Egy hónapja Trump a világ leghatalmasabb embere

február 20., 23:27 Módosítva: 2017-02-21 14:33:05
286
Donald Trump első hónapjában bebizonyította, hogy komolyan gondolja, amit a kampányban beígért, de a rengeteg elnöki rendelet aláírása közben már belefutott a fékek és ellensúlyok rendszerébe is. Miközben az elnök a médiával is hadakozott, egy fontos tanácsadójának le kellett mondania, és úgy tűnik, hogy az előzetes várakozásokhoz képest a leendő Trump-Putyin-viszony is átalakulóban van.

Donald Trumpnak különleges viszonya van a gravitációval, érdemes megfigyelni az első hivatali fotóin, ahogy az új elnök alakítja maga körül a teret: a körülötte állók gesztusai és testbeszéde mindig ugyanazt az áhitatot sugározzák. A mosolyok mögött azonban mindenhol van egy kis feszengés az új helyzet bizonytalansága miatt, és megfelelési kényszer, ami a protokol mellett legalább annyira szól az alkalmazkodásról az új elnök kemény stílusához is. Trump pedig láthatóan élvezi ezeket a helyzeteket, és akkor van igazán elemében, amikor minden tekintet rá szegeződik.

Tekintse meg a további képeinket

Álomország nőtt ki a sivatagból, de a lélektelenség megöli

február 16., 23:23 Módosítva: 2017-02-17 20:42:56
963

Vibráló nagyvárosi életet ígér, de az egyiptomi Gíza külvárosában gondosan megtervezett luxusnegyedről lerí a steril unalom. Egymást érik az apartmanok, de a legtöbb kong az ürességtől. A biztonság, a zöld környezet, az álomország nem elég vonzó, vagy csak keveseknek megfizethető. A lélektelen városrészben külföldiek és felső osztálybeli egyiptomiak élnek. Sok fiatal is. Elszigetelt, de a hagyományokat mégis felrúgó életüket mutatja be a belga Zaza Bertrand Dreamland című sorozatában.

Tekintse meg a további képeinket

Az év képei idén sem finomkodnak

február 13., 14:17 Módosítva: 2017-02-14 11:07:45
521
A 2016-os év fegyveres és társadalmi konfliktusai mindent letaroltak a világ legrangosabb fotópályázatán. Nehéz képekkel van tele az idei World Press Photo év képei válogatása. Nem volt könnyű dolgunk nekünk sem, amikor megpróbáltunk néhány vidám jelenetet is az összeállításunkba venni, dacára a menekültválságnak, a Közel-keleti konfliktusoknak és válogatott borzalmaknak. Fájdalmas visszatekintés ez az elmúlt évre.

A zsűri idei döntésének különleges csavart adott, hogy a győztesek kihirdetése után egy zsűritag rögtön el is határolódott a nagydíjas képtől, ami a törökországi orosz nagykövet elleni merénylet ismert képe lett. Harmadik alkalommal nyer gyilkosságot ábrázoló kép a pályázat hatvan éves történelmében, de Stuart Franklin szerint ennek a képnek most nem lett volna szabad nyernie.

A zsűri elnöke ezt azzal indokolja, hogy szemben például a vietkong katona meggyilkolásáról készült nagydíjas képpel, ez a fotó és az általa generált médiafelhajtás nyíltan buzdíthat hasonló cselekedetekre. Szerinte nem indokolná a nagydíjat a kép hírértéke sem, hiszen a merényletnek az emberáldozattól eltekintve komolyabb, önmagán túl mutató következménye sem lett. Ráadásul egyszerre ábrázolja a gyilkost és az áldozatot – a gyilkosság után – ami felvet egy sor morális-és sajtóetikai problémát: arra a szintre helyezi a fotót, ahol az Iszlám Állam lefejezős videói vannak.

Tekintse meg a további képeinket

Boldog kakas évét, jobb lesz a tavalyinál!

február 10., 17:58 Módosítva: 2017-02-13 16:12:56
86
Mellettünk teljesen elmegy, pedig a világ népességének negyede január 28-án ülte az év legnagyobb ünnepét. Holdújévkor népmeséket játszanak a vándorszínészek, kakasosra cserélődnek a telefontokok, fülsüketítő petárdázás után jön a fülsüketítő csend, mikor mindenki otthon eszik, és aztán eszik még egy kicsit. Szerencsére a horoszkópok szerint megnyugodhatunk: az idei még 2016-nál is (!) sokkal jobb lesz, ráadásul a kakas és Trump közötti konstelláris összefüggések is csupa jót ígérnek.
Tekintse meg a további képeinket

Fa Nándor és a Spirit első közös napjától a Vendée-befutóig

február 9., 19:14 Módosítva: 2017-02-11 10:54:22
2968
A magyar vitorlázólegenda tavaly októberben indult el Franciaországból, hogy teljesítse a Vendée Globe egyszemélyes vitorlásverseny távját, azaz kerülje meg a Földet. Útja 93 napon át tartott, de ennél valójában sokkal hosszabb volt: Fa Nándor ezt a hajóját is maga építette, a tervezés és a kivitelezés már 2014 előtt elkezdődött. A Spirit of Hungaryt három éve tették vízre, azokat a pillanatokat és a mostani célbaérést foglaltuk össze.
Tekintse meg a további képeinket

A láb nélküli lovas

február 7., 16:18 Módosítva: 2017-02-08 09:34:43
610
Potyók László ismert és döbbenetesen sikeres zsoké volt húsz évig, összesen kilencvenkilenc rangos lovasversenyt nyert a pályafutása alatt. A nagybátyja, egy neves galoppidomár már a tinédzser László apró, ám izmos termetét látva tudta, hogy kiváló zsoké válik majd belőle. A most 41 éves Potyók sikereinek egyik oka a kitartása, a másik a testfelépítése: felnőtt versenyzőként 145 cm magas volt, az ideális testsúlya pedig 45 kg. 2010-ben volt az utolsó versenye, abban az évben már rettenetes fájdalmak gyötörték. Súlyos érszűkülete miatt térd alatt levágták mind a két lábát. Azóta sem tett le arról, hogy újra rendszeresen a nyeregbe üljön.
Tekintse meg a további képeinket

Világ parasztjai, eljött Amerika

január 29., 15:41 Módosítva: 2017-01-30 13:32:58
732
Ahhoz, hogy belépjünk a lehetőségek hazájába, előbb egy zsúfolt, reményekkel és félelmekkel teli előszobán kellett átvergődni. Ez volt Ellis Island, az Amerikába kivándorlók legendás és rettegett fogadóállomása. Szigorú orvosok vizslató pillantásai, morózus tisztviselők és olyan kulturális kavalkád, amit sehol máshol nem lehetett ilyen töménységben megtapasztalni – valamint egy hivatalnok, aki teendői közben szenvedélyes fotósként portrékat is készített a világ minden tájáról ideverődőkről.

Augustus Frederick Sherman felvételei 1906 és az első világháború között készültek Ellis Islanden. A bevándorlási hivatal tisztviselőjétől 250 beállított kép maradt fent, ezeken a frissen Amerikába érkezettek többsége ünneplő ruhában látható. Sherman arra is  sokszor megkérte őket, hogy a kedvéért vegyék elő a koffer mélyéről a népviseletet. A legkülönbözőbb arcokat és ruhákat lehet látni a Karib-térségtől a sarkvidéki Lappföldig, de legtöbben a dél- és kelet-európaiak vannak. Bár magyarok nincsenek ezeken a felvételeken, magyar alattvalók igen, az ő azonosításukban Lackner Mónika, a Néprajzi Múzeum munkatársa segített nekünk – hálásan köszönjük.

Tekintse meg a további képeinket

Yachtok, golfklub, kerítések - így élnek a gazdag európaiak Ghánában

január 29., 00:33 Módosítva: 2017-01-30 00:16:09
581

A 25 millió lakosú Ghána néhány fokra fekszik az Egyenlítőtől. Valószínűleg mindenki hallott már róla, ha másért nem is, egy-egy korábbi futball-világbajnokság miatt. Az európai emberek többsége sosem jut el a nyugat-afrikai államba, amiről jó eséllyel csak annyit gondol, hogy fekete bőrű, szegény emberek lakják. De vannak azért, akik valamiért (leginkább a pénz miatt) arra adják a fejüket, hogy a „fejlett Nyugatról” a Togó, Elefántcsontpart és Burkina Faso által határolt országba költözzenek. Egy fiatal belga fotós, Tomas Bachot hét hétig követhette a Ghánában élő obrunik”, azaz külföldiek életét. 

Tekintse meg a további képeinket

Mindenüket elvesztik Spanyolország utolsó szénbányászai

január 24., 23:43 Módosítva: 2017-01-25 12:04:15
210
Valószínűleg a világ természetes rendje, hogy bizonyos dolgok felett eljár az idő, és már csak a törikönyvekből és emléktáblákból tudunk arról, hogy valaha léteztek. Lassan ilyen lesz a szénbányászat is, aminek épp itt az ideje, mert bár szén nélkül valószínűleg nem lett volna ipari forradalom, ennél környezetszennyezőbb üzemanyagot nehezen találni. Ugyanakkor minden átalakulásnak vannak vesztesei, erre pedig nincs jobb példa, mint a lassan állástalanná és reményvesztetté váló szénbányász közösségek. Ilyen településeken járt David Ramos fotós Spanyolország északi részén, ahol a szénbányászatnak már tényleg csak évei vannak hátra.
Tekintse meg a további képeinket

Nyolc év, egy fotós a színfalak mögött

január 20., 09:27 Módosítva: 2017-01-21 08:22:44
3169
Az első elnöki tükörbe nézéstől az utolsó integetésig ugyanaz a fotós kísérte végig Obama nyolc évét a Fehér Ház hivatalos fotósaként. Pete Souza közel kétmillió képet csinált Obamáról a hivatali ideje alatt. Ott volt, amikor az elnök a hóban játszik a lányaival, és akkor is, amikor élőben nézték a rajtaütést Oszama bin Láden bunkerén. Mindent lefotózott a legintimebb családi pillanatoktól a legkomolyabb válságértekezletekig.

Az elnök fotósának lenni sokkal összetettebb feladat, mint azt elsőre gondolnánk. Egyszerre kell mindig ugrásra készen az elnök mellett lenni, és arra törekedni, hogy a fontos pillanatokban a lehető legkevésbé zavarjon bele a jelenlét. Pete Souza nyolc évig gyakorlatilag az elnök életét élte, és árnyékként követte Obamát a reggeli értekezletektől az esti családi vacsorákig. Pont egy olyan évtizedben, amikor az azonnal elérhető fotók és a képek biztosította megjelenés tömegek számára határozták meg az elnökről kialakult képet. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy egy-egy kattintása és nyolc év munkájának minősége ugyanúgy befolyásolt közvélemény-kutatásokat és népszerűségi adatokat, mint a választási ígéretek.

Nyolc év sok idő, amit egy ilyen szoros munkakapcsolatban nem lehet csak rideg biccentésekkel kibírni egymás mellett. Hivatali idejének utolsó heteiben Obama több helyen is megemlékezett kettejük különleges bizalmi kapcsolatáról, és a barátjaként beszél az azori származású Souzáról, akit Azoreusnak becézett évekig. Souza pedig arról, hogy nem csak az elnököt, de az embert is be akarta mutatni a szerep mögött. Érdekes kérdés, hogy kétmillió kép elég-e ahhoz, hogy megismerjük valakinek a valódi arcát, vagy ezek a fotók arra jók csupán, hogy feltegyék a kérdést: van-e másik arca annak az embernek, aki napjainak minden pillanatát a világ egyik legfontosabb vezetőjeként éli?

Ha Souza fotói néhol naivnak, néha hétköznapi pillanatképeknek tűnnek is most, történelmi távlatban lesznek majd igazán érdekesek. A Fehér Ház archívumába kerülve már nincs törölt kép, ezekhez a fotókhoz fog visszanyúlni majd évtizedek múlva is mindenki, ha visszatekintene Obama elnökségére.

Souza a Fehér Ház Flickr oldalán és saját Instagramján is több ezer fotót osztott meg Obamáról, köztük évről évről a kedvenceit is. Mi ezekből a képekből válogattunk egy rövid ízelítőt.

Tekintse meg a további képeinket

Festői kohókban sütik az éghajlatváltozást

január 17., 17:15 Módosítva: 2017-01-26 18:18:11
402
Dacára annak, hogy a világ legnagyobb környezetszennyezője, Kína az utóbbi néhány évben retorikailag legalábbis a bolygó megóvásáért és az éghajlatváltozás ellen vívott harc egyik éllovasa lett. Azonban hiába ismerték fel, hogy hosszú távon jóval nagyobb kárt okozhatnak maguknak, ha nem mozdulnak zöldebb és fenntarthatóbb irányba, a szénre és olcsóságra épülő kínai ipar évtizedeken át megszilárdult szerkezetét nehéz lesz egy csapásra megváltoztatni. Kevin Frayer fotóriporter elment megnézni Belső-Mongóliába, milyen kihívásokkal kell szembenézni ahhoz, hogy teljesüljön Hszi Csin-ping elnök ígérete, miszerint "Kínát egy gyönyörű országgá tesszük, ahol kék az ég, zöldell a növényzet és tiszták a folyók". Frayer képei alapján elég nagyokkal.
Tekintse meg a további képeinket

Ilyen, ha mínusz húszban is az utca az otthona

január 8., 00:45 Módosítva: 2017-01-10 00:56:25
1409
Mentünk egy kört a Menhely Alapítvány Krízisautójával, és követtük az utcai szolgálatosokat az év leghidegebb estéin. Ilyenkor a szállókon megbomlik a szokásos rend, mindenkit befogadnak, mindenki megfeszítetten dolgozik azért, hogy senki ne maradjon az utcán. De mit kell tenni, ha valaki nem akar szállóra menni? És mit tehetünk mi, ha a zord időjárásban hajléktalan embert látunk az utcán?
Tekintse meg a további képeinket

Huszadik század jelei a falamon

január 5., 17:15 Módosítva: 2017-01-06 09:40:57
138
Nyilván soha nem lesz olyan műalkotás a világon, ami kézzelfogható, kompakt módon fog majd összefoglalni egy egész évszázadot úgy, hogy senki ne tudjon panaszkodni amiatt: valami kimaradt. Puklus Péter nem is így áll hozzá a The Epic Love Story of a Warrior (Egy harcos epikus szerelmi története) című fotóalbumában, ami egyébként a műfajban meghatározónak számító Paris Photón az év egyik legjobb fotókönyvének választottak.
Tekintse meg a további képeinket

Csodaló nélkül a büszkeség tartja életben a magyar lóversenyt

január 3., 16:28 Módosítva: 2017-01-23 13:18:53
460
A lóversenyzés arisztokratikus szórakozásként indult jó háromszáz éve, gazdagok nélkül ma is elképzelhetetlen, de ma már mindenki élvezheti a versenyek és a fogadás izgalmát. Néhány országban még most is rendkívül sikeres az ágazat, de máshol, mint például Magyarországon is, újra a helyét keresi vagy a túlélésért küzd. A nézők legtöbbször csak a csillogó ruhájú zsokékat és a versenyen futó lovakat látják, de hogy mennyi munka és kemény élet van emögött, azt nem.

A versenylovat profi sportolónak is tekinthetjük, aki állandó törődést, rendszeres tréningezést, kiváló étkezést és kielégítő pihenést igényel. Ezt a szinte velük együtt élő munkalovasok trénerek biztosítják, akik egész életüket alárendelik a lovaknak, szabadságra szinte sosem mennek. Családias közegben nőnek fel, lovasdinasztiák biztosítják az állandóságot azon a színtéren, amelyen sajátos elegyet alkot az állami és magánszféra. Szebb és rosszabb napokat is megélt már a magyar lóverseny, Kincsem és Imperiál sikerei a múltté, de a hagyomány egyelőre minden mást felülír.

Tekintse meg a további képeinket

Fürdőszobaablakból kukkolva a tűzoltók élete játék és mese

január 3., 16:28 Módosítva: 2017-01-04 11:51:00
164
Mintha játékfigurákkal és játékautókkal játszanánk, olyan érzéseket kelt Chan Dick hongkongi fotós több emelet magasból készített, bámulatosan precíz sorozata.
Tekintse meg a további képeinket

Az év legabszurdabb rendőrségi fotói

2016. december 31., 18:40 Módosítva: 2017-01-01 12:35:03
755
Vajon a rendőrségnél is olyan szörnyű volt a 2016-os év mint a világ többi szegmensében? Bizonyára, sőt, lehet, hogy még szörnyebb, viszont ennek ellenére készültek olyan fantasztikus fotók, amik akár egy művészeti kiállításon is megállnák a helyüket. Sőt, helyi művészek ilyeneket még kitalálni sem tudnának. Fogadja szeretettel szokásos év végi összeállításunkat a rendőrség mindennapi helyszínelését megörökítő képekből, amik valami miatt megragadtak minket.
Tekintse meg a további képeinket

Ezeket a képeket nem fogjuk egykönnyen elfelejteni

2016. december 31., 12:56 Módosítva: 2017-01-28 09:31:33
232
Ha tényleg ki kéne választani az év képeit, lehetetlen lenne tízes, százas vagy akár ezres listákat összeírni. Előbbit azért, mert nem lehet egy tucatnyi képben összefoglalni az évet, utóbbit pedig azért nem, mert képtelenség számon tartani, hogy mennyi jó, fontos és erős kép készül egy évben. Sokkal több, mint amennyire emlékezni tudunk. Mi egy szubjektív listát állítottunk össze arról a néhány képről, amikhez legtöbbször visszatértünk idén, köztük néhány olyan fotóval, amit 2017-ben is sokat fogunk emlegetni.
Tekintse meg a további képeinket

Jó- és rosszkedvünkben is az utcára vonultunk az idén

2016. december 29., 20:10 Módosítva: 2017-01-06 13:04:52
56
A taxistüntetésekkel kezdődött az év idehaza, és tippelni sem merünk, hogyan végződik, hiszen azt már megtanultuk, hogy akkor is történhet valami váratlan, amikor nem számítunk rá. De mennyi minden történt a tüntető taxisok óta, alig emlékszünk már az Uberre is. Amikor azonban az év indexes fotói közül válogatjuk ki a legjobbakat és legérdekesebbeket, akkor nem feltétlenül csak a fontos eseményekre koncentrálunk, úgyhogy egyaránt belefér a válogatásba az olimpia és a Sziget, a kvótanépszavazás és a sírásóbajnokság, vagy éppen a magyar fociválogatottat ünneplő tömeg és az Orbán Viktort sípoló tüntetőket verő harcias kisnyugdíjasok. Az év indexes képei, 2016.
Tekintse meg a további képeinket

Szíriai építészhallgató lett az év ügynökségi fotósa

2016. december 26., 23:52 Módosítva: 2016-12-27 18:35:11
885
Egy szíriai építészhallgatót választott az év ügynökségi fotósának a Time magazin. Mohammed Badra otthagyta az egyetemet, amikor a szíriai harcok elérték az otthonát, és önkéntesnek állt a helyi vöröskeresztnél. Fotózni kezdte a mindennapokat és a háború borzalmait maga körül Dumában, ma pedig már a világ legnagyobb képügynökségeinek dolgozik, és egyike azon kevés hiteles forrásoknak, ahonnan képet kaphatunk a szíriai eseményekről.
Tekintse meg a további képeinket

Ötvenévesek Malcolm X marxista örökösei

2016. december 22., 00:05 Módosítva: 2016-12-22 09:52:39
13
Az FBI egykori igazgatója, J. Edgar Hoover a valaha volt legnagyobb belföldi fenyegetésként jellemezte a ‘60-as években alakult Fekete Párduc Pártot (Black Panther Party). A szervezet hamar az afroamerikai nacionalizmus legellentmondásosabb jelensége lett, és azóta is az amerikai történelem egyik legvitatottabb megítélésű politikai szervezetei között tartják számon. Sokan csak politikai követelésekkel előálló bűnözőket láttak bennük, míg támogatói egy közszolgálatot is ellátó szervezetnek tekintették, amelynek tevékenységét a kormányzat ásta alá. De hogyan válhatott politikai tényezővé egy nacionalista és szocialista eszméket hirdető fegyveres gerillacsoport az USA-ban?
Tekintse meg a további képeinket

A karikós karácsonyfa útja Zalából a budapesti otthonokba

2016. december 21., 10:59 Módosítva: 2016-12-22 07:13:39
521
A budapestiek nagy része talán nem is tudja, hogy az otthonukban feldíszített karácsonyfák jelentős része a nyugati határszélről, többek között a zalai dombok között megbúvó településekről kerül a fővárosba. Arról meg még kevesebbeknek van fogalmuk: ahhoz, hogy az a fa karikós legyen, kipikérozni kell, ki kell kepesztetni a hegyre, át kell húzni a tutukán, hogy a többiről ne is beszéljünk. Egy fenyőtermesztéssel foglalkozó család mindennapjait kísértük végig.
Tekintse meg a további képeinket

Nincs két egyforma egyenruha moszulban

2016. december 15., 00:43 Módosítva: 2016-12-15 17:21:37
371
Az Iszlám Állam iraki fővárosa körül folyó harcok az elejétől nem úgy folynak, ahogy azt az újságolvasó közönség megszokta. Az egész onnan kezdődik, hogy a közel Budapest méretű Moszult alig 1500 harcos foglalta el, miközben a várost 30 ezer katona védte. Hogyan? A tapasztalatlan és az ISIS pszichológiai hadviselése miatt megrémült katonák 2014-ben egyszerűen elmenekültek a városból, mielőtt még eldördültek volna a fegyverek. Az amerikaiak által felszerelt iraki sereg nemcsak a drága harckocsikat, páncélozott járműveket és fegyvereit hagyta hátra, de sokan még az egyenruhájukat is eldobálták a városból kifelé vezető utak mentén.

Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a város visszafoglalása is rendhagyó módon zajlik. Az október közepén kezdődött ostromnál nem egyetlen iraki hadsereg áll szemben a terroristákkal. Moszult a legkülönbözőbb, gyakran egymással is rivalizáló csoportok támadják.

A felállás részben köszönhető annak, hogy Moszul etnikailag sokszínű vidékén fekszik: a területet kurdok, arabok, keresztények, jazidik és türkmének lakják, és egyszerre van jelen a szunnita és a síita iszlám.

A változatos hadseregek, milíciák és fegyveres csoportok felvonulásának oka az is, hogy Irakban nem éppen acélos a központi kormányzat, és a legkülönbözőbb csoportoknak vannak saját fegyveres erői.

Moszul felszabadításáért így egyszerre harcolnak az iraki sereg katonái,a kurd pesmergák, síita, jezidi és keresztény milicisták, és persze az amerikai hadsereg különleges erői. Ez a színes sereg a Mad Maxet idézi, amely hatást fokozzák az Iszlám Állam katonái, akik brutalitásukban, és felszerelésükben is hozzák a negatív utópiás sci-fi világát.

A moszuli helyzetet jól jellemzi, hogy amikor tudósítónk a helyszínen járt, gyakran kellett nagy kitérőket tennie, mert kísérője szerint nem minden baráti haderővel szerencsés találkozni. Az elemzők szerint nem is az a kérdés, hogy az iraki erők legyőzik-e az ISIS-t, hanem hogy mely csoportok közt tör ki a háború utána.

Tekintse meg a további képeinket

A mosolyhoz tartozó arc alaposan megöregedett

2016. december 12., 11:01 Módosítva: 2016-12-13 07:37:37
284
Alsószentmárton a hetvenes évek végén mint az ország első „cigányfaluja” került a szociológusok és néprajztudósok figyelmének középpontjába, de gazdagon dokumentálták képben és írásban a falubeliek életét, társadalmi-gazdasági környezetét még a kilencvenes években is. A horvát-magyar határ mentén fekvő településen megtaláltuk egy 1977-ben készült képriport néhány szereplőjét: azt mondják, sosem hagyták, és már sosem fogják elhagyni Alsószentmártont, de gyerekeiknek azért nem ezt kívánják. Közben visszasírják az időt, amikor még volt munka, és nem kellett szívgyógyszerekre vagyont költeni, vagy háromnaponta dialízisre járni. Az Abcug.hu „akkor és most” riportja egy 70-es évek végi alsószentmártoni fotóriport szereplőivel.

Ma már csak néhány sokác család él a községben. A cigányok azt mondják: 'elzavartuk őket…' A józanabbja helyesbít: 'megvettük a házaikat…' Tulajdonképpen egyre megy, az eredmény a fontos: Alsószentmárton cigányfaluvá vált, kisebbségbe kerültek a sokácok. A kocsmában már cigány kocsmáros fogad.

– írja 1977-ben Tamás Ervin újságíró a dél-baranyai Alsószentmártonról készített riportjában, a „Búcsú a cigányteleptől” című, Révész Tamás fotográfussal jegyzett riportkötete egyik fejezetében.

Tekintse meg a további képeinket

Ahol tejfelszőke gyerekek szaladgálnak a gettóban

2016. december 9., 00:31 Módosítva: 2017-01-26 18:18:11
1304
Donald Trump győzelme ráirányította a figyelmet az elszegényedő amerikai fehérek problémáira, ezért vettük elő Jacques Nelles nagy botrányt kiváltó sorozatát, amely egy olyan dél-afrikai gettót örökített meg, ahol – európai szemnek szokatlan módon – fehér bőrű, tejfelszőke gyerekek rohangálnak a rohadó fabódék között.
Tekintse meg a további képeinket

Az érzékeny művész meglátta a magyar valóságot

2016. december 2., 17:02 Módosítva: 2017-01-03 12:50:16
319
Barakonyi Szabolcsnak – aki nem mellesleg az Index fotórovatának vezetője – megvan az a fantasztikus képessége, hogy minden fesztiválban, eseményben, falunapban vagy sajtótájékoztatóban megtalálja a groteszket – még abban is, amiben a leírás alapján nem is láthatnánk egyből.
Tekintse meg a további képeinket

Egy kicsit kevesebb beszéd, kicsit több hakni

2016. december 2., 00:42 Módosítva: 2016-12-02 11:39:57
306
Nádaski Attila – művésznevén Miskolci Elvis – már gyerekkorában is szerette Elvis Presley-t, mivel az édesanyja sokszor hallgatta a Király dalait. Többévnyi zenélés után 2003-ban, egy Las Vegas-i imitátorshow megtekintése közben jött az ötlet, hogy Elvis-imitátor lesz. Úgy érezte, ezt ő is meg tudná csinálni, azzal a különbséggel, hogy nem az Egyesült Államokban, hanem Magyarországon.
Tekintse meg a további képeinket

Élet a világ végén

2016. november 27., 00:27 Módosítva: 2016-11-28 06:41:54
2738
A skót partoktól több mint 600, a Shetland-szigetek központjának számító Mainland nyugati partjától pedig 32 kilométerre, az Atlanti-óceán, a Norvég-tenger és az Északi-tenger találkozásánál, a nagy kék semmi közepén kimagaslik öt óriási, több száz méteres sziklaszirt. Ezek egy apró, mindössze 5,5 kilométer hosszú és 4 kilométer széles szigetet fognak közre. Ez Foula, amit gyakran neveznek a világ legrejtettebb lakott szigetének. Összesen 30 ember él rajta, kiegészülve 1500 pónival és rengeteg különleges madárfajjal. Itt töltött el néhány napot a Getty fényképésze, Jeff Mitchel, és végigfotózta, milyen az élet a világtól elzárt településen, ahol nincs se kocsma, se bolt, és az iskolába is csak egy gyermek jár.
Tekintse meg a további képeinket

Budapest 100: az első világháborús hátország fényképésze

2016. november 24., 00:19 Módosítva: 2016-11-24 17:07:33
588
A háborús Budapest képei az első nagy világégés idejéből nem a háborús kliséket nyújtják; dörgő ágyúk és heves hadmozdulatok helyett gulyáságyúk és utcán őgyelgő katonák, lövészárkok legfeljebb a polgári közönségnek szóló propagandakiállításon, spriccelő vér helyett a rokkantak hiányzó végtagjai – hiányjelekkel és sebhelyekkel teli város, valahol a békevilág és a világot romba döntő kataklizma között, egy önmagából kimozdult térben.
Tekintse meg a további képeinket

Igazi fertő volt New York nyomornegyede

2016. november 21., 00:30 Módosítva: 2016-11-21 14:11:32
308
A Bowery sokáig iszákosok, koldusok, szerencsétlenek, és kitaszítottak környéke volt. Aztán elkezdtek bulizni járni oda az emberek. A Sammy's Bowery Folliesban keveredett minden réteg, és jól felismerte ezt például Arthur Fellig, a később Weegee néven világhírűvé vált bűnügyi- és lesifotós, aki még a saját könyvének bemutatóját is itt tartotta. Egy aranybánya volt a hely a társadalmi problémákra érzékeny fotósoknak, a negyvenes években sokat járta a környéket például W. Eugene Smith és Alfred Eisenstaedt is. Az ő képeikből válogattunk.
Tekintse meg a további képeinket

Kohó is lett, de lófasz is

2016. november 17., 16:53 Módosítva: 2016-11-18 11:20:21
910
Csak szűk körben, állami vezetők, magas rangú káderek, vállalatvezetők körében terjesztett képek árulkodnak arról, amit Örkény legendás egypercese hat szóban összefoglalt: Sztálinváros mint kirakatberuházás igencsak távol állt a szocialista tökély eszméjétől. Két múzeumi raktárból előkerült albumból válogattunk kontrasztos fotókat, java részük sosem került nyilvánosság elé.
Tekintse meg a további képeinket