Véres mesék a másik Velencéből

2016.02.03. 23:55
Ha ismeri a utcára száradt vizelet szagát, nagyjából el tudja képzelni azt is, milyen az élet Kalifornia egyik legkeményebb környékén. Bár a szagokon sokat segített, hogy Amerikában először legalizálták a füvet Kalifornia államban. Az európai párjáról Venice Beachnek nevezett néhány kilométeres partszakaszról hamar kiderül, hogy a hasonlóság a világ két Velencéje között a névválasztásban ki is merül. Az amerikai Velence nem egy elegáns hely, ahol turisták gondoláznak a házak között és galambokat etetnek a téren.

A Venice Beachről szóló útleírások kivétel nélkül azzal kezdenek, hogy ne lepődjünk meg semmin. Ha teljesen beszívott utcai zsonglőrök borulnak elénk gördeszkával, az nagyjából a normális, majd felkelnek és mennek tovább. Ez az a hely, ahol a parton berendezett fegyenckonditeremben feszítenek a környék legkeményebb srácai (Arnold Schwarzenegger is itt gyúrt fénykorában), ahol az utcán zöld doktorok bárkinek felírnak egy spanglit, ha egy kicsit fáj a feje.

A legendás keménység persze valóban csak legenda. A helyet 1905-ben alapította egy gazdag befektető, Abbot Kinney, aki fejébe vette, hogy lemásolja az európai Velencét. A terv már 1920-ban dugába dőlt, a csatornák egy részét 1929-re el is tüntették, majd a gazdasági válságban leálltak a munkák, és a környéken ma is vannak olyan utcák, ahol utak helyett az óceán fogja körbe a házakat.

Velencén az sem segített, hogy a harmincas években olajat találtak a környéken, a kitermelés csak egy ideig csábított munkaerőt a városba, aztán a hatvanas években inkább hippik és művészek, a hetvenvesben kábítószerfüggők és szárazság, a nyolcvanasban a fegyveres bűnözés alakították át az utcákat. Ami ma maradt az ezeknek a korszakoknak az öröksége. Rengeteg utcai művész, gördeszkaparkok az évtizedek óta üresen álló medencék helyén, és bűnözés, amit Panos Skoulidas a helyi bűnügyi hírekkel versenyezve dokumentál.

(Fotó: Burn Books)
(Fotó: Burn Books)

Panos Sokouladis képein keresztül egy valószínűtlenül nyers világ bontakozik ki előttünk, ahol szinte csoda, hogy minden reggel felkel a nap. Mindenki gördeszkázik, szív, gyúr, lefekszik valakivel vagy elvérzik az utcán.

Panos nem azért ment Velencébe, hogy képeket készítsen, hanem ott lakik. Számára nincs menekvés, beleragadt a nagybetűs Kaliforniai Álomba, és ez a legjobb dolog, ami csak történhetett vele. A munkája kellős közepében él.

- David Alan Harvey

Nemrég megjelent könyvét a BURN magazin karolta fel.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.