Nem éri meg használt buszt drágán venni

Drágának számít-e a tömegközlekedési buszok piacán egy 6-8 éves csuklós Volvo busz 48 millió forintért, merült fel a kérdés több fórumon is, miután ügy lett a BKV legújabb buszbeszerzéséből.

A válasz az Index által megkérdezett szakértők szerint egyértelmű igen, miközben van, aki azt is megkérdőjelezi, ha Budapest a múlt század húszas éveiben vásárolt utoljára használt buszokat, akkor nem biztos, hogy ez jó ötlet.

Olyannyira annak tűnt a fővárosi képviselők kis többségének, hogy a Fővárosi Közgyűlés január 31-ei ülésén támogatták Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes előterjesztését a buszbeszerzéshez szükséges 3,5-5 milliárd forint első ütemének, 906 millió forintnak az átcsoportosításáról.

Pedig az árat nemcsak a főváros ügyben érintett szakértői bizottságának ellenzéki és SZDSZ-es tagjai kérdőjelezték meg, hanem Balogh Zsolt, a BKV műszaki vezérigazgató-helyettese is, amikor két alkalommal is egyértelműen arról beszélt, a buszokat az új árának 30-50 százalékáért éri meg megvenni.

Egy új csuklós ára az európai buszpiacon 70 és 75 millió forint között mozog - felszereltségtől és a rendelt tételtől függően. Vagyis Balogh szerint az új buszokat, nem 48 millió forintért, hanem 21-37,5 millió forintért érné meg megvenni.

Hagyó Miklós másnap már képviselői kérdésre félreértésnek nevezte Balogh szavait, előterjesztésében pedig az állt "A tervezett használt autóbusz beszerzés ezzel szemben 40-45 millió Ft-os darabonkénti becsült, piaci vételárat és 5-7 éves járműveket tűz ki célul". (A 48 milliós darabár az Alfa Busz Kft. közlése volt.)

Regőczi Miklós az Indexnek pénteken már arról számolt be, az új buszok ára a piacon elérheti a 90 millió forintot, aminek 50%-a éppen 45 millió forint, tehát Balogh szavai megállják a helyüket.

A 90 milliós ár azonban túlzónak tűnik. Elég csak arra gondolni, hogy a BKV 2004 és 2006 között 150 új, csuklós Volvóhoz darabjáért 65-72,5 millió forintért jutott, de bőven akad még "olcsó" példa az utóbbi évek buszbeszerzéseiből.

Egy új busz árát alapvetően a felszereltsége és a rendelt mennyiség határozza meg. Minél többet rendelnek, annál olcsóbb, 50 darabos tételnél az eredeti ár 8-10%-át is le lehet alkudni. Ami a felszereltséget illeti: a légkondicionáló berendezés 3-3,5 millió, míg az utastájékoztató rendszer kb. 1 millió forint körül van.

Nagyobb árkülönbség lehet a nagy, nyugati márkák és a kelet-európai összeszerelő üzemekben (nyugati motorral) készülő buszok között, de szakértőnk szerint Európában nincs óriási különbség az árban a márkák között. Összehasonlítani való van bőven, 2007-ben 23 volántársaság vásárolt buszokat.

A Hajdú Volán 2007-ben 7 darab lengyel gyártmányú Solaris Urbino 18-ast vásárolt darabját kb. 68-71 millió forintért. Az új csuklósok ugyan euro 4-es motorral szereltek, de nincs bennük légkondicionáló és utastájékoztató rendszer sem. Viszonylag borsos áruk a lízingdíjnak és a kis tételnek köszönhető.

Miskolc 2006-ban rendelt 90 darab német Neoplan Centroliner típusú csuklósbuszt. Ugyan a Neoplan a legdrágábbak közé tartozik, az új, euro 4-es motorral szerelt, légkondis, utastájékoztatóval felszerelt busz darabjához kb. 71 millió forintért jutottak hozzá (24 millió eurót fizetnek a 35+55 db buszért).

2007 nyarán több volántársaság is vásárolt a Volvótól csuklós buszokat. A Volánbusz 20 darab 7700A jelű buszhoz 1,4 milliárdért jutott, vagyis a buszok darabját kb. 70 millióért szerezte. Kb. ugyanennyit, 71 milliót fizetett a Vértes volán a Volvókért. Az egri Agria Volán 59 millió forintért jutott hozzá a csuklós Volvo buszok darabjához 2006-ban (összesen 104 buszt rendeltek).

"Mindenképpen újat érdemes venni" - állítja az Indexnek egy neve elhallgatását kérő szakértő, aki szerint a használt Volvókért 48 millió túlzó, csak akkor lenne elfogadható, ha a BKV lealkudja a darabárat 40 millió forintra, és ragaszkodik a legalább kétéves karbantartási kötelezettséghez és garanciához. Más kérdés, hogy egy közbeszerzési eljárásban nem igen lehet alkudozni az ajánlatok beadása után.

A szakértő egyébként nem érti, Budapest miért akar 90 év után újra használt buszokat beszerezni (Utoljára a húszas években vásárolt a főváros használt buszt).

Annál is inkább, mert Demszky Gábor vezetése alatt igencsak megcsappant a budapesti buszbeszerzés, holott 1965 és 1989 között átlagban 190 új buszt vásárolt (!) a főváros, míg ez a szám 1990 és 2005 között 55-re csökkent. (A témáról részletesebben).

Nem csoda, hogy a budapesti buszok átlagéletkora 14,3 évre nőtt. Erre a közgyűlésben Hagyó Miklós is felhívta a figyelmet a használtbusz-beszerzés mellett érvelve: "a mai 14,3 évről több mint 5%-kal, 13,5 évre csökkenthető" az átlagéletkor. (Hagyó Miklós előterjesztése.)

Az autóbusztenderre szánt 4 milliárd forintot üzemeltetésre kéne fordítania a BKV-nak, így, nem kellene 2008-ban a járatokat ritkítani, állítja a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE).

A VEKE szerint ugyanis nagyarányú csuklósbusz-beszerzésben azért gondolkodik a BKV, mert így 1,5 szóló busz helyett egy csuklós tudna járatni. Ez ugyan a költségeket valóban csökkenti valamennyivel, de a budapesti tömegközlekedés zsúfoltsága nem csökken, hiszen két busz helyett egy nagyobb jár majd - kétszer ritkábban. A szervezet erről nyílt levelet küldött Hagyó Miklósnak.

Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes az Indexnek adott interjújában azt állította, az esetleges járatritkítás nem mehet a szolgáltatás színvonalának kárára, egyelőre a BKV - az Alfa Busz-os tendert leszámítva - még nem rukkolt elő a megoldással. A járatritkításokról (a 2008-as paraméterkönyvről) február 20-ig kell dönteni.