A programba 12 fotós kerülhet be évről évre, akiket nemzetközi ajánlások és korábbi munkásságuk alapján bírálnak el. A kurzust a World Press Photo előszobájának is nevezik, mert komoly lehetőséget ad az alkotóknak, hogy nevük és munkásságuk nemzetközi szinten ismertté váljon. Az idei pályázatra egy magyar fotós, Stiller Ákos is bekerült. Hazai fotós legutóbb 2002-ben (Gárdi Balázs), 2004-ben (Fekete András) és 2006-ban (Dezső Tamás) került be a Joop Swartsra.
A pályázat idei témája az ellenállhatatlanság volt, a jelölteknek erre a jelenségre kellett feldolgozniuk egy témát a környezetükben. A készülő pályamunkákat mutatjuk be most egy-egy kép erejéig.
Mivel minden fotós hazai terepen dolgozhatott, anyagaikból kiderül, mik azok a társadalmi jelenségek, amikre leginkább szeretnék felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét. Stiller Ákos Pálinkaland című anyaga például a magyar alkoholizmus problémáját viszi a zsűri elé.
A kurzus után az elkészült anyagokból fotókönyv is készül, a NEXT#4 címmel megjelenő album november 14-től lesz elérhető.
Sarker Protick
A bangladeshi származású Sarker Protick a bangladeshi filmipar színészeit mutatja be. Bangladesh India alternatív filmes bázisa, amit az utóbbi években fokozatosan szorít háttérbe a bangladeshii és a hollywoodi filmipar. Az indiai gazdagok körében a nyugati filmek számítanak menőnek, az ő igényeiket pedig Bollywood igyekszik a hazai piacon kielégíteni. Bangladesh megmaradt a helyi hagyományoknál, és elvesztette közönségét.
Ilona Szwarc
A transzneműek elfogadásáról szól Marysia Strzelin pályamunkája. A Lengyelországban készített portrésorozat férfiból nővé operált embereket mutat be, akik nyíltan vállalják másságukat. A szejmbe 2011-ben először került transznemű delegált: Anna Grodzka 2009-ben esett át a műtéten, majd két évvel később lett parlamenti képviselő.
Stiller Ákos
Részeg biciklis támaszkodik a kerékpárjának a földúton, Kalocsa mellett. Stiller Ákos Pálinkaland című anyaga az alkoholfogyasztás hazai jelenségét járja körül. Disznóvágás, Tokaj-hegyalja, italtól roskadozó terített asztalok karácsonykor. Miközben a magyar kormány a legális pálinkafőzésért vívott harcával kampányol, alig esik szó a a fogyasztás negatív hatásairól. Egy átlagos magyar fiatal évente 13,3 liter alkoholt fogyaszt, ezzel mi isszuk a legtöbbet Európában. Nemzeti örökségünk az alkoholizmus?
Émilie Régnier
Go-choc. Így hívják Elefántcsontparton azokat a nőket, akik csak a leggazdagabb férfiak társaságában jelennek meg nyilvánosan, cserébe mindig kifogástalanul néznek ki. Kínosan ügyelnek is a megjelenésükre, aminek legfontosabb része a személyiségüket tükröző egyedi frizura. A legmenőbb go-chocok például presztízsük fenntartása érdekében teljes fizetésüket kizárólag hajformázásra költik. A kanadai Émilie Régnier ilyen nők mindennapjait követte végig.
Bego Anton
Mugly a világ legocsmányabb kutyája. A gazdája, Bev viszont imádja. Sőt, kutyamenhelyeknek kampányol vele. De nem minden a külső: a tízéves Mugly amellett, hogy rengeteg pénzt hoz fellépéseivel jótékony célokra, terápiás kutyaként mentálisan sérült embereknek segít kapcsolatot építeni a külvilággal.
Isadora Kosofsky
Debbie és Barry 29 éve él együtt. Egy otthonban találkoztak először, és Debbie rögtön beleszeretett Barrybe. Az tetszett meg neki benne, hogy nem öleli olyan szorosan, mint az előző barátja. Miután Barryt a szülei egy másik otthonba adták, Debbie is odaköltözött, hogy együtt lehessenek. Az ő életüket követi egy ideje Isadora Kosofsky.
Giorgio Di Noto
Képek százait görgetjük át nap mint nap az interneten. Néhányra közülük sokáig emlékszünk, néhányat pedig teljesen elfelejtünk - de vajon tudatosan irányítjuk-e ezt a folyamatot? Giorgio Di Noto sorozata ezt a kérdést boncolgatja. Analóg technikával készült képeit egy speciális technikával, vegyszerek nélkül hívja elő egy jegyzetfüzet lapjaira, ami ezáltal véletlenszerűen reagál a fényre: a képek elsötétednek, kivilágosodnak vagy teljesen megsemmisülnek a folyamat közben. A fotós szerint ez az eljárás épp olyan kontrollálhatatlan és destruktív, mint a memóriánk.
Meeri Koutaniemi
Mi történik, amikor az álom a valósággal, a távoli emlékek a mindennapi élményekkel keverednek? Egy magányos finn nő gondolataiba enged betekintést Meeri Koutaniemi. Laura tíz éve egyedül él, a képeken keresztül az ő vágyait és érzéseit próbálja bemutatni a fotós.
Raphaela Rosella
Ausztrália hátrányos helyzetű közösségeivel foglalkozik Raphaela Rosella, aki maga is hasonló közegben nőtt fel. Olyan helyeken dolgozik, ahol a fiatal nők nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, nincs jövőképük, nincsenek példaképeik, és nincs senki, aki mutatna nekik egyet. Helyzetük a gyerekszülésen kívül nem sok opciót hagy számukra, ezzel viszont csak a kiszolgáltatottságukat konzerválják.
Andrejs Strokins
A balra látható férfiról szól Andrejs Strokins anyaga. Janis Ogle egy helyi bulvárlap riportere, akinek az egész napja várakozásból áll. Éttermek előtt és celebek otthonai környékén áll naphosszat, hátha felbukkannak a keresettebb hírességek, és kérdezhet tőlük ezt-azt. Ha nem kérdezhet, akkor kitalál valamit, és másnap azt írják meg a lapok. Azt az ételt esszük, azt a ruhát hordjuk, amit ezektől a celebektől ellesünk. De mi van akkor, ha kiderül, hogy amit róluk olvasunk, csak egy hétköznapi újságíró fantáziája?
Bryan Schutmaat
Bryan Schutmaat építészeti fotókkal pályázott. Az amerikai autókultusz érdekli, ami Bryan szerint a tökéletes példája a pusztító fogyasztói társadalomnak. Rombolja a környezetet, pocsékolja az energiát, és mindannyian a részesei vagyunk, amikor reggel autóba ülünk.
Bryan Denton
Bam, Lesbo és Phillips hülyéskedik egy roncson munka után. Észak-Dakotában kevés lehetőségük van eljárni szórakozni, úgyhogy általában csak kimennek a puszta közepére berúgni. Ez a térség lett az új ígéret földje Amerikában. A nemrég felfedezett hatalmas olajkészleteknek köszönhetően egyre többen áramlanak biztos munka reményében az eddig ritkán lakott, kietlen országrészbe. Az itt szerencsét próbálók életét mutatja be Bryan Denton.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon