Mire bukik Orbán Viktor keleten?

Miért Mongólia és Üzbegisztán az új barátunk Anglia és Svájc helyett? Odamentünk, megnéztük és lefotóztuk, milyen lesz a magyar jövő. Fiktív riport egy keleti kirándulásról.

Ha már hivatalos politika a keleti nyitás, elindultunk megnézni, hogy Magyarország új barátai és leendő szövetségesei mi hasznosíthatót kínálnak nekünk, magyaroknak. Első állomásunk Azerbajdzsán. Az ország világelső a politikai marketingeszközök fejlesztésében és gyártásában. Képünkön jól megvizsgálható a piacvezető könnyűszerkezetes elnökképtartó, ami 4-es fokozatú demonstrációknak is ellenáll. (Fotó: Vano Shlamov / AFP)

Az azeri vidék fantasztikus üzleti lehetőségekkel kecsegtet. Az ország területének jelentős részét igen értékes olajsár borítja, amiből petrolkémiai üzemekben kőolaj nyerhető ki. Ügyes barterezés révén a Kiskunság és a Jászság terméketlen sártengerét olajsárra cserélhetnénk, az egekbe tornászva e szűkölködő vidékek GDP-jét. (Fotó: Bloomberg / Europress / Getty)

Következő állomásunk Grúzia. Itt csak egészen röviden időzünk, ez az ország ugyanis csak egyetlen hasznosítható dolgot tud nyújtani nekünk, méghozzá azt az aranyszabályt, hogy fegyveresen ne kötekedj az oroszokkal. (Fotó: Uriel Sinai / Europress / Getty)

Igazi konfliktuszóna a következő állomás, az Azerbajdzsántól elszakított, örmény lakosságú Hegyi Karabah. Tőlük, talán meglepő módon, költségvetési trükköket leshetünk el, például hogy attól még nem dől össze a világ, ha egy fillért sem költünk rohadt drága infrastrukturális felújításokra. (Fotó: Matthias Schumann / Europress / Getty)

Nagyot ugrottunk, egészen Szaúd-Arábiáig. Ők bebizonyították, hogy az infrastruktúrafejlesztésnek nem csak az ortodox atlanti modellje életképes. Minek aszfaltozni, ha a földet szőnyegedkkel is be lehet borítani? Járulékos munkahelyek tömege a kézműiparban, bele sem merünk gondolni. (Fotó: Reza / Europress / Getty)

Politikai modellkísérletekre biztat Szaúd-Arábia: miért lenne anakronisztikus államforma a királyság, ha a palota olyan, mint egy Sharm-el-Sheik-i hotel hallja? Nem véletlen a magyar nyomulás, mint ahogy a képen is látható, a németek is érdeklődnek. De hátha nálunk lesz a lépéselőny! (Fotó: Pool / Europress / Getty)

Egy napra átugrottunk Pakisztánba, ami példát mutat abban, hogy a politikai korrupció nem akadálya a virágzó haszonállat-tenyésztésnek. A rakétázó húsárak idején ilyesmire építeni is lehet. (Fotó: Asif Hassan / AFP)

Afganisztán csak pár órás állomás volt, őszintén szólva nem vártunk sok hasznosíthatót, de az még így is látszott, hogy a térerő nem minden. (Fotó: Jonathan Saruk / Europress / Getty)

Tádzsikisztán a költségvetési szigor mintaországa, a költséglefaragás Paganinije. Minket is elgondolkodtathat, hogy létezik folyó drágán fenntartható, költséges gátak nélkül. (Fotó: Vyacheslav Oseledko / AFP)

A dusanbei reptér. Mi is intézhetnénk katonásabban az ügyeket Ferihegyen. (Fotó: Joel Saget / AFP)

Irány Türkmenisztán! - mondtuk, majd pár óra múlva elismerően csettintettünk: mi csak beszélünk a lovasnemzetről, itt cselekszenek is. (Fotó: China Photos / Europress / Getty)

Türkmenisztánban tökéletesen működik az a modell, miszerint a minimális szociális és infrastrukturális kiadások nem jelentenek automatikusan aprócska elnöki palotát. (Fotó: Reza / Europress / Getty)

Üzbegisztánt szigorú helynek képzeltük, ahonnan semmit sem meríthet egy élveteg európai nemzet, aztán kapásból leesett az állunk. (Fotó: Uriel Sinai / Europress / Getty)

Üzbegisztán maga a tökéletes laboratórium Hoffmann Rózsának. Itt remekül modellezhető, hogy mi történne, ha a magyar kormány a megkezdett reformfolyamatot folytatva még lejjebb szállítaná az iskolakötelezettség korhatárát, mondjuk hat évre. (Fotó: Cliff Volpe / Europress / Getty)

Eddig döntő részben szegényebb országokban jártunk, Kazahsztán azonban egészen más tészta. Ahonnan űrrakétákat lőnek fel, onnan nekünk is leeshet valami! (Fotó: Bill Ingalls/nasa / Europress / Getty)

Ha van egy kis esze a kormánynak, 20 évre bérbe adja a kazahoknak Csepelt és Angyalföldet, hadd varázsoljanak belőle két kis Asztanát. (Fotó: Sasha Mordovets / Europress / Getty)

A magyar-kazah bratyizás annál könnyebben fog menni, hogy a két népnek van egy közös, mitikus hőse: Berki Krisztinám. Nem a lólengő, hanem a másik, aki ezen a híres festményen piros ingben látható. A háttérben parkoló Bentleyje ebből a szögből éppen nem látható. (Fotó: Dan Kitwood / Europress / Getty)

Mongólia a lehetőségek országa, azt tanulhatjuk például tőlük, hogy még a Hősök tere emlékművét is lehetséges beüvegezni, ha igazán akarjuk. (Fotó: Paula Bronstein / Europress / Getty)

Silóban is lehet lakni, így ráadásul könnyebb ellenőrizni, nem rohadt-e meg a termés - tanítja nekünk Mongólia az ősi keleti bölcsességet. (Fotó: Paula Bronstein / Europress / Getty)

Tarlós Istvánt és Vitézy Dávidot ulánbátori tanulmányútra küldi a kormány, ott ugyanis olyan megoldást találtak, ami egyszerre oldja meg a főváros közlekedési és állattenyésztési gondjait. (Fotó: Paula Bronstein / Europress / Getty)

Mongóliából Kína felé vettük az irányt. Hogy minél többet megtapasztaljunk a Világ Következő Urából, nem repülővel, hanem vonattal mentünk. (Fotó: Hong Wu / Europress / Getty)

Kínától nem a fegyelmezett tömegtermelést és a villámgyors építkezést kell átvenni, ezekben ugyanis annyira gyengék vagyunk, hogy értelmetlen erősködés lenne. A köpködésnek és a sorban állás címén művelt tömeges tolongásnak ugyanakkor komoly hagyományai vannak nálunk is. Ezt a következtetést itt, Hong Kongban vontuk le. (Fotó: George Rose / Europress / Getty)

Nem szégyen az, ha az erőszakszervezetek tagjai kedvelik a kormányzó pártot - mosolyog Kína és nemsokára Magyarország is. (Fotó: China Photos / Europress / Getty)

Ha az óvodától az általános iskolán és az orvosi ellátáson át a temetésig mindenért milliókat kell fizetni, rögtön többen vannak napközben a munkahelyeken - tanít Kína. Mi pedig ennyi tanulság betárazása után boldogan utaztunk haza. (Fotó: Feng Li / Europress / Getty)