A napalm illata reggel
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Nagykép cikkek
Három év alatt több mint egymillió halott, és egy ország, amit a mai napig kettészakít és a világ legérzékenyebb feszültséggócává tesz a háború öröksége. A koreai konfliktus volt a hidegháború első olyan összecsapása, ahol amerikaiak, szovjetek és kínaiak lőttek egymásra – egy negyedik ország, Korea belső konfliktusa ürügyén. Itt vetettek be először széles körben napalmot, és jutott el a nyílt nukleáris fenyegetésig az USA. Hivatalosan sosem ért véget a háború, sőt, Észak-Korea néhány hónapja a harcokat felfüggesztő, éppen hatvan éve, 1953. július 27-én aláírt tűzszünetet is felmondta, habár egyoldalúan nehezen vethetne véget a megegyezésnek. Vietnam, majd az Öböl-háború előképeként Korea volt az első háború, amit médiaeseményként kezdett el közvetíteni a világsajtó, minden addiginál közelebb hozva a háború borzalmait az átlagemberhez.
1948 májusa, sorban állnak az emberek az első szabad koreai választásoknál. Ennek a választásnak a kudarca vezetett ahhoz, hogy az ország északi, kommunista, és déli, nyugatbarát része között robbanáspontig nőjön a feszültség. (Fotó:
Carl Mydans / Europress / Getty)
1948. augusztus, egy amerikai katona, és dél-koreai civilek a világháborút lezáró potsdami konferencián a két ország határvonalaként elfogadott 38. szélességi körnél. A háttérben a két alak észak-koreai földműves. (Fotó:
- / AFP)
Katonák és rendőrök járőröznek egy dél-koreai város utcáin. 1948-49-ben a szovjet csapatok hivatalosan kivonultak északról (az amerikaiak hivatalosan ezt nem tették meg délen), de a feszültség a két országrész között ezzel is csak nőtt, egyre gyakoribbá váltak a határvillongások. (Fotó:
Carl Mydans / Europress / Getty)
Dél-koreaiak gyászolják a halottaikat, akiket kommunista lázadók öltek meg. 1950 elejére 30 ezer kommunistát börtönöztek be Dél-Koreában, és 300 ezret küldtek átnevelő táborokba. (Fotó:
Carl Mydans / Europress / Getty)
1948. novembere: presbiteriánus misszonáriusok pózolnak büszkén egy sebtiben összetákolt amerikai zászlóval valahol Délen. (Fotó:
Carl Mydans / Europress / Getty)
Kim Gu dél-koreai veterán politikus és elnökjelölt, 1949-ben orgyilkos végzett vele. A hivatalos verzió szerint a gyilkos egyedül dolgozott, de egy 2001-ben a titkosítás alól feloldott amerikai katonai dokumentum szerint a CIA informátora, és később ügynöke volt. (Fotó:
Carl Mydans / Europress / Getty)
1950. augusztus, a brit HMS Unicorn repülőgép-hordozó indul a koreai hadszíntérre Hongkongból. (Fotó:
Gainsborough / Europress / Getty)
Kínai önkéntesek rohamozzák meg a toborzóállomást a pekingi Yu Ying akadémia előtt, hogy az északiak oldalán beszálljanak a brit-amerikai támogatást kapott Dél-Korea elleni harcba. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
Amerikai B26-os bombázó mér napalmcsapást egy utánpótlást szállító vonatra valahol Észak-Koreában. (Fotó:
Popperfoto / Europress / Getty)
1950 nyara: brit csapatok utaznak a frontra. (Fotó:
Bert Hardy / Europress / Getty)
Észak-koreaiak menekülnek a háborús övezetből 1950-ben. A háború a két oldal katonaságában több mint félmillió áldozatot szedett, a civil halottak és sebesültek számát 2,5 millióra becsülik. (Fotó:
Authenticated News / Europress / Getty)
Az inchoni csata 1950 szeptemberében. Az invázióban a déli oldal az ENSZ támogatásával sikeresen visszafoglalta a fővárost, Szöult. (Fotó:
Hank Walker. / Europress / Getty)
Északi hadifoglyok menetelnek egy rizsföldön, amerikai tengerészgyalogosok kíséretében. (Fotó:
Interim Archives / Europress / Getty)
Kim Ir Szen, az észak-koreai Nagy Vezér, a háború elejétől 1994-ig vezette az országot. A Kedves Vezető, Kim Dzsongil apja, az ország jelenlegi diktátora, Kim Dzsongun nagyapja. (Fotó:
- / AFP)
Kivégzett hadifogyok a taejoni csata után. Az ütközetet a majd másfélszeres túlerőben levő északiak nyerték, 2500 dél-koreai és amerikai katonát ejtettek foglyul. (Fotó:
Carl Mydans / Europress / Getty)
