Nem nyal be a milliárdosnak Nagy Kriszta

2004.11.21. 12:53
A képzőművészek kihasználásával vádolja az extravagáns festőnő a múzeumalapító milliárdost. Kovács Gábor viszont cáfol. Nagy Kriszta nyilvánosságra hozott végrendelete szerint el nem adott műveit halála után elégetik. Mostantól megsemmisülő alkotásokat készít, ráadásul meghívta Paizs Miklóst is.
Nagy Kriszta festő a hazai képzőművészek ellehetetlenítésével, dilettantizmussal és - művészeti alapítványának leple alatt folytatott - "kufárkodással" vádolja a hárommilliárd forintjából magánmúzeumot létesítő üzletembert, Kovács Gábort, a Kogart alapítóját.

Az extravagáns akcióiról nevezetes festő bejelentette, hogy műveit elégetik, ha haláláig nem vásárolják meg őket, és egyúttal felhívta mindenki figyelmét az elkerülhetetlen elmúlásra. A hétfői Godot Galéria-beli kiállítás megnyitójára készülő Nagy Kriszta az Indexnek azt is elmondta, hogy a galériában fellép a szintén művészetközeli botrányairól ismert, jelenleg rendőrségi vizsgálat alatt álló Paizs Miklós is egy, az alkalomra írt siratóénekkel.

Benyalni a milliárdosnak

Nagy Kriszta a Minta halál című kiállítását az elmúlás gondolata köré építi. Alkalmi kiáltványában azt írja, hogy a magyar képzőművészet és az alkotók a "Kovács Gáborok" miatt vannak kétségbeejtő helyzetben.

Minta halál Az Indexhez eljuttatott levele szerint a piac pang, és ehhez a művészeti magánalapítványával hírnevet szerzett milliárdos is hozzájárult azzal, hogy mecénásként tünteti fel magát, de valójában üzletemberként viselkedik. A festő éles hangon támadja a Kogart alapítóját: "Ha megérted, miért nem szabad szó nélkül hagyni a Kovács Gáborok kártékony kufárkodását, akik azt hazudják, alapítványt hoznak létre a képzőművészet támogatására, de fogalmuk nincs a képzőművészetről, és nem támogatnak, mert azt nem támogatásnak hívják, ami a támogatónak nagyon jó üzlet, a támogatottnak meg nagyon rossz."

Nagy Kriszta, aki maga is ott volt a Kogart-ház megnyitó kiállításának meghívottjai közt, úgy vélte, Kovács Gábor olcsón - a piaci érték feléért - vásárolt alkotásokat neves művészektől, mondván, ő nem galériát, hanem nonprofit kulturális műhelyt hoz létre a művészet támogatására. Nagy Kriszta szerint az üzletember ezzel inkább ártott, mert lenyomta az árakat, és így ellehetetleníti a művészeket, továbbá a Kogart igenis folytat kereskedelmi tevékenységet, hiszen decemberben például kortárs képzőművészeti vásárt rendeznek. Igaz, Nagy tudomása szerint ott nem szerepelnek az alapítvány által vásárolt művek.

A kiáltvány harcos szavakkal zárul: "Az alapítvány tőkéjét csak a madár látta, mert ember csak a garasoskodást meg a nagyotmondást meg azt a helyet, ahová be kell nyalni a majdani támogatás fejében."

Csak Nagy Kriszta lógott ki a sorból

Összeegyeztethető-e egy képzőművészeti vásár az alapítvány működésével? Valóban olcsón vásárolnak műalkotásokat a Kogartnál a nonprofit jellegre hivatkozva? Áruba bocsátanák-e később a gyűjtemény egyes darabjait? Ezeket szerettük volna megkérdezni Kovács Gábortól, aki egy levelet juttatott el szerkesztőségünkbe.

Nagy Kriszta "meghívásunk és felkérésünk alapján vett részt a KOGART Új lapot nyitunk című nyitókiállításán. Ez hazai és nemzetközi vonatkozásban is széles körű bemutatási lehetőséget biztosított számára. Bemutattuk és szerepeltettük a művésznőt és a műveket az alapítvány által finanszírozott katalógusban, és a 20 000 példányban megjelenő KOGART újságban. A művek létrehozását, az alkotói munkát közel 150 000 Ft előzetes anyagköltség átvállalásával támogattuk" - írta levelében az alapító.

Kovács levele valótlannak minősíti Nagy Krisztának azt az állítását, hogy nagyságrendekkel kevesebbért akarták megvásárolni a festményeket. "Sajnos a művésznővel árban nem tudtunk megállapodni, többszöri tárgyalás után az alapítvány három képért 1 400 000 Ft-ot ajánlott, a művésznő ragaszkodott az 1 500 000 Ft-hoz. Sajnos a vásárlás meghiúsult. (Fontos megjegyezni, hogy a kuratórium által a KOGART gyűjtemény számára vásárlásra javasolt minden alkotás vonatkozásában minden művésszel tudtunk megállapodást kötni, így azok a művek július óta már az alapítványi gyűjtemény fontos részét képezik.)"

Elégetendő festmények

"Nem akarom, hogy mások sokat keressenek rajtam, miközben én már nem élek" - adott magyarázatot Nagy Kriszta levelének további részére, ahol kifejti, hogy halála után csak az életében eladott képei maradnak meg, a többit végrendeletének értelmében elégetik.

"Nem tervezek öngyilkosságot" - nyugtatta meg az Indexet a képzőművész, majd kérdésünkre elmondta, hogy akciója nem a kereslet élénkítését szolgálja. "Arra akarom figyelmeztetni az embereket, hogy nincs semmire idő, és ne halogassuk a dolgokat addig, amíg már késő lesz."

Bizonyítékul arra, hogy komolyan gondolja, kiállításának megnyitóján be is mutatja közjegyző által hitelesített végrendeletét.

A festő a képzőművészeti piac kilátástalan helyzetére való tekintettel nem tervezi, hogy a közeljövőben festeni fog. A Minta halál című kiállításán szereplő Nagy Kriszta-alakok és -csontvázak pedig olyan formában kerülnek a falra, hogy azokat csak megsemmisítésükkel lehet eltávolítani.

A Godot galéria megnyitóján fellép Paizs Miklós, aki a Buzi-e vagy? és a Balra át című darabok után finomnak ható siratóverset ad elő. "Szétrohad a szájad. Mekkora szopás. Szétkenődsz, mint akrilfesték. Ez az utolsó csapás?" - szól az egyik versszak.

Az eseményen gyászbeszédet mond St Auby Tamás kortárs képzőművész, performer, a hetvenes-nyolcvanas évek provokátora.

Megnyitó és végrendelet ismertetés:
Godot Galéria
November 22-én 20 órakor
Cím: 1075 Budapest, Madách út 8.
Nyitva: december 4-ig, keddtol péntekig 10 és 18, szombaton 10 és 13 óra között.