Szigorítják a tüntetések engedélyezését a fővárosban

A Fővárosi Közgyűlés csütörtökön megszavazta azt a rendeletmódosítást, amelyet a közgyűlés alakuló ülésén Demszky Gábor az utolsó pillanatban visszavont. Akkor ugyanis még nem volt meg a minősített többséghez szükséges 34 szavazata az MSZP-SZDSZ-nek, mert Demszky Gábor még nem mondott le mandátumáról, és így nem főpolgármesterként, hanem képviselőként szavazott.

Változó erőviszonyok

Azóta az erőviszonyok (elméletben) 34:33-ra módosultak, vagyis a kormánykoalíciót alkotó SZDSZ-nek és MSZP-nek 34 szavazata van a közgyűlésben, márpedig ennyi kell a minősített többséghez. Más kérdés, hogy a csütörtöki kritikus szavazáskor egy MDF-es városatya is a koalícióval szavazott, vagyis biztosan ellenzéki képviselőknek ezentúl csak a Fidesz és a KDNP összesen harminc képviselőjét lehet tekinteni.

Ők ki is vonultak a teremből, miután Demszky Gábor korábbi konszenzuskereső nyilatkozatai ellenére ellenzéki konzultáció nélkül terjesztette be a közterület-használati rendeletmódosítást és a bizottsági struktúráról szóló előterjesztést, erről Tarlós István, a Fidesz frakcióvezetője nyilatkozott az Indexnek.

Szakbizottsági engedély kell

Mindez azt jelenti, hogy a koalíció maga határozta meg a közgyűlési bizottságok felállását, továbbá a tüntetéseket megnehezítő szabályozást léptetett életbe.

A rendeletmódosítás után egy szakbizottsági engedély kell "egyéb rendezvényhez kapcsolódó építmények, berendezések és ezzel összefüggő elkerített területek, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához, illetve bármely közúti jármű külön jogszabály alapján parkolásnak nem minősülő egyéb célú elhelyezéséhez".

Tarlós szerint nehezedik a pártrendezvények szervezése

Mindez Tarlós István szerint megnehezíti a politikai pártok rendezvényeinek szervezését is, az MTI értesülései szerint az engedélyt kiadó bizottság tagjai között koalíciós és MDF-es városatyák vannak, az MDF-nek mindhárom képviselője megszavazta ugyanis a szakbizottság felállítását. Tarlós elismerte, hogy a koalíciónak matematikai többsége van a közgyűlésben, és így elfogadtathatja egy-két fős többségével a rendeleteket, de akkor ne akarjon konszenzuskeresésre hivatkozni. (A koalíciónak matematikailag egy fős a többsége, de ha az MDF-ből egy-egy városatya velük szavaz, akkor ennél nagyobb a többség.)

Az MTI szerint így a jövőben nemcsak a kulturális, hanem a politikai rendezvényeknél is a főváros szakbizottságának engedélyére lesz szükség az olyan építmények, mint a színpad, a hangosítás és a kivetítő elhelyezése, valamint járműveknek nem parkolási jellegű, hanem olyan közúti elhelyezéséhez, mint ami a jövő heti gazdatüntetés miatt várható.

Engedély kell a vendéglátó tevékenységhez is

Egy másik módosítás szerint engedély kell majd a közterületi kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenységhez politikai rendezvények esetén is.

A Fidesz és a KDNP képviselői szerint a gyülekezési jogot korlátozó, demokráciaellenesnek tartott előterjesztés vitája közben, tiltakozásuk jeleként elhagyták az üléstermet. Tarlós István utóbb az Indexnek elmondta: Demszky Gábor más arcát próbálja mutatni a közvéleménynek, mint amilyen valójában. Miközben az előző nap még egy demokráciát erősítő, konszenzuskereső nyilatkozatot akart aláírattatni az ellenzékkel, másnap beterjesztette azokat a javaslatit, amelyek mutatják: valójában nem akar együttműködni a Fidesz és a KDNP frakcióival.

Tarlós: nem lesz könnyű Demszkyvel együttműködni

Tarlós szerint nem lesz könnyű ezek után Demszky Gáborral együttműködni, a főpolgármester ugyanis nem érti, hogy mit jelent ez a fogalom.

Tarlós szerint a közterületi rendeletmódosítás a pártok rendezvényeit nehezíti meg, de egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a közigazgatási hivatalhoz, vagy az Alkotmánybírósághoz kívánnak-e fordulni a rendeletmódosítás miatt. Szerinte az Alkotmánybírósághoz ésszerűbb lenne fordulni, de erről csak később kívánt nyilatkozni.

Nem választottak főpolgármester-helyettest

A közgyűlés egyébként a hatályos törvényi előírás ellenére, az alakuló üléshez hasonlóan ezúttal sem választott főpolgármester-helyettest, és nem hozta létre a kötelezően előírt pénzügyi bizottságát sem.

A közterület-használat rendjének szigorítását az előterjesztő Molnár Gyula (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) frakcióvezetők döntően azzal indokolták, hogy nagyobb rendre van szükség a közterületeken. Molnár Gyula az október 23-ai történésekre utalva szorgalmazta jórészt a szigorítást. Hangsúlyozta: a kormánypártiakat az egy fős közgyűlési többségük együttműködésre készteti, de a döntés felelőségét is rájuk testálja.

Demokratikus eszköz

Ikvai-Szabó Imre rámutatott: azért van szükség a szigorításra, hogy "demokratikus eszköze legyen" a városvezetésnek arra, hogy a "nem mindig demokratikus technikákkal zajló" közterületi rendezvényeket kordába szorítsák.

Hock Zoltán (MDF) frakcióvezető az elmúlt 16 év rossz városvezetési gyakorlatának továbbélését látta abban, hogy miközben egy széles együttműködésről szóló elvi nyilatkozatot szorgalmaz a főpolgármester, mégis egy ilyen javaslat került a közgyűlés elé. A politikus úgy vélte, hogy finomítások után általuk is támogatható ez a rendeletmódosítás, mivel szükség van a közterületek rendjére.