Nem bajlódott a kormányzat a nyílt forráskódú szoftverek árával

A Microsoft-termékekre létrejött 25 milliárd forintos közigazgatási, illetve az oktatási kategóriás szoftverbeszerzés megkötése után a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) magyar tagozata levélben követelte a kormányzattól, hogy kövesse az európai gyakorlatot, és a költségvetési intézményekben kezdje meg az átállást az uniós normáknak megfelelő, nyílt forráskódú szoftverek alkalmazására.

A szövetség a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva azt állította egy még áprilisban elküldött petícióban, hogy az átállással, és egy ennek megfelelő informatikai stratégia követésével négy-öt év alatt akár 100-110 milliárd forintot takaríthatna meg az állam.

A Baja Ferenc államtitkár által aláírt válasz szerint a kormányzat természetesen érdekelt a megtakarításokat eredményező költséghatékony megoldásokban, de a megvalósításhoz megalapozott, minden részletre kiterjedő gazdaságossági számításokra, hatástanulmányokra lenne szükség. Bajáék megfogalmazása szerint a rendelkezésükre álló információk "sok vonatkozásban ellentmondásosak, és nem olyan mélységűek, amelyek ilyen döntés meghozatalához szükségesek". Az államtitkár szerint a kormányzat tisztánlátását nagyban segítené, ha a prognosztizált megtakarítások mellett pontosabb adataik is lennének a nyílt forráskódú szoftverek bevezetésének költségeiről.

A levélben hivatkozott információhiány ellenére a Miniszterelnöki hivatal korábban már készíttetett vaskos tanulmányokat uniós kezdeményezésre a közigazgatási informatikai rendszerek közti átjárhatóságról (interoperabilitás), amelyekben többek között azt állítják, hogy a közigazgatás egyre tapasztaltabb a nyílt forráskódok olyan fontos vonatkozásai terén, mint a költségek. Az egyik többszáz oldalas dokumentum éppen a Baja Ferenc irányítása alá tartozó Elektronikus Kormányzati Központ (EKK) főigazgatója, Bódi Gábor közreműködésével készült.

Önkormányzati tapasztalatot és pontos költséghatékonysági számításokat egyébként szolgáltatott Keller László pénzügyi államtitkár szűkebb pátriája is. Törökbálint a volt polgármester elődjének hivatali ideje alatt tért át szintén az Elektronikus Kormányzati Központ neve alatt futtatott uniós pályázat segítségével a nyílt felhasználói programok használatára, és az eredményeket publikálta is.

Az EKK az EU-tól 4,3 millió eurós támogatást kapott a projektre. Az összefoglaló szerint csak a szoftveren évi 2 millió forint volt a megtakarítás, mert 33 helyett csak egyetlen Microsoft-licenszet fizettek, így megmaradt 32-szer 57 ezer forint, ezen kívül nem kellettek a vírusirtó szoftverek sem, és az új programokkal kisebb lett hardverigény. Az MS Vista alkalmazásával a hardverpark 70-80 százalékát le kellett volna cserélni.

Az év elején a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságon keresztül a MeH hatóköra alatt egyesítették teljes szoftverbeszerzési ügyet. Januárban a GKM-et is meglepve közös pályázatot írtak ki "Microsoft, vagy azzal egyenértékű szoftver licencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, beszerzése valamint kapcsolódó szolgáltatások teljesítése" tárgyában 25 milliárd forintos keretre. A Microsoft győzelmét hozó tendert azóta bíróságon is megtámadták a nyílt szoftveresek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!