Két év után átadják a Kossuth teret: lebontják a munkaterületet határoló kerítéseket, és innentől kezdve nem csak oda mehetünk be, ahova néhány évvel ezelőtt besétálhattunk, de akár közvetlenül a Parlamentig is. Az egykori autóparkoló megszűnt, a képviselői kocsik ezentúl az Országháztól északra található mélygarázsba kerülnek. Közben persze rengeteg minden változott a téren: szobrok jöttek-mentek és újultak meg, új koncepció szerint parkosították a területet, egy 33 méteres zászlórúd és egy sekély medence is került az épület tengelyébe, miközben új villamospálya épült, és visszakapta egykori pompás kupoláit a Wellisch-palota. Mindez csak néhány kiragadott példa az eddigi változások közül, miközben jó néhány még hátravan.
Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője, nem csak irányította a munkákat, de lelkes fotósként dokumentálta is napról napra, mi történik a téren, a Parlamentben, a föld alatt vagy épp a szobrászműhelyben. Olyan helyszíneket és témákat fotózott, amiket senki másnak nem volt lehetősége, így egyedülálló archívumot hozott létre a tér átalakításáról. A Flickr-oldalán található sok száz fényképből válogattunk ki néhány érdekeset.
Az Andrássy-szobor méretét demonstrálja Engler András, az egyik alkotó. A Parlamenttől délre, 1906-ban emelt alkotást 1945-ben bontották le a Kossuth híd építése miatt. Úgy volt, csak ideiglenesen szállítják el, de végül a Sztálin-szoborba öntötték. A posztamense már áll, de az újraöntött változat májusban kerül végleges helyére. (Fotó:
Eclipse chaser / Flickr.com)
Ebből a kőtömbből faragták újra Batthyány szobrát. A mártírhalált halt miniszterelnök furcsa módon csak mellékalakja annak a szoborcsoportnak, mely kormányának kilenc tagját ábrázolja: a főhelyen Kossuth, a pénzügyminiszter áll. Horvay János alkotását 1927-ben adták át, 1950-ben "pesszimista hangulata" miatt lebontották, és helyére egy harciasabb Kossuth-szobrot helyeztek. A csoport eredeti alakjait hét különálló alkotásként állították ki Dombóváron. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
A Kossuth tér megújításának egyik legvitatottabb kérdése a fák egy részének kivágása, cseréje volt. Ellenzői szerint barbár pusztítás történt, ráadásul egy olyan területen, ahol amúgy is igen kevés a zöldfelület. A terv védelmezői szerint csak eltávolították a minden koncepció nélkül elültetett fákat, hogy végre érvényesülhessen az Országház eredeti építészeti koncepciója. Az új ültetések már tájépítészi tervek alapján kerültek a helyükre. (Fotó:
Eclipse chaser / Flickr.com)
Visszakerültek helyükre a Wellisch-palota kupolái is. Ma a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak ad otthont az épület, mely a háborúban, és az azt követő helyreállításban minden tetődíszét elvesztette. Az évtizedeken át szürke, jellegtelen irodaház visszanyerte eredeti pompáját, ami jól mutatja, mennyire máshogy néztek ki a háború előtt az általunk ismert belvárosi házak. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
Az új térnél igyekeztek minél nagyobb összefüggő felületet kialakítani. Eltűntek a parkolók a tér elől és a déli részről is, kevesebb út szabdalja át, és egészen besétálhatunk az Országházig. Ha teljesen elkészül, körbejárhatóvá válik az épület. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
Készül a Kossuth-szoborcsoport főalakja. Az eredeti alkotáshoz használt márvány nem nagyon bírta a magyarországi klímát, az újrafaragott alakoknál más alapanyagot használtak. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
A legfontosabb változást az északi oldalon kialakított mélygarázs hozta. Ennek köszönhetően tűnhetett el a bekerített parkoló a Parlament elől. Közvetlenül a felszín alatt a látogatóközpont bejárata kap majd helyet. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
A mélygarázs gödre a dunai árvíz idején. A nyári magas vízállásnál vízzel töltötték fel az akkor még üres garázsgödröt, hogy ellent tudjon állni a külső víznyomásnak. Az elkövetkező évek árvizeinél már nem lesz szükség erre: időközben elkészültek a belső szintek. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
Az építés megkezdése előtt valamennyi környező házat felmérték, hogy nem okoznak-e bennük bármilyen károsodást a munkák. A Parlamentre is szenzorok kerültek, de kiderült, hogy a Duna szintváltozása jobban megmozgatja az épületet, mint a mélygarázs építése. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
Kibontották a régi szellőzőalagutakat is: az egyikben az '56-os emlékhelyet alakítják ki. A parlament eredetileg két ilyen föld alatti alagúton, és a a fölöttük lévő szökőkút vizén át kapta a friss levegőt. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
A munkálatok során előkerült az a vízgyűjtő csővezeték, amelyet 1868-ban kezdtek építeni, majd a parlament építésekor félbehagytak. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
Az úgynevezett Wein-akna lejárata. A mélygarázsépítés során került felszínre ez a vízműépítmény, melynek eredetileg csak az aknafedele látszott a felszínről. Az ebben elhelyezett gépekkel jutottak ivóvízhez a környéken élők. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
Az Országház északi oldalán résfalazással készült a mélygarázs gödre, így nem volt szükség lejtős oldalfalak kialakítására. A résfalazás lényege, hogy egy csak a leendő falak helyét markolja ki egy speciális gép. A rést előbb zaggyal töltik fel, hogy ne omoljon be, majd ezt kiszivattyúzzák és a helyét betonnal töltik fel. Vagyis az ideiglenes falak előbb készülnek el, mint maga a gödör. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
Ahol a képen még tömör betonfal látszik, ott ma már kapuk vannak a földfelszín alatt. Itt lehet majd bejutni a nyáron nyíló látogatóközpontba, melynek egyik nagy látványossága lesz hogy a látogatók egy üvegmennyezeten keresztül, alulról nézhetnek fel az egyik belső udvarba. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
A földmunkák során többször is kiderült, hogy a neogótikus épületnek azokat az elemeit is gondosan kidolgozták, melyek soha nem kerültek szem elé. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
Egy titkos objektum: a Szuszogó. A belső udvarra zsúfolt betonkockából tarthatta a kapcsolatot az Országház az MSZMP és a Varsói Szerződés vezetőivel. Nevét onnan kapta, hogy a telefonkábeleket zárt csőben vezették, amelyekben túlnyomás volt. A nyomást folyamatosan mérték, így ha valahol megfúrták a csövet, hogy lehallgassák a beszélgetést, kiáramlott a levegő. Az épületet tavaly lebontották, a helyére kerül a látogatóközpont üvegmennyezete. (Fotó:
Eclipse chaser / Flickr.com)
A zöldfelületek korábban két szabálytalan ligetet alkottak, ezek helyét szabályosabb parkosítás veszi át. A tér meghatározó eleme lesz egy sekély vizű medence és egy hegyes tűre emlékeztető, 33 méter magas zászlórúd is. (Fotó:
Eclipse chaser / Flickr.com)
Az Országház volt az első mesterségesen hűtött középület Európában. Ezek felett a boltozatok fölött szökőkutak működtek, melyeken keresztül levegő áramlott a földalatti folyosókba, s onnan a Parlamentbe. A szoborállítások során a szökőkutakat eltűntek, s a tér átépítéséig senki nem tudta biztosan, megvannak-e a kamrák a föld alatt. (Fotó:
Eclipse chaser / Flickr.com)
A Kossuth Lajos tér átépítése hivatalosan 2012. február 24-én kezdődött. A munkák a hétvégi átadás után is folytatódnak: az Andrássy-szobor és a Tisza-szoborcsoport csak az elkövetkező hónapokban kerül a helyére és a látogatóközpont is csak nyáron nyit a tervek szerint. Ám a megújult, tágas teret már most birtokba vehetjük, és hosszú évek után először közelről szemlélhetjük meg az Országházat. (Fotó:
Eclipse Chaser / Flickr.com)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon