Akkor még azt hittük, a történelmet megnyertük
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Nagykép cikkek
A második világháború szörnyű pusztítást, csalódást, szégyent hozott az országra. Miután a szovjet csapatok átvonultak az országon, még nem lehetett tudni, mit hoz a jövő. De volt rá esély, hogy nem egyik totalitárius diktatúrából esünk a másikba (ahogy ez 1949-re nyilvánvaló lett), hanem végre méltányos, gyarapodó országban fogunk élni. Az 1945–48 közötti koalíciós időkben működtek a pártok, valódi többpártrendszer volt minden addiginál szabadabb választásokkal, látványos eredményeket hozott az újjáépítés, de azért voltak intő jelek: a kommunisták, az általuk felügyelt Belügyminisztériummal, valamint az itt állomásozó szovjet haderővel karöltve az élet minden területén döntő befolyásra igyekeztek szert tenni. Csak 1948–49-re dőlt el: a koalíciós éveket ők nyerték, hozzáláthattak a félelem diktatúrájának megteremtéséhez. A Fortepan a közelmúltban publikálta Kovács Márton Ernő fotóriporter hagyatékát ebből a korszakból.
(Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Szurkolók a Nemzeti Sportuszoda tribünjén. Úszóversenyeket, pólómeccseket rendeztek az 1930-ban átadott létesítményben. Az első világverseny az 1954-es öttusa világbajnokság úszószáma volt. Tervezője Hajós Alfréd olimpiai bajnok úszó volt, aki 1955-ben halt meg Budapesten. Az új rezsimben is alkotott, nevéhez fűződik a kelenföldi hőerőmű művelődési otthona, sőt sztahanovista oklevelet is kapott. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
TISSA/TELNOVSK típusú tengeri áruszállító hajók építése az Újpesti-öbölben, a Ganz hajógyárban. 1948-ban a már elkészült 6 jóvátételi hajón kívül még 100 darab 1100 tonnás hajóra kapott megrendelést a Szovjetuniótól. Ilyen volumenű megrendelés teljesítéséhez át kellett építeni a gyárat. Az új tengeri áruszállító első példánya az 1949-ben átadott Uljana Gromova volt. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
A háborús nélkülözések után folyamatosan enyhült az áruhiány, különösen a fővárosban. A koalíciós években (1945–48) ismét megjelentek a nagy divatcégek. A fordulat éve után az öncélú divatozás elítélendő cselekmény lett. Az oktogoni (1950-től a rendszerváltásig November 7. tér) cipőbolt kirakatában egy látszólag oda nem illő, a korszakra jellemző hirdetés hívja fel a figyelmet az olvasás fontosságára. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Kézi kasza élezése, kikalapálása. A magyar falu a háború után még évekig változatlan képet mutatott, életszínvonalban csak lassan közelített a városokban megszokotthoz. A koalíciós évek legnagyobb pártja a vidékhez ezer szállal kötődő, több paraszti származású politikus által irányított Független Kisgazdapárt volt, de jelentős szerepet játszott a Nemzeti Parasztpárt is. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Keleti Ágnes, későbbi ötszörös olimpiai bajnok tornász a Pasaréti úti sportközpontban. A háborút hamis papírokkal vészelte át vidéken. Sportpályafutását 1956-os emigrálása zárta le, Izraelben telepedett le, edzősködött, tanított, ma is ott él. A pasaréti sporttelep, ahol a kép készült, akkoriban még egy futballpályából és a Budapesti Budai Tornaegyletnek (BBTE) épült sportszékházból állt. Az egyesületet 1947-ben – akkoriban készülhetett a felvétel Keletiről – egyik napról a másikra feloszlatták, élsportolóik nagy részét a Vasas vette át. A létesítmény ma a Vasas Sportcentruma. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Miskolc-Lillafüred, Palotaszálló a park felől. 1925 és 1929 között épült neoreneszánsz stílusban. A második világháborúig Anna-bálokat, írói heteket, teniszversenyeket, filmheteket, pénzintézeti kongresszusokat rendeztek itt. Az oroszok, amikor ideért a front, hadikórházat rendeztek be katonáiknak. A fényűző berendezés helyrehozhatatlan károkat szenvedett. A háború után a Bükki Gyógyfürdők kezelésébe került, majd a Szakszervezetek Országos Tanácsa működtette a rendszerváltásig. Az 1998-as felújítása után egycsillagosból háromcsillagos lett. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
A népi demokrácia villanyt ad a falunak, elektromos háztartási eszközök bemutatója. A háború utáni erőltetett iparosítás egyik nagy programja volt Magyarország összes településének villamos energiával való ellátása. A terv 1963-ban valósult meg, amikor utolsóként a Mátészalkához közeli Aporligetet is bekötötték a hálózatba. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Fogócskázás a budapesti Attila út 31. tetőteraszán, háttérben a második világháborúban súlyos károkat szenvedett Budavári Palota. A berendezési tárgyakat a háború után széthordták. A tönkrement és funkcióját vesztett épület helyreállítása csak a hatvanas években kezdődött meg, és évtizedekig tartott. A háború után olyan terv is volt, hogy az egészet elbontják, és egyetemi negyedet építenek helyette. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
A képen az 1903-ban született Fenya Fjodorovna Kornyilova, Rákosi Mátyás jakut származású ügyésznő felesége, akivel magyar pártvezető a Szovjetunióban, 1942-ben kötött házasságot. Románcuk egy Moszkva melletti gyógyüdülőben kezdődött. Gyermekük nem született, de közösen nevelték Kornyilovának az első házasságából származó gyermekét, valamint 1945-től Rákosi unokaöccsét. Rákosi felesége 1948-ban beiratkozott az Iparművészeti Főiskolára, kitanulni a keramikusságot. A kortársai szerint tehetséges volt, évfolyamtársai, akik elvtársnőnek szólították, szimpatizáltak vele, noha egy nagy, fekete Chryslerrel hozták-vitték, az órákon testőrök vigyáztak rá. A főisklola elvégzése után a herendi porcelángyárban dolgozott, 1956-ban követte férjét a szovjetunióbeli száműzetésbe, és ki is tartott mellette. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
„Kinn a Margitszigeten / indult ez a szerelem. /
Nyíltak már az orgonák, / és néztem én a kék Dunát." Künn a Margitszigeten. (Szterény Dénes–Rákosi János) Akár Putnoki Gábor, a korszak népszerű énekesének slágerére is táncolhattak a párok a Margitszigeti Nagyszálló teraszán. Az épület a második világháborút átvészelte, az 1965-ös árvíz idején egy része beomlott. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
A szovjet vendégszereplésről hazaérkező Vasas labdarúgócsapatának fogadása a budaörsi repülőterén. A túra óriási sportszenzáció volt, mivel csapataink közvetlen a háború után ritkán jutottak el külföldre. Leggyakoribb összeállítás: Ruzsa – Lőrincz, Moór, Lóránt – Pósa, Nagy I. – Illovszky, Berzi, Szilágyi I, Szilágyi II, Kántor. Nem véletlen mehetett a Vasas szovjet túrára, a kommunista párt ugyanis felkarolta a klubot, elnöke Kádár János lett. A Vasas az 1946/47-es bajnokságban a 3. helyen végzett. A képen virágcsokorral a kezében Szilágyi I Gyula középcsatár, aki az Aranycsapat 1950-es összeállásakor szorult ki a válogatottból. A háttérben egy Liszunov Li-2 típusú repülőgép. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
A Magyar Szabadságharcos Szövetség III. kerületi csoportja és a Budapesti I. honvédkerület Zalka Máté motorszakosztálya hármashatárhegyi gyorsasági motorversenye. Az oldalkocsik versenyében Balczer és utasa száguld, háttérben a Pusztaszeri út 5/a és 5/b épület.
(Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Kalapácsvető a Testnevelési Főiskola udvarán. A kalapácsvetés 1900-ban lett olimpiai versenyszám, a magyar bajnokság műsorán 1937-ben szerepelt először, a magyar bajnok Kemény Gábor lett. Az első magyar kalapácsvető olimpiai bajnok 1948-ban Németh Imre volt, 1952-ben Csermák József nyert. Rajtuk kívül még három magyar diadalmaskodott az olimpiákon, 1968-ban Zsivótzky Gyula, 1996-ban Kiss Balázs, 2012-ben Pars Krisztián. A második világháború után a szovjet versenyzők hatszor nyerték a számot.
(Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Május elsejei felvonulók az Andrássy úton, a Köröndnél. A tér 1938 és 1945 között Adolf Hitler nevét viselte, 1971-től Kodály körönd. Az Andrássy út a koalíciós időkben nem vesztette el nevét, 1950-ben Szálin út, a forradalom napjaiban Magyar Ifjúság útja, 1957-től Népköztársaság út. A képen a testnevelési főiskolások vonulnak Rákosi Mátyás, a kommunista párt főtitkárának portréjával.
(Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Parkoló autók a Megyeri úti stadion tribünje mellett. Ez volt Magyarország első, vasbetonból készült stadionja, és ez volt az első, amit stadion névvel illettek. 1922-ben avatták fel. 1945-ben árvíz mosta el a stadiont, amit újjáépítettek. 1948-tól a Népstadion 1953-as átadásáig ez lett Magyarország nemzeti stadionja, a válogatott otthona. 1949 áprilisában itt zajlott az MTK jubileumi ünnepsége, a kék-fehérek 4-2-re verték a Fradit. Erre a meccsre érkeztek a képen látható autókkal. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
(Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Az ORION Rádió és Villamossági Vállalat fejlesztőmérnökei univerzális háztartási gépet tesztelnek paszírozó funkcióban. A vállalatot 1948-ban államosították, 1951-től különválik a műszerüzem (EMG) és a rádiókészülék-gyár. Ez utóbbi akkor költözött a Váci út 77.-ről (ahol a felvétel is készült) Kőbányára, a Jászberényi útra.
(Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Az Erzsébet híd láncszerkezetének kiemelését végző munkások. Háttérben a Pesti szállodasor és a Petőfi tér az ortodox templommal. Az Erzsébet hidat 1945. január 18-án robbantotta fel a Pestet kiürítő német haderő. A töltet a pesti oldal lánckamrájában nem robbant fel. A pesti hídfő állva maradt, és a hatvanas évek elejéig, az új híd építésének kezdetéig a helyén maradt. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
A hat hónapos szocialista munkaverseny díszünnepsége a Közvágóhíd dísztermében. A nyertesek tárgyajutalmakat kaptak. A munkaverseny is a Szovjetunióból gyűrűzött be hozzánk. Magyarországon Pióker István volt az egyik legismertebb sztahanovista, aki Schaerer SE 400 típusú gyorsgyalugéppel ért el 1470 százalékos országos csúcsot. Kossuth-díjat kapott, 1953-tól 1985-ig országgyűlési képviselő, 1975-től az Elnöki Tanács tagja volt. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Gyarmati Olga elsőként ér célba a 100m síkfutás döntőjében az 1949-es országos atlétikai bajnokságon a csepeli sporttelepen. Gyarmati négy számban is az élen végzett, a 100m síkfutás mellett 80m gátfutásban, távolugrásban és magasugrásban. Első magyar bajnoki címét 1941-ben, az utolsót 1956-ban szerezte. Gyarmati 1948-ban megnyerte a londoni olimpia távolugró számát. Az 1956-os olimpiáról nem tért haza, Angliában, majd az USA-ban telepedett le, ott él ma is, Orange (Massachusetts) városában. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Mintagazdák tanfolyamon. A mintagazdák a mezőgazdaság élmunkásai voltak, a címet a földművelési kormányzattól kapták. „A parasztságnak magának kell felismernie, hogy a szövetkezet sokkal hasznosabb a kis gazdaságok próbálkozásainál, mind a saját maga, mind pedig a falu szempontjából" – mondta Dobi István földművelésügyi miniszter az 1948-as országos mintagazda-kongresszuson. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
A Vasas nemzetközi gyorsasági motorversenyének rajtja a Kós Károly sétányon 1949. május 15-én, az országgyűlési választások idején. Ez volt a második világháború utáni első olyan választás, amikor csak a kommunisták (és kollaboránsaik) indultak Magyar Függetlenségi Népfront néven. 94,7 százalékos részvétel mellett 95,6 százalékot kapott az egyetlen induló listája. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Szepesi György sportriporter és Asbóth József örökös magyar bajnok teniszező a X. kerületi Salgótarjáni úti Gázművek teniszpályánál. Az 1949. májusi versenyen az Asbóth, Ádám, Washer összetételű magyar válogatott 4:1-re verte Belgiumot a Davis kupa 2. fordulójában. A következő körben Svájcot vertük 5:0-ra, az elődöntőben pedig Franciaországtól szenvedtünk 3:2-es vereséget. Asbóth 1947-ben megnyerte a Roland Garrost, 1948-ban elődöntőt játszott Wimbledonban. 1956-ban emigrált, és éppen Belgiumban telepedett le, ahol a Belga Tenisz Szövetség ifjúsági szakfelügyelője lett, Később Münchenben edzősködött, ott is halt meg 1986-ban. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
A koalíciós időkben egyre nagyobb teret nyert az úttörőmozgalom. A másodikos általános iskolásokat kisdobossá, az ötödikeseket úttörőkké avatták. Akkoriban ez még nem ment szinte automatikusan, mint később, az ötvenes évektől a rendszerváltásig. A cserkészet, amit a nyilasok 1944-ben feloszlattak és 1945-ben indult újra, még élt. A kommunisták 1948-ban olvasztják be az úttörőmozgalomba. Ezt úgy érték el viszonylag zökkenőmentesen, hogy a kommunisták nagy számban épültek be a cserkészmozgalomba. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
„Éljen Rákosi Mátyás, a sportolók igaz barátja" – hirdeti a transzparens a Megyeri úti stadion lelátóján az 1949. júliusi magyar–olasz meccsen. Ekkora már vége a koalíciós éveknek, a választáson már csak a népfront indult és nyert. Szeles, esős volt az idő, az olaszok szereztek vezetést, Deák Ferenc egyenlített. Deák az 1945–46-os bajnokságban 66 góllal lett gólkirály, ez a mai napig világcsúcs. 1:1 maradt a végeredmény, bár sok volt a helyzet, de – ahogy Szepesi György riporter fogalmazott a meccsen – folyton fölé, mellé. Az 1950-re kialakult aranycsapatból csak négyen játszottak, Bozsik, Budai, Kocsis és Puskás. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Elárasztott rizsföld Kunszentmiklós határában. Nem szocialista találmány volt a rizstermesztés, már közvetlenül a második világháború előtt és alatt próbálkoztak a nagyüzemi termesztéssel. Az ötvenes évekre már 50 ezer hektáron folyt a rizstermesztés, de a szakértelem hiánya és a kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt a fajták leromlottak. Jelenleg háromezer hektáron termesztik. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
A képen látható Népbolt kupáért csapott össze a magyar és a lengyel válogatott. A meccset 1949. július 10-én Debrecenben rendezték 30 ezer néző előtt, és 8-2-re nyertünk. Deák négy, Puskás két gólt szerzett. A Nagyerdei stadiont 1934-ben nyitották meg, a 32 ezres nézőcsúcs 1952-ben született egy magyar–bolgár B-válogatott meccsen. Jelenleg vadonatúj stadion épül a leromlott pálya helyén. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Kommunista nagygyűlés Szabadszálláson, a Városháza előtti Kálvin téren.
(Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Hallgató és műve az Iparművészeti Múzeum udvarán. Az ötvenes évekig az 1880-ban épült múzeumban folyt a tanítás. A főiskolai címet 1948-ban nyerte el az Iparművészeti Iskola. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Dorog, bányászokat szállító népesvonat. Ilyen, keskeny nyomtávú vonat szállította a bányászokat a bányáig. A dorogi bányákat 1946-ban vették állami kezelésbe, a koalíciós időkben az ország széntermelésének 13-14 százalékát Dorog adta. (Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
(Fotó:
Kovács Márton Ernő / FORTEPAN)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon