Nem mindig kell videót készíteni az igazoltatottakról
További Belföld cikkek
- Gyurcsány Ferenc kihívója a Partizánnak: Magyar Péter óta pánikol a DK vezetése
- Meggondolta magát a kormány, eltörölnék a Lex CEU-t
- Bíróságra mennek a kis benzinkutak, amiért a GVH nem vizsgálta a Molt
- Demonstrálók várták az istentiszteletre tartó Balog Zoltánt Salgótarjánban
- Orbán Viktor: Sok baj van még a gyermekvédelmi intézményekben
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa helyteleníti a rendőrség eljárását, hogy főként a demonstrációkon igazoltatottakról videofelvétel készül és arra kötelezik őket, hogy nézzenek a kamerába, ezt az ombudsmani hivatal tudatta hétfőn.
Az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva Szabó Máté szerint az emberi méltósághoz való jog érvényesülése szempontjából kifogásolható az a rendőrségi gyakorlat, hogy az igazoltatáskor egészalakos felvételt készítenek és az érintettnek a kamerába kell néznie. Szabó Máté szerint a szakszerűen és okszerűen végrehajtott igazoltatás nem lehet megfélemlítő vagy megalázó hatású, és a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Az ombudsman véleménye szerint a felvételkészítés nem felel meg ezeknek az elvárásoknak.
Szabó Máté egy beadvány miatt vizsgálta az igazoltatási gyakorlatot. A panaszos szerint különösen 2006. szeptembere óta a bejelentett demonstrációk helyszínén és azok közelében a rendőrök találomra állítanak meg embereket, és igazoltatják őket. Az érintettek személyes adatait feljegyzik, majd egészalakos videofelvételt készítenek róluk, és arra kötelezik őket, hogy hosszú ideig a kamerába nézzenek.
A beadványt tevő kiemelte, hogy elsősorban nem magát az intézkedést rögzítik, hanem célzottan az igazoltatás alá vont személy küllemét filmezik. A panaszos előadta azt is, hogy az eljárást megalázónak tartja, valamint kétségbe vonta, hogy a rendőrségnek jogi felhatalmazása volna erre az eljárásra, tudatta az ombudsmani hivatal.
Az ombudsman vizsgálata megállapította: a jogszabályok felhatalmazzák a rendőrséget arra, hogy a hatékonyabb munkája érdekében éljen a korszerű technológia előnyeivel, az igazoltatáskor rögzíthető adatok körét pedig a rendőrségről szóló törvény részletesen meghatározza. A törvény felhatalmazása szerint kép- és hangfelvétel készülhet azokról a személyekről, tárgyakról, körülményekről, akikkel, illetve amelyekkel kapcsolatban a rendőrök intézkednek.
A két szabályt az igazoltatás céljának figyelembe vételével kell értelmezni, hívta fel a figyelmet az ombudsman. Szabó Máté rámutatott arra, hogy az igazoltatáskor megismert adatok dokumentálása nem történhet készletező jelleggel. "Akkor kerülhet sor adatok rögzítésére, ha az szabálysértési-, illetve büntetőeljárás céljából szükséges, vagy ha az adatok rögzítését egyéb releváns körülmény indokolja. Amennyiben tehát ezek a feltételek nem állnak fenn, úgy a kép- és hangfelvétel kezelésére sincsen törvényes jogalap" - hívta fel a figyelmet a biztos.
Szabó Máté állásfoglalását továbbította az Országos Rendőr-főkapitányságnak, hogy az állomány az abban foglaltaknak megfelelően járhasson el.
Panasztestület a rendőrségnél
A Független Rendőri Panasztestület a működésével kapcsolatos állásfoglalást hozott nyilvánosságra a rendőrség weboldalán. Az állásfoglalás szerint az öt tagú bizottsághoz bárki ingyenesen fordulhat, ha úgy érzi, hogy rendőri intézkedéskor sérültek a jogai. Abban az esetben, ha a testület megállapítja, hogy az érintett alapvető jogai sérülnek, akkor az országos rendőrfőkapitány kezébe adják az ügyet. A főkapitánynak az iratok kézhezvételétől számítva 15 napja van közigazgatási hatósági eljárásban dönteni. Ha a testület szerint nem sérült alapjog, akkor az a rendőri szerv dönt, amelyiknél a kifogásolt intézkedés történt. Ők 30 napon belül hoznak érdemi határozatot. A panasszal egyébként lehet közvetlenül is az intézkedő rendőri szervezethez fordulni. A panaszos azonban csak egy helyre, vagy a Panasztestülethez vagy az illetékes rendőri szervhez fordulhat. A Panasztestület névtelen bejelentésekkel nem foglalkozik. (FH)