkább a Disney-logót idéző, giccses várkastélyba fog felsétálni a bőrdzsekis régészprofesszor. Az Indy-franchise és a Dreamworks-rajzfilmek elvesztése mellett persze azért maradnak nagy brandek a stúdiónál. Rögtön ott van az 1979 óta töretlenül népszerű Star Trek-moziszéria, amit a sorozatveterán J.J. Abrams a kevesebb tudomány, több fantasztikum jegyében leforgatott reboottal sikeresen hozzá tudott igazítani a jelenlegi nézői elvárásokhoz, így jövő májusban jön a folytatás Star Trek Into Darkness címmel.
2014-ra készül el a Transformers 4, Shia LaBeouf helyett Mark Wahlberggel (az előző három film 2,6 milliárd dollárt gründolt össze, hülyék lennének nem folytatni). Kétmilliárd feletti összeget termelt a Mission: Impossible-széria is, így az ötödik rész szinte már biztos. Egy szerencsés kivásárlásnak köszönhetően a Parajelenségek és az összes jövőbeli folytatás joga is a Paramounthoz került át a Dreamworkstől, a stúdió pedig úgy felbátorodott a horrorfranchise fillérekből összehozott 716 milliós bevételén, hogy 2010-ben megalapította a kifejezetten minimálbüdzséből készülő, kasszarobbantó Paranormal Activity-klónokra szakosodott Insurge Pictures nevű fiókcégét (az első ilyen filmjük idén Az ördög benned lakozik volt). A Paramount a bedurvuló konkurenciaharc miatt tavaly beizzított egy animációs részleget is: első rajzfilmjük a 2014-es Spongyabob lesz.
Pókember, Bond és a Hupikék törpikék
Sony tulajdonában lévő Columbia Pictures szintén felelős a mostani szuperhősfilm- és remake-áradatért. A 2002-ben elindított, CGI-vel felturbózott Pókember-brand gyönyörűen belesimul az anyacég konzoljátékos profiljába (a tökéletes árukapcsolás jegyében a Playstation és a Spider-Man feliratok ugyanazt a betűtípust használják), és mivel a régi, Sam Raimi-filmek az idei reboottal együtt csak a mozikban 3,2 milliárdos bevételt termeltek, a Columbia főnökeinek eszében sincs visszaadni a hálószövő filmes jogait a Marvelnek, inkább leforgatnak még néhány 3D Pókember-trilógiát a következő évtizedben (a következő rész 2014 májusában jön).
Mivel a 67-es Casino Royale című kémfilmparódia jogai a Columbiánál voltak (Fleming nekik adta el aprópénzért, mielőtt még Broccoliékkal egyezkedni kezdett volna a Dr. Nóról és a többi Bond-filmről), a Daniel Craig-féle változat elkészítéséhez ezért először ezzel a stúdióval kellett megegyeznie Barbara Broccoliéknak. És mivel a Bond-filmeket forgató Eon Productions és MGM sem filmforgalmazó cég, jól jött a franchise-nak a Sony Entertainment segítsége (nem csoda, ha a Skyfallban visszahozott Q szuperkütyük helyett már inkább egy Sony Vaio laptoppal segíti a 007-est).
A Sonynak emellett természetesen saját animációs cége is van. Igaz, a Sony Pictures Animation még nincs a Pixar szintjén, és 2002 óta csupa olyan gagyit hozott össze, mint a Nagyon vadon, a Hupikék törpikék vagy az idei Hotel Transylvania.
Vámpírok, dinók, farkasemberek
A százéves Universal Pictures stúdiónak óriási előnye van a konkurenciával szemben: a klasszikus szörnyei mind jól bejáratott brandek, így végtelen mennyiségben gyárthat vámpíros, frankensteines, vérfarkasos és múmiás filmeket. Ráadásul az NBC-Universal fúzió miatt ehhez az óriáscéghez tartozik az NBC mellett a Syfy técsatorna és a Hulu videószolgáltató is.
Mivel 90-ben a Universal-fejesek halászták el a Warner, a Fox és a Sony orra elől a Jurassic Park regényváltozatának jogait (félmillió dollárt fizettek érte Michael Chrichtonnak), jövőre is ők sajtolhatnak ki milliókat egy negyedik résszel az eddig közel kétmilliárd dollárt termelő dinoszauruszokból. Az egymilliárd dolláros Bourne-franchise Matt Damon nélkül is össze tudott hozni 278 milliót a Universalnak, így biztosan lesz ötödik rész Jeremy Rennerrel. A Halálos iramban-filmek pedig 1,6 milliárdos bevételt termeltek 2001 óta, ezért Vin Diesel 2013-ben egy hatodik mozifilmben is égetheti a gumikat, miközben elszórja a Magyar Honvédség éves lőszerkészletét.
A Universal Animation ugyan már a 90-es évek óta létezik, mégsem csinált semmi emlékezetest az Őslények országa-folytatások mellett. A Universal ezért egy társstúdióval, az Illumination Entertainmenttel robbant be a rajzfilmiparba 2010-ben: a Gru akkor 543 milliót kaszált, a Hop és az idei Lorax viszont már nem lett ennyire sikeres, ezért a stúdió a következő években inkább a bébiszitter főgonosz sárga kis segédeit fejleszti fel önálló branddé két újabb egész estés mozifilmmel.
Alkonyat-hiszti után Éhezők-őrület?
A Lionsgate egy 1997-es alapítású cég, így ma még semmiképp sincs benne a "hollywoodi hatok"-ként emlegetett klubban, ez azonban a jövőben nagyon is megváltozhat. A Vancouverből Santa Monicába átköltöző filmstúdió ugyanis ma már művészi függetlenfilmek helyett nagy brandekben gondolkodik. Ennek jegyében a Fűrész-franchise mellé idén januárban 412,5 millió dollárért megvásárolták az Alkonyat-mozifilmeket készítő Summit Entertainmentet is, így az Alkonyat: Hajnalhasadás - 2. rész 751,1 milliós bevételéből nekik is jutott egy kevéske (az eddigi öt Alkonyat-mozifilm egyébként 3,2 milliárd dollárt termelt a mozipénztáraknál).
A Lionsgate ráadásul a Hajnalhasadás 2 után sem fogja elveszíteni a fényimádó vámpírokra gerjedő, fanatikus tinédzserekből álló rajongótáborát. Nagyjából ugyanennek a korosztálynak szól ugyanis az idén 686,5 milliárd dollárt kaszáló Éhezők viadala is, aminek a Futótűz című folytatása 2013-ban, az eredeti regénytrilógia kettébontott lezárása, a Kiválasztott pedig 2014-ben és 2015-ben fog a mozikba kerülni.