Sólyom: a kötelességemet teljesítettem
"Én azért nem tüntettem ki Horn Gyulát, mert a forradalom ötvenedik évfordulóján olyan nézetek vallott a saját szerepéről, és ezen keresztül magáról a forradalomról, ami ellentétbe áll a mostani rendszerrel. Horn Gyula fönntartja azt, hogy az '56-os forradalom ellenforradalom volt" - mondta Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorának nyilatkozva.
Az államfő a szombaton felvett, vasárnap sugárzott adásban azt mondta: "Ez nem az én konfliktusom Horn Gyulával, és nem az én konfliktusom a miniszterelnökkel. Ez az elnöknek, mint intézménynek a kötelességteljesítése abban az esetben, amikor az államnak az alapvető kérdései forognak kockán."
Sólyom László kiemelte, mindig is meg volt győződve arról, hogy a köztársasági elnök megtagadhat kitüntetést, akkor, ha ez az alkotmány értékrendjével ellenkezik.
Az államfő szerint azzal, hogy a kitüntetést szorgalmazták Gyurcsányék, hiteltelenné vált az a gesztus is, amit az MSZP tett az 56-os forradalom 50. évfordulóján, nevezetesen, hogy a forradalmat leverésében résztvevő Kádár János helyett a kivégzett Nagy Imre mellett állt ki a párt.
A Németh-kormány külügyminiszterét, majd a rendszerváltás utáni harmadik miniszterelnök Horn Gyulát az MSZP 75. születésnapján akarta kitüntetni, ám mint az Alkotmánybíróság állásfoglalásából kiderült, az államfőnek nem kötelező a jutalomjavaslatokat végrehajtania.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a magyar nép 1994-ben , amikor az MSZP nyerte a választásokat, megbocsátott már '56-ért Hornnak, ezért az állami kitüntetés indokolt lenne.
Az államfő azonban nem változtatott álláspontján. Végül az MSZP rendezett születésnapi bulit Hornnak, ahol megjelent Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet pártfőtitkár és Hans-Dietrich Genscher egykori nyugatnémet külügyminiszter.
A népszavazási kérdésekben még nem jött el az ő ideje
Sólyom László a köztévében közölte azt is, azért nem konzultál a pártokkal például az ombudsmanok személyéről, mert azt szeretné, hogy ezek a független pozíciók ne váljanak pártalkuk martalékaivá.
Az ellenzéki párt népszavazási kezdeményezéséről szólva közölte, ebben a kérdésben még nem jött el az államfő ideje.
Mint hangsúlyozta, a népszavazás egy alapvető politikai jog, amit nem lehet rögtön elítélni. Mindaz, ami történik, abba most az elnök nem szólhat bele.
A köztársasági elnöknek a végén lesz szerepe, amikor ki kell írni a népszavazás időpontját, mondta Sólyom.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