Pohang városának romjai. Az apró kikötöváros stratégiai fontosságú helyen fekszik, többször összecsaptak itt az északi és déli seregek 1950 őszén. (Fotó:
- / AFP)
Koreai harckocsik indulnak a frontra, előttük többek között kínai „népi önkéntesek". A háború elején az északiak a második világháborús szovjet T34-esekkel dominálták a hadszínteret, de az amerikai beavatkozással érkező M4 Shermanek és M46 Pattonok méltó ellenfélnek bizonyultak. (Fotó:
Mondadori / Europress / Getty)
A napalmcsapásban súlyos égési sérüléseket szenvedett katona rágyújt. (Fotó:
Haywood Magee / Europress / Getty)
Viharvert amerikai szakasz vonul vissza a frontról a Szöulhoz közeli Yong Sanban. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
Végletekig kimerült amerikai katona a daegui fronton. A város a háború alatt végig a déliek kezén maradt, de súlyos összecsapások színhelye volt. Mára 2,5 milliós metropolisszá nőtt, 2011-ben itt rendezték az atlétikai világbajnokságot. (Fotó:
Popperfoto / Europress / Getty)
Ejtőernyősök bevetésen. Az amerikai légierővel megerősített déli oldal pár hónap alatt elérte a légtér dominanciáját, ezt Észak-Korea folyamatos bombázására, napalmcsapásokra és ejtőernyősök bevetésére használta ki. (Fotó:
Interim Archives / Europress / Getty)
1951. május, halottak a csatatéren a kínai beavatkozást végérvényesen visszaverő Line Kansas-i csata után. A kínai néphadsereg 700 ezer katonával avatkozott be a háborúba, de az amerikaiak Szöultól északra egy ellentámadással megállították őket. (Fotó:
- / AFP)
Amerikai hadifoglyok nyilvános megszégyenítése Phenjanban, a képen látható katonának Hitler-bajuszt és horogkeresztes karszalagot viselve, az amerikai zászlót a földön húzva kell végigvonulnia a rajta gúnyolódó északiak között. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
Amerikai B29 Superfortress bombázók szórnak bombát északi célpontokra. A kép a háború első hónapjaiban készülhetett, a szovjet Mig-15-ösök megjelenése után a Superfortresseket csak éjszakai bevetésekre használták. Összesen 180 ezer tonna bombát dobtak le a háború alatt. (Fotó:
Keystone / Europress / Getty)
Civilek menekülnek a Han folyón át a bombázási zónából. (Fotó:
- / AFP)
Amerikai katonák egy dél-koreai önkéntes segítségével filmet hívnak elő egy hevenyészett harctéri laborban. (Fotó:
Hulton Archive / Europress / Getty)
Albert Schinz amerikai pilóta köszöntése. Schinz 37 napig bújkált az ellenséges vonalak mögött, miután lelőtték a gépét, de sikerült katapultálnia. (Fotó:
Us Air Force / Europress / Getty)
Észak-koreai halászok adják meg magukat a USS manchester hadihajó legénységének. (Fotó:
Time Life Pictures / Europress / Getty)
1951. szeptember: amerikai tengerészgyalogosok pihennek egy északi mesterlövész-állás kifüstölése után. (Fotó:
Interim Archives / Europress / Getty)
Ikonikus fotó a háború okozta szenvedésekről: egy koreai lány, a csecsemőkorú öccse, és egy M26-os harckocsi. (Fotó:
R.v. Spencer / Europress / Getty)
Eisenhower elnök meglátogatja a fronton harcoló amerikai alakulatokat. Később nukleáris fegyver bevetésével fenyegette meg Kínát. (Fotó:
Hulton Archive / Europress / Getty)
1952. november, Margaret Bourke-White híres felvétele, amin egy kivégzett kommunista gerilla levágott fejét tartja társa elé egy ismeretlen dél-koreai katona. (Fotó:
Margaret Bourke-White. / Europress / Getty)
A háború utolsó amerikai áldozata 1953-ból. A 22 éves tengerészgyalogost egy kínai aknavető találata ölte meg. (Fotó:
Michael Rougier. / Europress / Getty)
Az észak-koreai katonai vezetés aláírja a tűzszünetet. A háború jogilag sosem ért véget, békekötés nem volt. Idén márciusban Észak-Korea hivatalosan felmondta a 60. évvel ezelőtti szerződést is. (Fotó:
Michael Rougier / Europress / Getty)
A kor legnagyobb sztárja és első számú szexszimbóluma, Marilyn Monroe látogatja meg a kivonás előtt álló amerikai csapatokat 1954-ben. (Fotó:
Photoquest / Europress / Getty)
1955. Harold Fischer kapitány whiskey-t kap a fürdőkádban, miután kiszabadult a két éves kínai hadifogságból. (Fotó:
Howard Sochurek / Europress / Getty)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon