Hányan maradunk 2050-re?

Optimista demográfiai számítások szerint Magyarország népessége egymillióval csökken 2050-ig, és ekkor egymillió bevándorló és ugyanennyi roma él majd hazánkban, minderről az Aktív Társadalom Alapítvány ügyvivője, Hablicsek László és Tóth Pál Péter demográfus beszélt egy szerdai sajtótájékoztatón. Hablicsek egyébként a KSH Népességtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, és ugyanitt - akárcsak az alapítványban - Tóth Pál Péter az egyik munkatársa.

Csökkenő össznépesség

Mindez azt jelenti, hogy a csökkenő magyar össznépességen két csoport dinamikus bővülést mutat, a romák és a bevándorlók korösszetétele ugyanis alapvetően különbözik a teljes populációétól. Míg az össznépességen belül egyre több az idős ember, kevés a fiatal, addig a bevándorlóknál elsősorban a középkorúak lesznek többen (értelemszerűen a gyerekek ritkábban mennek egyik-országból a másikba), a romáknál pedig a fiatalok és a középkorúak túlsúlya marad jellemző.

Jelenleg például a teljes népesség 5-6 százalékát teszik ki a romák, a születéseknél viszont 12-15 százalékos a részesedésük, magyarázták a kutatók.

Kevésbé optimista előrejelzés: 8 millióan maradunk

Az összlakosság létszámát tekintve kevésbé optimista előrejelzések 2050-re nyolcmilliós lélekszámmal kalkulálnak. Ez akkor valószínűsíthető, ha nem érkezik időközben évi mintegy 15 ezer bevándorló Magyarországra. A kutatók szerint azonban az évi 15 ezres "migrációs többlet" várhatóan stabil tendencia marad, ami már most is megfigyelhető. Így 2050-ben az itt élő bevándorlók és első generációs leszármazottaik együttesen már tényleg elérik majd az egymilliós lélektani határt, amiről nemrégiben éles politikai vita is folyt ellenzék és kormány között.

Tóth Pál Péter demográfus szerint komoly veszélyt jelent a Kárpát-medencében élő magyarságra, ha az itthoni népesség fő utánpótlása - az eddigiekhez hasonlóan - a környező országok magyarsága lenne. Ekkor ugyanis Kárpátaljáról és a Délvidékről eltűnhet a magyarság, Romániában pedig olyan törést szenved majd el, amit nagyon nehéz lesz kihevernie.

Csendes bevándorlók a rendszerváltás előtt

A rendszerváltás előtt a legtöbb "csendes" bevándorló, körülbelül 170 ezer ember a környező országokból érkezett hozzánk. A kilencvenes években is a kárpát-medencei magyarság volt a fő utánpótlás, körülbelül a migránsok 90 százaléka jött innen, és ez már a sajtóban is nagyobb visszhangot kapott.

A 2000-es évekre kétharmadosra csökkent az összes ideérkező között a magyarok aránya. A fennmaradó rész Kínából, Vietnamból és - kissé meglepő módon - Amerikából érkezett Magyarországra. A jövőben ez a tendencia tovább folytatódhat, főleg a harmadik világból számíthat Magyarország egyre több migránsra.

Alacsony a termékenységi ráta

Ami a hazai népességet illeti, a kutatók leginkább amiatt aggódnak, hogy a jelenlegi termékenységi ráta, vagyis az egy nőre jutó gyermekek száma rendkívül alacsony. Magyarországon ez a mutató 1,3 körül alakul, a rendszerváltás előtti 1,8-2,0-s mutatóhoz képest. A rendszerváltás előtti szint elérése gyakorlatilag kizárt, még aktív népesedéspolitika mellett is. Ha ezt elérné Magyarország, akkor is csökkenne a népesség (a "2,0-s verzió" is csak a szinten tartást jelentené, de az is fényévnyire van jelenlegi helyzetünktől), de akkor 2050-re úgy lennénk 9 millióan, hogy nem lenne szükség egymillió bevándorlóra.

Minthogy az 1,8-2,0-s termékenységi ráta nem reális, a kutatók szerint életszerűbb lenne megcélozni az 1,5-es mutatót. Ezt tartva, továbbá a bevándorlók folyamatos integrációjával, befogadásával a kilencmilliós prognózis megvalósulhat 2050-re.

Kiszámítható családpolitika kéne

Érdekes, hogy a demográfusok nem egyszerűen arról beszéltek, hogy családtámogató politikára lenne szükség. Ahhoz, hogy a népesség ne fogyjon a jelenlegi ütemben (nagyjából harmincezres nagyságrendű évről évre a veszteség), stabil népesedéspolitikára lenne leginkább szükség. Bár nem teljesen direkt az összefüggés, de azért a kiszámítható családpolitika hosszabb távon eredményre vezet. Ez például Franciaországban nem pártpolitikai kérdés, nem változnak a célok egy-egy kormányváltás vagy elnökválasztás után.

Az Index kérdésére, hogy például a parlamenti választások vannak-e hatással a születésszámra, nem volt egyértelmű a válasz. (Kérdésünket az inspirálta, hogy 1990-91-et leszámítva 1995-ben, 1999-ben, 2003-ban is csökkent az előző - választási - évhez viszonyítva a születések száma.)

Ugyancsak nem egyértelmű, hogy mi okozta a Bokros-program után a gyermekvállalás drasztikus visszaesését a kilencvenes években. Ekkor vált ugyanis gyakorlatilag korlátozottá a felsőoktatásban a továbbtanulás. Emiatt sok nő halasztotta el a gyermekvállalást, ami történetesen egybeesett a gazdasági nehézségekkel is - mondta Hablicsek László.