30 éve hunyt el a Casablanca sztárja
Ma harminc éve, hogy Ingrid Bergman, a filmművészet egyik meghatározó alakja elhunyt. A színésznő számos örök klasszikusban szerepelt, például a Casablancában, az Anasztáziában és a Gyilkosság az Orient Expresszben. Háromszor jutalmazták Oscar-díjjal, miközben Hollywood egy ideig kiközösítette Roberto Rossellini rendezővel folytatott botrányos kapcsolata miatt. A filmcsillag ma ünnepelné 97. születésnapját is.
Ingrid Bergman Svédországban, Stockholmban született 1915. augusztus 29-én. Német származású anyját két éves korában elvesztette, majd 13 éves korában édesapját is elvesztette, ezután a rokonoknál nevelkedett. (Fotó:
Hulton Archive / Europress / Getty)
Korai, svéd filmjei közül az egyik legkiemelkedőbb az 1936-os Intermezzo volt. A filmre és Ingridre felfigyeltek Amerikában, így 1939-ben leforgatták a mozi hollywoodi remake-jét, amiben újra eljátszotta a szerelmes zongoristalányt. Az eredeti színészgárdából csak ő játszott az új változatban. (Fotó:
John Engstead / Europress / Getty)
Ingrid Bergman az 1943-as Akiért a harang szól című filmért kapta meg első Oscar jelölését. A film Ernest Hemingway klasszikus regénye alapján készült, Bergman Gary Cooper oldalán tündökölt. A főszereplőket maga Hemingway választotta ki, de magával a filmmel elégedetlen volt, mert törölték belőle regénye politikai mondanivalóját. (Fotó:
Bob Landry / Europress / Getty)
Humphrey Bogart és Ingrid Bergman máig feledhetetlen alakítást nyújtott az 1942-es Casablancában. A filmtörténeti klasszikussá vált alkotást a magyar Kertész Mihály rendezte, művéért Oscar-díjat kapott. A filmet kevesebb, mint egymillió dollárból forgatták, és 3,7 milliós bevételt generált. (Fotó:
Popperfoto/Getty Images)
Az Akiért a harang szól Amerikában óriási közönségsikert aratott. A film 1937-ben, a spanyol polgárháborúban játszódik, amikor a Gary Cooper által alakított Robert a partizánok között harcolva beleszeret egy fiatal lányba, a Bergman által játszott Mariába. A filmet kilenc Oscar-díjra jelölték, de végül csak a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat kapta meg Katina Paxinou. (Fotó:
Hulton Archive / Europress / Getty)
A negyvenes évek második felében Bergman mindenkit elbűvölt, nem csak a nézőket. Alfred Hitchcock egyik kedvenc színészének tartotta, és állítólag gyengéd érzéseket is táplált iránta. Vele forgatta a Forgószél című filmjét, melyben megjósolta az uránium katonai alkalmazását. A Stromboli forgatása közben a rendező, Roberto Rossellini és Bergman egymásba szerettek. A Gázláng című filmjéért Bergman megkapta első Oscar díját.
1948-ban Bergman játszotta a címszerepet Victor Fleming Szent Johannájában. Ingridet ekkor jelölték negyedszer Oscarra. Bár akkoriban a kritikusok nem tették szóvá, manapság sokan úgy gondolják, hogy az akkor 33 éves Ingrid túl öreg volt Jeanne d'Arc szerepére. (Fotó:
AFP)
Ingrid Bergman három filmben dolgozott együtt Alfred Hitchcockkal. Utolsó közös munkájuk az 1949-ben bemutatott A Baktérítő alatt című történelmi dráma volt. A kosztümös film anyagilag bukást jelentett a rendezőnek, mivel a közönség inkább egy thrillert várt Hitchcocktól. (Fotó:
Kurt Hutton / Europress / Getty)
Ingrid csodálta az olasz filmrendező, Roberto Rossellini munkáit, ezért 1949-ben levélben írta meg neki, hogy szívesen dolgozna vele együtt egy filmben. A Rossellini által rendezett Stromboliban Ingrid egy koncentrációs táborokat megjárt nőt alakít, aki egy olasz halásszal házasodik össze, majd a Stromboli vulkán lábánál élik az életüket. A Stromboli forgatása alatt a színésznő és a rendező egymásba szerettek, majd mindketten elhagyták családjukat az új kapcsolatért. (Fotó:
Gordon Parks. / Europress / Getty)
1950-ben már körberajongott sztár volt, de Hollywoodot felháborította házasságtörő kapcsolata Roberto Rossellinivel. Népszerűsége ekkor inkább Európára korlátozódott, ezen a fotón Velencében parádézik az őt körülvevő fiatal lányok társaságában. (Fotó:
Archivio Cameraphoto Epoche)
Rossellini 1949 és 1955 között öt filmet is forgatott Bergmannal, ezek között volt az 1952-es Europa '51 (a filmet The Greatest Love címen is szokás emlegetni). Rossellini ötvenes évekbeli munkái a francia új hullámos rendezők példaképei lettek. A képen az olasz színésznő, Giulietta Masina kínálja cigarettával Ingridet. (Fotó:
Mondadori / Europress / Getty)
Rossellini és Bergman 1950-ben házasodott össze. Februárban megszületett első közös gyermekük, Robertino. Kapcsolatuk óriási botrányt robbantott ki az Egyesült Államokban. A közfelháborodás hatására Ed Sullivan elutasította, hogy meghívja műsorába a színésznőt. A családját szintén elhagyó Rossellinitől a katolikus közösségek fordultak el. (Fotó:
AFP)
Az 1953-ban forgatott Mi, az asszonyok című film öt kisebb filmből állt össze. Az öt rövidfilmet más-más rendező rendezte és különböző színésznők játszották bennük a főszerepet. Ingrid epizódját természetesen Rossellini rendezte, a történet szerint Bergman elrabolja a szomszédja csirkéjét, amiért az letapossa a rózsaágyását. (Fotó:
Archive Photos / Europress / Getty)
1956-ban Bergman és Rossellini kapcsolata megromlott. Az Elena és a férfiak volt az első olyan filmszerep, amit elvállalt, miután elhidegült Rossellinitől. A 19. század végén játszódó filmben Ingrid egy elszegényedett lengyel hercegnőt alakít, a mozit Jean Renoir rendezte. (Fotó:
Reporters Associes / Europress / Getty)
1958-ban házasodott össze Lars Schmidt svéd producerrel, akivel közel húsz évig éltek együtt. Schmidttől sosem született gyermeke. (Fotó:
Olle Seijbold / AFP)
Roberto Rossellinitől három gyermeke született Ingridnek, közülük Isotta Ingrid és Isabella ikrek voltak. Válásuk után a gyerekek Ingridhez kerültek. Isotta 1976-ban sminkesként működött közre az anyja Idő kérdése című filmjénél, jelenleg a Harvard Egyetemen tanít olasz irodalmat, Isabella pedig ismert modell és színésznő lett. (Fotó:
Keystone Pictures Usa / Northfoto)
A hatvanas években Ingrid már komolyan megválogatta a filmjeit. Kimagasló alakítást nyújtott a Szereti ön Brahmsot? és Az öreg hölgy látogatása című filmekben, de játszott a Kaktusz virága című vígjátékban is, ahol Walter Matthau és Goldie Hawn voltak a partnerei. (Fotó:
Archive Photos / Europress / Getty)
Az 1961-es Cannes-i filmfesztiválon Ingridet ünnepelt sztárként fogadták. A fotón Ingridet Yves Montand és Anthony Perkins fogják közre, miközben rendőrök védik őket a fotósok tömegében. A három színészlegenda a Szereti ön Brahmsot? című filmben tündökölt együtt. A fesztiválon Perkins nyerte a legjobb férfi szereplőnek járó díjat. (Fotó:
Gilbert Tourte / Europress / Getty)
1965-ben meglátogatta az Ockenden International jótékonysági szervezetet, ami eredetileg a világháború után árván maradt gyermekek megsegítésére jött létre. Később a szervezet a dél-keleti ázsiai és észak-afrikai menekültek felé is nyitott, befogadták a Vietnámból menekülőket is. Nagy támogatói közé tartozott még Peter Ustinov és Richard Todd is. (Fotó:
L. Trievnor / Europress / Getty)
Fia, az ifjabbik Roberto Rossellini ismert párizsi playboy lett. A fiú azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a hetvenes években rövid ideig jegyben járt Karolina monacói hercegnővel. Ellentétben a Rossellini család legtöbb tagjával, a fiatalabb Roberto sosem kezdett filmes karrierbe. (Fotó:
Mondadori / Europress / Getty)
A hetvenes években kifejezetten kevés színházi és filmszerepet vállalt el, de a mozi világában megtartotta kiemelt szerepét. 1973-ban például ő volt a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének elnöke. Ez a fotó is a filmfesztivál idején készült. (Fotó:
Keystone-France / Europress / Getty)
Az 1974-es Gyilkosság az Orient Expresszen című filmért megkapta harmadik Oscar-díját. Az Agatha Christie klasszikusából forgatott moziban Michael York, Sean Connery, Anthony Perkins és Vanessa Redgrave is szerepelt. 1978-ban visszatért Svédországba, majd szerepelt élete első és egyetlen olyan filmjében, amit névrokona, Ingmar Bergman rendezett. Ez volt az Őszi szonáta, egyúttal sokak szerint egyik legjobb alakítása. A színésznőt a hetvenes évek végén megtámadta a rák, így az Őszi szonáta után már nem vállalat szerepet mozifilmben. (Fotó:
Paramount Pictures / Europress / Getty)
Ingrid Bergman 1982. augusztus 29-én, éppen 67. születésnapján halt meg mellrákban. Utolsó tévéfilmjében Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszonyt alakította. A szerep megformálásáért Golden Globe és Emmy díjat is nyert. (Fotó:
Dave Hogan / Europress / Getty)
Rovataink a Facebookon