Kokaint az újságíróknak!
További Belföld cikkek
-
Világdöntőben képviselhetik Magyarországot az ELTE programozói - „Ide figyelj, te NER-es kóborlovag″ - Jakab Péter kiakadt Magyar Péterre
- Tudományos kutatás: Magyarországon nem megfelelően használták a favipiravirt a koronavírus gyógyításában
- A kommunistákról és Magyar Péterről is parázs vita alakult ki Puzsér Róbert és Huth Gergely között
- Hétvégén ismét megbénul a közlekedés Budapesten
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Mi ez a tévés-drogos história?
A nyár elején egy akkor magát drogdílernek mondó férfi, Baráth Miklós találkozott Veres János pénzügyminiszter kabinetfőnökével, Tóth Viktorral, majd Helmeczy László ügyvéddel. Baráth azt állította, hogy a Hír tévé riporterei, Kisberk Szabolcs és Krakkó Ákos másfél millió forintnyi drog árával tartoznak neki, és felajánlotta, hogy ha megkapja a pénzt, segít őket 40 gramm kokainnal lebuktatni.
Ki ez a Helmeczy?
Helmeczy fideszes színekben megyei közgyűlési elnök volt, aztán távozott a pártból. Most ügyvéd, mellesleg a labdarúgó-szövetség alelnöke. A mostani ügybe Tóth Viktor vonta be, hogy ő tárgyaljon Baráthtal, feltehetőleg azért, hogy távolítsa az ügytől magát és Verest. Helmeczy azt mondta Baráthnak, másfél millió forintot megér a "megbízójának", hogy lebuktassa az újságírókat.
Ki ez a titokzatos megbízó?
Helmeczy szerint több megbízója van, de csak Tóth Viktortól van felhatalmazása arra, hogy megnevezhesse.
Miért jó nekik, ha ellehetetlenítik a riportereket?
A pénzügyminiszter és kabinetfőnöke nem először kerül konfliktusba a Hír tévé stábjával. Tavaly augusztusban Kisberkék műsora rejtett kamerás felvételt közölt, amin a pénzügyminiszter fiai 300 ezer forintot kértek egy strand büfésétől. A februári népszavazás előtt pedig a televízió munkatársa magát Veres kabinetfőnökének kiadva megvehető szavazatokról érdeklődött. Nincsenek tehát jóban, elvileg mindkét félnek érdekében állhatott, hogy kellemetlenséget okozzon a másiknak.
Hogyhogy mindkét félnek? Eddig csak arról volt szó, hogy a kabinetfőnök vagy Helmeczy le akarja buktatni a riportereket.
Baráth Miklós később azt nyilatkozta, hogy a riporterek ötletére találta ki a droghistóriát, és nem is díler.
Ez a Baráth összevissza beszél, nem?
De igen. Azt mondta, hogy ő először "általánosságban beszélt" Tóthtal a Hír tévé két újságírójának ellehetetlenítéséről. Utána megkereste a Hír tévéseket, akik kitalálták a drogsztorit, aztán visszament Tóth Viktorhoz azzal, hogy ő a tévések dílere. Csakhogy ez így nem túl életszerű: ha a tévések valóban tartoztak volna neki, azt nyilván már az első találkozáskor elmondta volna Tóthnak, nem csak általánosságban beszélgettek volna Kisberkékről. Mindenesetre Baráth szerint az újságírók fundálták ki az egész színjátékot: egy magát drogkereskedőnek kiadó személy megkeresi Veres környezetét, hátha rávehetők, hogy pénzt adjanak a Hír tévé munkatársainak lebuktatásáért. A kompromittáló beszélgetéseket rögzítik, a kereskedő leszállítja a kokaint, a rendőrök lecsapnak a "drogos" újságírókra, akik végül (a saját kezdeményező szerepüket nyilván kihagyva) az egész sztorit leadják a műsorukban.
Mi haszna lett volna ennek?
Ha ez így sikerül, az bizonyította volna, hogy Veresék gátlástalanul bevetnek bármilyen eszközt, ha azzal lejárathatják a nekik kellemetlen újságírókat. A botrányba nemcsak a miniszter, de talán a kormány is belebukott volna, a dicsőség meg a két riporteré.
Nem túl nyakatekert ez így?
Kizárni semmiképpen sem lehet, főleg azután, hogy Kisberkék már februárban beugratós módszerrel próbálkoztak. Az persze furcsa, hogy a mostani történetet két hónapig pihentették, bár egy sajtóértesülés szerint erre a rendőrség kérte őket.
Mik a gyenge pontjai ennek a verziónak?
Ésszerűtlen, hogy egy hírcsatorna ekkora kockázatot vállaljon egy olyan konstruált sztori kedvéért, ami könnyen a visszájára sülhet el. Akár tényleg kezdettől fogva Kisberkék mozgatták Baráthot, akár nem, tudniuk kellett, hogy Baráth nem díler, hiszen azok eleve kerülik a nyilvánosságot, azt meg pláne nem hagynák, hogy a hangjukról drogügylettel összefüggésben felvétel készüljön. Ha Baráth nem díler, arra sem számíthattak, hogy képes lesz 40 gramm kokaint szerezni, kockáztatva, hogy elkapják vele. Mégis kamerákkal várták, hogy leszállítsa az anyagot. Persze lehet, hogy mivel nem lettek elég kompromittálók a felvett beszélgetések, az akciójelenet képeivel próbálták meg feldobni a riportjukat. Az azonban mindenképpen sajátos, hogy először Baráth segít a tévéseknek kompromittálni Tóthékat, aztán épp a tévések hívják ki rá a rendőröket.
Miért hittek Tóthék Baráthnak?
Egy ilyen bonyolult és veszélyes sztorival lehetetlen az utcáról, idegenként bejutni egy minisztériumi kabinetfőnökhöz. Ha viszont Tóth Viktor és Baráth Miklós ismerték egymást, felmerül a kérdés, hogy miért ment Tóthtól Baráth egyből a tévésekhez. Össze biztosan nem vesztek, hiszen Baráth később bemikrofonozva is visszament Tóthhoz.
Jó, de akkor mi történt?
Ott hagytuk abba, hogy Helmeczy és Baráth megbeszéltek egy csapdát: Baráth átadja a kokaint, aztán szól Helmeczynek, aki riasztja a rendőröket, azok lekapcsolják a tévéseket a droggal, Baráth meg megkapja a pénzét. Ez volt a terv. E helyett az történt, hogy június 2-án a rendőrök a riporterek kocsijába beülő Baráthon ütöttek rajta, de csak sütőport találtak nála.
Úgy értem, valójában mi történt, ki vert át kit?
Erre nehéz válaszolni, mivel akár Veresék akarták bemártani a Hír tévét, akár a csatorna Vereséket, senkinek sem jött be a számítása, így aztán következtetni is nehezebb. A tragikomédia sütőporos csúcspontján már egyik fél sem uralta az eseményeket: az újságírókat nem sikerült drogügybe keverni, de a Hír tévé is árnyékra vetődött.
Ki készítette a hangfelvételeket?
A találkozókról valókat vagy azok egy részét Baráth és Helmeczy is rögzítette, egymástól függetlenül. Ezekből került nyilvánosságra a tévések és Helmeczyék számára kedvező, különbözőképpen megvágott felvételek. Vagyis az ügyet mindkét oldal a maga céljaira akarta felhasználni, ahelyett, hogy rögtön a rendőrségre bízta volna. A hatósághoz csak később fordultak.
Az újságírók által kreált verzióról már beszéltünk, mi a helyzet a másikkal?
E szerint a verzió szerint Tóthék kihasználták volna a kínálkozó lehetőséget, hogy egy magát dílernek kiadó férfi révén drogügybe keverjék a nekik kellemetlen újságírókat. Csakhogy amikor Baráth beült Kisberkék kocsijába, nem volt nála kokain, szóval egyáltalán nincs bizonyítva, hogy tényleg drogot akart volna nekik átadni, pláne elrejteni a kocsijukban, ahogy a Hír tévé állítja. Ez már csak azért is valószínűtlen, mert nem életszerű úgy rejteni el drogot valakinek a kocsijában, hogy az illető ott ül benne. Ez a jelenet tehát biztosan nem arról szólt, aminek Kisberkék a leleplező műsorukban láttatni próbálták. Egyébként sem világos, hogy ha az újságírók tiszták, egyikük miért végeztetett el magán drogtesztet: a kokain nagyon gyorsan kiürül a vizeletből, vagyis a negatív eredmény semmit sem bizonyít. Amúgy meg egy ilyen üggyel Veresék a hírcsatornánál jóval nagyobb kockázatot vállaltak volna.
Tényleg, tudott egyáltalán Veres János erről az egészről?
Ezt nem lehet tudni, de nehezen hihető, hogy Tóth ne szólt volna Veresnek Baráthról, hiszen a kabinetfőnöknek nem a döntés, hanem annak előkészítése a dolga. Ha Veres erről az ügyről nem tudott, mi lehet elég fontos ahhoz, hogy szóljanak neki? Ráadásul még a műsor sugárzása előtt kiadott egy közleményt az ügyről.
Az hihető, hogy a pénzügyminiszter vagy a kabinetfőnöke ilyen módszereket alkalmaz?
Veres Jánosnak talán már akkor távoznia kellett volna, amikor kiderült, hogy a 2006-os választások előtt elhallgatta az államháztartási hiány valós adatait, vagy amikor megírták, hogy a 90-es években a cége hamis számlák alapján igényelt vissza áfát. Vagyis elmondhatjuk, hogy morálisan rugalmasabb, mint ami egy ilyen magas beosztásban dolgozó embertől elvárható lenne. Ez azonban nem jelenti azt, hogy adott esetben maffiamódszerekhez is folyamodna. Az viszont biztos, hogy megint nem azt tette, amit kellett volna.
Mit kellett volna tennie?
Helmeczy azt mondja, hogy ő maga azonnal értesítette a rendőröket. Ez azonban nem igaz, a rendőrség csak a Hír tv feljelentése után kapott még egy értesítést. Azonban a feljelentést Veresnek vagy a kabinetfőnökének kellett volna megtennie. És fel kellett volna hívniuk a Hír tévé vezetését is, hogy figyelmeztessék őket, milyen támadásra készül valaki.
Miért?
Hiába nem szeretik a politikusok a kellemetlen, sőt olykor a határokat is feszegető újságírókat, még színleg sem támogathatnak egy ennyire törvény- és erkölcstelen tervet, és figyelmeztetniük kell annak célpontjait, hogy mi készül ellenük.
Még mindig nem értem, hogy akkor végül is mi is történt.
Az szinte biztos, hogy egyik verzió sem áll meg önmagában, ahhoz mindkettőben túl sok az ellentmondás. Valamelyik alapfeltevés valószínűleg helyes, de közben vagy Baráth ijedt meg, vagy a lépre csalni kívánt fél fogott gyanút, és így a történetből végül csak ez a furcsa, kínos botrányszerűség lett. Persze az is lehet, hogy Baráth mindvégig cinkelt kártyákkal játszott, és eleve mindkét oldalnál bepróbálkozott, hátha valamelyik fizet. Vagy valaki Veresnek és a Hír tévének is ártani akart.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
