A kereszténységről nem lehet elégszer beszélni. És a hegyeinkről?
Miután szóvá tettem, hogy milyen fölösleges dolgokat találni az alsós tankönyvekben – a harmadikosok agyába vésett cigáján és rackajuhon akadtam ki –, ömlenek rám az olvasói levelek, mint kormánymédiába az állami pénz. A legmegdöbbentőbb az a levél volt, amelyben egy olvasóm (a szövegkörnyezetből úgy tűnik, halálkomolyan) azt fejtette ki, hogy „a mindennapokban hasznos tudás átadása szerintem a család feladata, nem az iskoláé” – remélem, hogy a szerző nem az oktatási államtitkárságon dolgozik, még ha úgy is tűnhet.
No, de akkor jöjjön egy szintén harmadikos olvasókönyv. Bori a magyar címerről szóló részben szúrt ki ezt-azt. Nem tudom, hogy egy harmadik dolgozatában mit érdemelne az, ha valaki nem a szóismétlés szerintem túldimenzionált hibáját követné el, hanem egy egész mondatét? Bár mondjuk ez egy Módfelett Fontos Mondat; lehet, minden sorban sulykolni kellene! Az pedig már csak mellékszál, hogy a Mátra, Tátra, Fátra hármas hegycsúcs lett hegység helyett.