Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Ötvenmillió forinttal támogatja a Kulturális minisztérium a Kovács Gábor Alapítványt (Kogart), hogy az műtárgyakat vásároljon a Kogart kortárs művészeti gyűjtemény számára, jelentette be egy keddi sajtótájékoztatón Hiller István.
A támogatásról a kulturális miniszter által az utóbbi időben meglengetett arts and business zászlaja alatt döntöttek. Az üzleti szféra támogatási kedvét fokozó program lényege, hogy a minisztérium 1 forintot ad a vállalatok kortárs képzőművészetre fordított minden két forintjához.
A Kogart a tavaly egyszer már meghirdetetett Nemzeti Gyűjtemény felállításához kért most állami segítséget. Igaz, a júniusi bejelentés lényege még az volt, hogy közpénzek nélkül, magánerőből hoznák létre a gyűjteményt. A kezdeményezés ekkor azért volt érdekes, mert az amúgy kortárs műtárgyvásárlásra létrehozott, és erre elkülönített pénzekkel is rendelkező alapítvány nem a saját erőforrásait, hanem cégek adományait használta volna műtárgyvásárlásra.
Mivel akkor még nem létezett a vásárlásokat szakmai szempontból irányító, független grémium (vagy létezett, de neveket nem árultak el a sajtónak), sokan támadták a gyűjteményt nemzetiként beállító nevet. A kritikusok sérelmezték, hogy egy nem állami, és nem számon kérhető intézmény sajátítaná ki a jogot a kortárs nemzeti kultúra alapjainak lerakására.
Az alapítvány válaszul i>Kogart kortárs művészeti gyűjteményre változtatta a program nevét. Céges támogatókat azonban így sem sikerült találniuk, így vásárolni sem tudtak.
Ekkor érkezett az állami támogatás, amely azzal kecsegteti az adakozókat, hogy pénzük az állami szerepvállalásnak köszönhetően többet ér majd.
A keddi sajtótájékoztatón aláírt szerződés szerint az állam a támogatások ötven százalékának értékében járul hozzá kortárs műalkotások vásárlásához. Az éves támogatási összeg legfeljebb 50 millió forint lehet, és a szerződés három évre szól.
A Kogart ezért vállalja, hogy évi 5-10 millió forint értékben vásárol az állami Derkovits-díjasok műveiből, két-három művészt pedig külföldi tanulmányi ösztöndíjban részesít.
Az alapítvány köteles évente bemutatni Budapesten, kétévente pedig vidéken a gyűjteményt. Amelyből ingyen kölcsönözhetnek kiállításaikra az azt igénylő intézmények, vagy a művészek maguk. Az alapítvány egyébként még nem állította ki egészében a négy éve bővülő saját gyűjteményét, mivel az anyag az alapítvány elnöke, Fertőszögi Péter szerint nem áll készen a bemutatásra.
Kovács Gábor, az alapítvány létrehozója elmondta, hogy már 17 cég jelezte, részt vennének a programban. Fertőszögi Péter pedig hangsúlyozta, hogy a tőlük befolyó támogatások az alapítványétól elkülönített számlára folynak be, és a pénzt csakis az öttagú zsűri által megszavazott művekre fordítják. A két gyűjtemény, tehát a Kogart saját gyűjteménye, és az ezzel párhuzamosan kiépítendő Kortárs művészeti gyűjtemény pedig nem keveredik. (Igaz, mindkettő a Kogart házban található meg, és mindkettő felett a Kogart menedzsmentje rendelkezik.)
Kovács Gábor a tiszta szándékok témájánál maradva hozzátette, a kiépülő gyűjtemények, és a támogatások sem az ő saját vagyonát gyarapítják. Az alapítványt ugyanis 50 millió forinttal hozta létre, a hárommilliárdos tőke fennmaradó részét pedig adományként rakta be. Ezzel bizonyította tisztességes szándékát, hiszen ha megszüntetné az alapítványt, akkor csak 50 millió forint erejéig lehetnének követelései.
A program lényege egyébként maradt az, amiről már korábban beszámoltunk. Évi 100 műalkotást vásárolnának 100 millió forintból. Huszonöt alkotást aukcióra bocsátanak, és a befolyt pénzt az erre pályázó jótékonysági szervezeteknek utalják át.
Az arts and business-programon belül a Kogart volt az első szervezet, amivel a kulturális minisztérium szerződést kötött. Hiller István azonban "mindenkinek ajánlotta a modellt. Bárki összegyűjthet két forintot, és akkor az állam ad egyet".
Megkérdeztük, a minisztérium rögzítette-e valamilyen dokumentumban, hogy milyen szakmai és egyéb feltételeknek kell eleget tenni a támogatás igényléséhez, vagy mindez egyéni tárgyalások kérdése. Hiszen előfordulhat, hogy olyanok is élnének a lehetőséggel, akiknek nincsenek remek kapcsolataik, mint Kovács Gábornak, akinek egy kiállítását korábban maga Gyurcsány Ferenc nyitotta meg.
"Ha nekünk lenne két forintunk műalkotások vásárlásra, az állam támogatná-e azt egy forinttal?" - kérdeztük.
"András, a maga munkásságát ismerve bizalmam teljes. A mi egy forintunkkal biztosítjuk, hogy a maga két forintja a magyar kultúra szolgálatába álljon" - erősített meg minket vásárlásaink támogatásában a kulturális miniszter, jelezve egyúttal, hogy az állami szerepvállalás egyéni tárgyalások függvénye.
Mivel közpénzekről van szó, szeretnénk a rendelkezésünkre álló három forintot (amelyet objektív okokból öt forintra kerekítünk saját hatáskörben) transzparens módon elkölteni. Szavazzon, hogy milyen kortárs műtárgyat vásároljunk az arts and business keretében.
Várjuk továbbá művészek jelentkezését, hogy az Index megvásárolhassa az első, állami támogatású kortárs műtárgyát, amelyet természetesen széles nyilvánosság előtt fogunk kiállítani.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
