Egyéves Demszky-ígéretek: a fele sem igaz

A tavaly szeptember 26-i sajtótájékoztatón Demszky Gábor legfontosabb kijelentése az volt – ezt rakták címbe is a médiumok –, hogy 2010-re megépülhet az úgynevezett Külső Keleti körút. A körút a tervek szerint Soroksárt kötné össze a XVII. kerülettel a XVIII. kerületen keresztül.

Most, 2008 végére, mint a XVIII. kerületi önkormányzattól megtudtuk, addig jutott el a projekt, hogy a nyomvonalat kialakították, de az engedélyezési tervek még sehol sincsenek. A másik két kerület még a nyomvonalat is vitatja.

A szaroszlop mégsem nő az égig?

A körút fővárosi forrásból épült volna, mivel itt szállítanák a csepeli szennyvíztisztítóból érkező szennyvíziszapot a Cséry-telepre tervezett komposztálóba. Lakossági ellenállás és környezetvédelmi okok (óránkénti egy teherautó iszappal megrakva) miatt a Cséry-telepi helyszín most bizonytalan.

A főváros keresi a telepet kiváltó lehetőségeket, a Cséry-projekt pedig áll, a körúttal egyetemben. Más lehetőség keresésére sarkall az is, hogy a környezetvédelmi hatóság szerint ennyi komposztot egyszerűen nem lehet majd értékesíteni (lásd Égig érő szaroszlop című cikkünket), ezért csak 2011 végéig adott környezetvédelmi engedélyt a telepre.

Demszky a körút építése után arról beszélt, hogy a főváros nem tervez járatritkítást a BKV-nál. Ez az állítás összességében igaznak mondható. A BKV egy évre rá, augusztusban és szeptemberben bevezette az új paraméterkönyvet. E szerint bizonyos járatok bizonyos időszakokban ritkábban járnak, máshol azonban sűrítések, teljesen új, összevont járatok is vannak. Összességében egy az utasoknak jobb, a cégnek hatékonyabb hálózat jött létre, amely nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a régi menetrend.

A 4-es metró átadása: fél évvel később

Kérdésekre válaszolva Demszky Gábor beszélt arról is, hogy a 4-es metró befejezésének időpontja még tartható. Pár héttel később derült ki a metróbiztos jelentéséből, hogy a beruházás véghatáridejét fél évvel későbbre, 2011-re kell kitolni. Azóta az is kiderült, hogy az átadás még tovább csúszhat.

Demszky azt is közölte tavaly szeptemberben, hogy 2008 januárjától várhatóan csaknem nyolcszázalékos megtakarítás lehet a távhődíjon. A távhődíj nem csökkent, hanem többször is emelkedett.

A hődíj eddig háromszor nőt Budapesten, a következők szerint: február 1-jén 4,1%-kal, május 1-jénl 6,1%-kal, augusztus 1-jén 5,5%-kal, és várhatóan november 1-jén újra emelkedik 8-10%-kal. Igaz, az emelkedéseket a gázár változása okozta, az alapdíjat a főváros nem emelte.

Demszky Gábor a sajtótájékoztatón kijelentette: "Én szeretném ezt a ciklust úgy befejezni, hogy én ezt százszázalékosan előkészítettem, megcsináltuk, csak meg kell nyomni a gombot."

Sajtóiroda: ígéretek feltételes módban

A cikkre a főpolgármesteri hivatal sajtóirodája reagált. Eszerint nem véletlen, hogy a főpolgármester nem kategorikus kijelentéseket tett, hanem feltételes módban fogalmazott: "megépülhet a Külső Keleti körút", "még tartható" a metróbefejezés, a távhődíjon "megtakarítás lehet", és így tovább. Lehetőségekről beszélt, nem befejezett tényekről. A világpiaci gázáremelkedés és a kormányzati hődíjemelések, egy kivitelező cég problémái olyan tényezők, amire a fővárosnak csekély a ráhatása.

A sajtóiroda magyarázata szerint a főváros 2003-ban kötött szerződést a XVIII. kerülettel a külső keleti körút, valamint a Cséry-telepi komposztáló megvalósítására. Miután a Fővárosi Közgyűlés már módosította az érintett térség szabályozási tervét, ez év tavaszán civil szervezetek aggályai és tiltakozása miatt a kerületi testület kérte a szerződés felülvizsgálatát. Jelen pillanatban tárgyalások folynak a főváros és a kerület között, hogy megtalálják a mindkét fél számára elfogadható és kielégítő megoldást.

A sajtóiroda a járatritkításokról úgy fogalmaz, hogy a két lépcsőben bevezetett új paraméterkönyvet a jelenlegi utazási realitásokhoz igazították a BKV szakemberei. Előfordult, hogy megszűntek egyes, nagyobbrészt párhuzamos útvonalon közlekedő járatok, ugyanakkor az összehangolt menetrend lehetőséget ad a közlekedés gyorsítására.

A 4-es metró csúszásával kapcsolatban a reagálásban az áll, hogy Budapest vezetése az építés alatt többször felhívta a figyelmet arra, hogy előre nem látható műszaki nehézségek, kedvezőtlen talajviszonyok esetén az előre eltervezett befejezési időpont módosulhat. A mai álláspont szerint az 1. szakasz tervezett 2010-es próbaüzeme és a 2011-es metróátadás időpontja tartható: a próbaüzem 2010 második felében, az új metró forgalomba állása pedig 2011-ben várható.

A sajtóiroda szerint a távhő alapdíja nem emelkedett, sőt az inflációt sem követte A kiszámlázott távfűtési díj két összetevőből áll: alapdíjból és hődíjból. A kettő közül a fővárosnak kizárólag az alapdíj megállapítására van lehetősége. Ez pedig nem emelkedett, sőt a várt 8%-os megtakarítás lényegében teljesült azzal, hogy az alapdíj változatlanul maradt, nem követte az éves inflációkat. A hődíj a kormányzati gázáremelések miatt az elmúlt időszakban többször is nőtt Budapesten (és mindenütt az országban).