Gyurcsány akkor foglalkozna lemondással, ha karakteresebb reformer jönne

A kisebbségi kormányzásról: Ha a koalíció meg tud állapodni egy új kormányprogramban, azt bárki beterjesztheti, akár más is. Nincsenek személyes és egyéni szempontja, személyes elkötelezettsége van. Lemondás akkor jön szóba, ha az általa képviseltnél karakteresebb reformhoz nyit utat.

A koalíció felbomlásának hátteréről: A koalíciós viták arról szóltak, merre menjen Magyarország. A koalíció kompromisszummal jár, a felek saját álláspontjuk egy részét feladják. Az SZDSZ úgy látta, sokat kell feladniuk álláspontjukból, mélyebb, radikálisabb reformokat akartak. Az SZDSZ sérelmezi, hogy a kormány nem vezette be az ingatlanadót, a szocialisták visszafogták a szárnyvonalbezárásokat, és az MSZP módosítaná a pénztártörvényt.

Az SZDSZ döntésének nem örül, a koalíció fennmaradása jobban szolgálná az ország érdekeit. A hosszú távon szükséges és a rövidtávon lehetséges konfliktusáról van szó. A költségvetés kiadási oldalát radikálisan csökkenteni kellene. Az ország ugyanakkor elutasítja a terhek átvállalását, ezt mutatja a népszavazás.

A reformpolitikának nem az MSZP a legnagyobb ellenfele, hanem az elmúlt két évben megszerveződött reformellenes politika, képviselője a parlamentben a legnagyobb ellenzéki párt, és a parlamenten kívül is jelentős támogatottsága van. "Jobb ma egy veréb, mint holnap semmi, a mérsékelt reformpolitika többet ér, mint az a radikális reformpolitika, ami elbukik."

A szakértői kormányról: Nem rajta múlik, a szakértői kormány törvényeit a parlamentnek kell elfogadni, de a magyar parlamentben nincs jelentős többsége egy olyan programnak, amely 2000 milliárdos kiadáscsökkentést végez. Kérdés, hogy a legnagyobb ellenzéki párt támogatna-e egy ilyen programot. Ugyanakkor az MSZP sem támogatna egy ilyet.

Az SZDSZ fb- és igazgatósági posztjairól: Kisebb gondja is nagyobb ennél. A kérdés nem arról szól, ki az fb-tag Magyarországon, hanem, hogy mit csinálunk. Miniszterelnöknek ilyen kérdésekben nem kell állást foglalnia. De sértődöttségből nem akar cseréket az ilyen posztokon.

Hol tartunk most? Nyitott, egypárti szocialista kormány megalakulásának van esélye. Az SZDSZ a végső döntést a koalíció felmondására nem hozta meg. Ez egy mérsékelt, felelős reformpolitika lesz. A talapzat a konvergencia-program megtartása, ehhez az MDF és az SZDSZ is támogatást ad, a konvergencia program tabu, vagyis nem szabad hozzányúlni.

Április 30. után más párttal koalíciós tárgyalások? Nem tartja valószínűnek.

A lemondásáról: Az általa képviseltnél markánsabb reformpolitikát szívesen támogat, de reformelleneset nem. Az előrehozott választások tartalmi akadálya: nem látszik, hogy mi a Fidesz álláspontja, programja. Nem jó, ha minden választáson arról döntenek, hogy kit vagy mit nem akarunk. A Fidesz eddig olyannak mutatta magát, amely népszerűségét a reformellenességéből szerzi. Reformellenes politikához utat nyitni nemzeti és történelmi felelőtlenség. Magyarország számáras érdektelen, hogy ki a miniszterelnök, a pártok programja a fontos. Az országnak nem hatalmi dilemmái vannak.

Ha a Fidesz adná a kormányt, akkor önfeladás nélkül reformprogramot nem valósíthatna meg. Ez az igazi konfliktusa a helyzetnek.

Afganisztánról: Magyarország egyetért azzal, hogy a tagországoknak arányosabban kell terheket vállalni. Magyarország fokozza hozzájárulását a NATO afganisztáni missziójához. Átvesszük a kabuli reptér irányítását, speciális műveleti egységet telepítünk és katonai kiképzőcsoportot küldünk. A jelenlegi 225 katonához 80-100 katona csatlakozik.

A NATO bővítéséről: Magyarország a nyugat-balkáni térség stabilizálása érdekében üdvözli a NATO terjeszkedését (Albánia és Horvátország felvételét), ugyanakkor sajnálattal figyelte, hogy a görög-macedón névvita most megakadályozta Macedónia felvételét. A miniszterelnök támogatja Ukrajna és Grúzia csatlakozását a tagsági akciótervhez, a két ország „nem a ködös távoli jövőben” NATO-tag lehet.