A férfinak a konyhában a helye!
Sokan mondják, hogy botrányosan felborult a világ rendje, a régi értékek sehol, a férfiak plüsstangában járnak, a nők súlyzóznak, fociznak, és azt képzelik, ők is olyan értékes tagjai a társadalomnak, mint a hímek. Ez a szélsőségesen liberális rémálomkép szerencsére messziről elkerüli a hagyományokat mimózaként karcolgatni sem merő magyar népet, mert a buzilobbival és elnyomó eszmékkel terjeszkedő nyugati kultúrterror ellenére a szélsőséges esetben unorthodoxiára hajlamos labanc fiaink bátran hugyoznak tovább a rohadásszagot árasztó liberó széllel szemben.
Ha valaki véletlenül felült volna a betegesen egyenlősítő jenki ideológia szivárványszínű lovára, akkor itt az ideje, hogy nyakát törve zakózzon a valóság 1977-ben vásárolt Lehel hűtőjének mélyére, ahol a sokszínűséget a libazsír és a Kőbányai sör jelenti, meg pár pofon, ha az asszony nem akkor lesz a kész friss vacsorával, mire a férje haza talál jönni a presszóból.
Az üdítő helyzet az, hogy a magyar nők 84 százaléka egyedül főz, ami tök jó, mert a férfiak addig nyugodtan nézhetik a tévében az NBII-es csatározásokat. A Tefal konyhai felmérében különösen az tetszik, hogy a nők nem élik meg kényszerként a főzést, tehát nemcsak tudják hol a helyük, mégcsak vissza sem beszélnek, ami nagyon fontos egy harmonikus párkapcsolatban.
Egyébként egy szerelmi viszony akkor jó, ha folyton változik, alkalmazkodik a körülményeknek, mondhatni követi az evolúció logikáját. A házasság ennek tökéletes példája, mert míg a boldogító igen kimondása előtt kapcsolatban élő férfiak fele be-besegít a tűzhelynél, a karikagyűrű felhúzása után ez az arány dinamikusan javulni kezd, tehát a hapsik egyre távolabb kerülnek a konyhától, hogy minél több nő teljesedhessen ki tésztadagasztás közben.
Bontsunk tehát egy palack félédes jó magyar polgári bort, képzeletben koccintsunk a miniszterelnökkel, és egy pillanatra dőljünk hátra nyugodtan, mert a magyar férfiak továbbra is azt gondolják, hogy a nőknek konyhában a helyük, és a nők sem látják ezt másképpen. Az elengedhetetlenül közös szellemi alap már megvan ahhoz, hogy teleszüljük a Kárpát-medencét, már csak fel kellene kötni a gatyánkat!