Megdobálják-e a képviselőket?

Hétfőn borul az évek óta bejáratott parlamenti protokoll, a most induló parlamenti ülésszak alaphangját nem a miniszterelnök összegző, feladatkijelölő (évértékelő) beszéde adja meg. Az Országgyűlés ugyanis ott folytatatja, ahol december 17-én abbahagyta, azaz ismét az egészségbiztosítási törvény körül pörög majd egy négy órás disputa. Igaz, a kormánypártok nem önszántukból lendülnek neki ismét a jogszabály megvitatásának, megszavazásának, erre Sólyom László köztársasági elnök szorította rá a koalíciót, amikor az ominózus törvényt visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek.

Az államfői helytelenítés azonban valószínűleg nem sokat nyom a latba, a szocialista frakciótagok jó mamelukként (vagy meggyőződésből) üzemszerűen nyomják majd újra az igen gombot. Persze a kormánypártok is adnak a demokratikus látszatra, így egy csöppet formázták a normaszöveget, s jól kidomborították, hogy itt nem egy, a magántőke befolyásolta több-biztosítós modell fungál majd, hanem egyetlen biztosító üzemel, számos pénztárral, állami primátussal. Az érvelést a jelek szerint az MSZP-s képviselők zöme is akceptálja, s hivatalosan csak két renitens akad.

Itt a Karsai, hol a Karsai

Egyedül Farkas Imre és Karsai József kérte a frakciótól, hogy mentse fel a szavazási fegyelem alól. A szocialisták azonban egyiküknek sem engedték meg, hogy külön utakon járjanak. Ettől persze még szembemehetnek párttársaikkal, ám számolniuk kell vele, hogy fegyelmezetlenségüket fejeként 100 ezer forintjuk bánhatja. Farkas egyébként következetesebbnek tűnik Karsainál, a képviselő a december 17-i végszavazáson is a folyosón várta ki a voksolás végét, míg Battonya polgármestere pár hónap alatt, legalábbis látszat szerint, háromszor pálfordult.

Emlékeztetőül: novemberben még markánsan ágált az új biztosítási szisztéma ellen, decemberben már a bevezetendő struktúra mellett érvelt, és meg is szavazta azt, most viszont ismét a nem gombot akarja megnyomni. A két honatyán egyébként semmi nem múlik, a törvény keresztülveréséhez akkor is elegendő a koalíció tíz százalékos parlamenti többsége.

Újabb marketing-népszavazás

Amikor kormánypártok feltették az egészségbiztosítási i-re a pontot, akkor jön a Fidesz népszavazási manővere. Az ellenzéki párt ugyanis megerősítő referendumot kezdeményezett a frissen kodifikált jogszabály kapcsán. Magyarán: arról akarja a hatályba lépés előtt megkérdezni az embereket, hogy támogatják-e a választott képviselőik által szentesített törvényt. A válasz megjósolásához nem kell sok képzelőerő, a nép valószínűleg a nem szócskát ikszelné be a szavazólapon. Ezt erősíti, hogy a szocialisták mérései szerint a teljes népesség körében 70 százalékos az elutasítottsága és 30 százalékos az elfogadottsága a fideszes népszavazás három kérdésének (vizitdíj, tandíj, kórházi napidíj), míg a biztos pártválasztók esetében ez az arány 78-22 százalék.

Ám a megerősítő népszavazás ötletét valószínűleg elgáncsolja a kormánypárti többség, hiszen az ügyet szimpla többséggel hagyhatja jóvá vagy akadályozhatja meg a parlament. Egy elutasító döntés persze nem fáj túlzottan a Fidesznek, hisz így azt kommunikálhatja, hogy az MSZP és az SZDSZ végképp elszakadt választóitól, és semmilyen intézkedését nem meri a néppel egyeztetni.

A Fidesz a népet, az MSZP a kordont szereti

Bezzeg a Fidesz a hivatalos verzió szerint jóban van a néppel, épp ezért értetlenül nézi, hogy miért is kell újra teljesen körbekordonozni a Kossuth-teret. Ahol a hírek szerint több szervezet is demonstrál majd. Pontosabban csak a tér környékén, ugyanis a jogszabályok megengedik, hogy amennyiben egy demonstráció a népképviseleti szervek (pl. a parlament) működését veszélyezteti, akkor a rendőrség ne járuljon hozzá a rendezvény megtartásához. (Csak a hitelesség kedvéért: tavaly szeptemberben és decemberben több tüntetés zárta le az Országház kijáratait, s hiába van jóba a Fidesz a közzel, a parlament erkélyén számos ellenzéki honatya lamentált az Index tudósítójának társaságában azon, hogy el merjen-e indulni vagy sem. Ódzkodásuk nem volt véletlen, a képviselőket, párthovatartozásuktól függetlenül szidalmazták, autóikat ütlegelték és leköpték.)

Gyurcsány újra talált valami újat

Gyurcsány ugyan valószínűleg néma marad hétfőn, de február 18-án a ház nyilvánossága előtt értékeli 2007-et, illetve szab irányt 2008-nak. A hivatalos verzió szerint Gyurcsány Ferenc tudatosan nem az új parlamenti szezon nyitányán áll ki, ugyanis most hétfőn nem új korszak kezdődik, csupán a 2007-ről maradt restanciáját dolgozza le az országgyűlés. Márpedig a miniszterelnök lényegét tekintve az új politikát, árnyaltabban az új hangsúlyok politikáját kívánja meghirdetni.

Hogy lassanként három és fél éves regnálása során miért pont most teszi ezt, arra is létezik formális magyarázat. E szerint az előző ciklus másfél évében nem tehetett semmit, hisz ha látványosan szakít Medgyessy Péter szociális-osztogató politikájával, akkor a 2006-os választásokon elbukik a szocialista párt. (Az más kérdés, hogy első miniszterelnökké emelése után végig azt kommunikálta, hogy tudja: gúzsba van kötve a szocialista párt, de nyugalom, a kényszerű pihenő alatt a kabinet mindent előkészít a 2006-os reform-repülőstarthoz. Ám a frakció szerint semmi ilyesmi nem történt.) 2006-ban a gazdasági kényszerek akadályozták meg Gyurcsányt eredeti terveinek megvalósításában, 2007-et pedig az egyensúly kialakítása, és az ellátórendszerek átalakítása vitte el.

Kormányfői véleményvadászat

Most azonban – szól a hivatalos indoklás – már nincsenek sürgető kényszerek, következésképpen Gyurcsány nekiláthat annak, amit mindig is akart. Ez persze nem azt jelenti, hogy a kormányfő szakítana az előző két év eredményeivel, sőt, azokra építkezve akarja megvalósítani a baloldali polgári modernizációt. Az Index információi szerint a kormányzati kommunikáció direkt nem akarta túlpozícionálni a február 18-i beszédet, nehogy visszájára süljön el, s ahelyett, hogy javítaná, tovább rontsa Gyurcsány hitelességét.

Így a miniszterelnök kis lépésekről fog beszélni, arról, hogy milyen irányba kezdi el a tárgyalásokat például adóügyekben, a leszakadt térségek és csoportok felzárkóztatásában, és így tovább. (Bár Gyurcsányt folyton a konzultáció elhagyása miatt kárhoztatták, az többé-kevésbé tényszerű, hogy a megszorításokra úgyse adta volna áldását senki.) A szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel folytatott, mintegy másfél hónapos konzultációt pedig a kormányzat összegzi, s e summázat alapján határozza meg az új politikai hangsúlyokat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!