Lefújták a kormányzati negyedet
További Belföld cikkek
- Kiderült, miért növekednek folyamatosan a várólisták Magyarországon
- Légvédelmi eszközöket telepítenek Magyarországra északkeleti részébe, a honvédek is készenlétben vannak
- Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a mentőápolót, aki kórház helyett hazavitt egy ittas, gerincsérült férfit
- Veszélyre figyelmeztet a rendőrség, senki nincs biztonságban
- Orbán Viktor nagy beszédre készül Matolcsy Györgyék rendezvényén
Igekötőkkel bűvészkedve jelentette be a kormány, hogy egyelőre kútba esett a kormányzati negyed terve. A hivatalos tájékoztatás szerint ugyanis nem le-, hanem megállították az új minisztériumi komplexum felépítését. Már tavaly megírtuk, hogy a kormány valószínűleg kihátrál az eddig 450 milliót felemésztő, grandiózus terv mögül, de eddig nem volt koncepció a visszalépés indoklására. Most van.
Három érv
A kormány három érvre hivatkozva odázta el az új hatalmi központ felhúzását: a beruházást megdrágítanák a városrendezési szükségletek; immár csak egyetlen cég pályázik az építésre, így nem alakulhat ki árcsökkentő verseny; illetve nem garantálható a tervezett határidő betartása.
Mivel az utóbbi két indok a kormány hatáskörén kívül esik, a kabinet mossa kezeit, hiszen a hivatalos álláspont szerint ez nem presztízsügy volt, a kormányzat csak gazdasági (olcsóbb elhelyezése az apparátusnak), és városfejlesztési szempontokat mérlegelt. Hogy ez hitelesen is hangozzék, csak a beruházás áll le, de a tervezés működik továbbra is. A kormány felkéri a fővárost és a VI. kerületet, hogy a jelenleg halott telekből formáljon egy olyan új negyedet, ami segíti Budapestet, hogy igazi európai fővárossá válhasson. Hogy a főváros és a kerület ne egyedül cipelje ezt a terhet, a kormánynegyedért felelős projektiroda is tovább működik 2008 végég.
A folyamatos tervezés eredményeképpen egy olyan új negyed jön létre a kormány jelenlegi tervei szerint, ahol a következő ciklusban akár azonnal fel lehet majd húzni az új minisztériumi komplexumot. A régi tervekből mindenestre csak annyi valósul meg, hogy a MEH a Parlamentből átköltözik a földművelésügyi tárca épületébe. A 2008-ban pedig a kormányzati negyedre szánt 8,2 milliárd forint az államháztartási hiányt csökkenti majd.
Negatív hangok
Az SZDSZ már korábban is nyíltan bírálta a kormányzati negyed tervét, az MSZP-s prominensek viszont belülről gyakoroltak konstruktív kritikát. Úgy tudjuk például, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter sem lelkesedett a projektért, ahogy Veres János pénzügyminiszter sem (holott épp ő az új minisztériumi komplexum politikai felelőse).
A lefújás okai között szerepel az is, hogy a kezdetben nyolc építeni vágyó vállalkozás közül már csak egy (KÉSZ Közép-Európai Építő Kft.) maradt porondon, az esélyesekként emlegetettek közül visszalépett a Wallis-csoport és a Demján-féle TriGránit Rt. is. A beruházók legfőbb kifogása az volt, hogy a siettetett projekt pályázatára úgy kellett ár- és határidőajánlatot tenniük, hogy a negyednek még nincs elfogadott terve, és egy sor szakhatósági engedély is hiányzik.
Nem volt fedezet sem
Ezekben a megszorításos időkben szintén súllyal eshetett latba az az érv, hogy ingatlanpiaci szakértők szerint a tervbe vett 103 milliárd forintnál csak jóval kevesebbért értékesíthetők a kormányzati negyed miatt kiürülő ingatlanok, márpedig ebből a summából fedezték volna részben a komplexum 140 milliárdos költségét.
A kormányzati negyed már így is sok milliárd forintot mozgatott meg. A legjelentősebb tétel az új központnak elvileg helyet adó MÁV-telkek megvásárlása volt. Igaz, az erre költött 7,1 milliárd forintot az állam csak áttette egyik zsebéből a másikba. (Ráadásul ez a summa csak papíron volt ennyi, a vasúttársaság valójában csak 4,8 milliárdot kasszírozott, a többit adóságállományából engedték el.)
Eddig félmilliárdba került
A tervezés mintegy 2 milliárd forintot kóstált volna, de ezt csak akkor fizették volna ki, ha a beruházás megvalósult volna. Ami valós kiadás, az az a 450 millió forint, amit eddig pályázatokra tanulmányokra költöttek.
A kormány tavaly ősszel vágott bele a 140 milliárd forintos projektbe (az építkezést a mintegy 110 milliárd forintot érő minisztériumi épületek eladásából fedezték volna). A kormányzati negyed befogadásáért három helyszín versenyzett: a Nyugatin kívül a Déli pályaudvar és a Lágymányosi híd környéki Duna-part akarta megkaparintani a komplexumot. A Nyugati győzött, noha a közlekedési anomáliák már akkor ismertek voltak. Ám a helyszín előnyére vált, hogy a pályaudvar mögötti telkek zöme állami kézben volt, hisz a MÁV birtokolta azokat.
Halmozottan hátrányos
A Kormányzati Negyed ellehetetlenüléséhez nem csak a finanszírozási bizonytalanságok járultak hozzá, hanem hogy a projekt előkészítése sem volt elég alapos. A feszített tempó miatt nem lehetett megnyugtatóan rendezni a szabályozási és tulajdonjogi kérdéseket, amelyek így lassan a terv kerékkötőivé váltak.
Hosszú távon a MÁV terület bizonytalan jogi helyzete okozott volna problémákat. Budapest településrendezési szabályozása, a Településszerkezeti terv (TSZT) szerint a célterületre ugyanis nem lehet építeni.
A helyzetet rövid távon az oldotta meg, hogy ezzel szembe menve a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Fővárosi szabályozási kerettervet (FSZKT), amely lehetővé teszi az építkezést a területen. A döntés azonban támadható jogi helyzetet eredményezett.
A szituációt tulajdonjogi problémák is bonyolították. A projektben központi jelentőségű Ferdinánd híd környékén két telek ugyanis Demján Sándor Westend Zrt.-jének tulajdonában van, így oda csak az engedélyükkel lehet építeni.
Közben derült ki, hogy a célterület egy másik telke pedig a fővárosi törzsvagyonhoz tartozik, jogilag nem vonható össze a többi telekkel és építési engedély sem adható ki rá. A probléma jogi megoldásához egy év évre lenne szükség.
A kormányzati negyed elhelyezését biztonsági szakemberek is bírálták. Állításuk szerint a vasút közelsége biztonsági kockázatot jelent, amelynek ellenkezőjéről a magyar kormányhivatalnokokat esetleg meg lehetne győzni, de a külföldi diplomatákat ennek ellenére nehéz lenne ilyen területre csábítani.
A helyzet megoldása a pályaudvar elköltöztetése lenne, egészen Rákosrendezőig. Az ottani pályaudvar telke azonban egy MSZP-közeli vállalkozó, Hujber Ottó cégének tulajdonában van.