Don-kanyar és 1956 a történelemérettségin
További Belföld cikkek
-
Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére - Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A magyar- és matematika írásbelik után szerda reggel nyolckor a történelem vizsgákkal folytatódott a tavaszi érettségi. Az ország középiskoláiban középszinten 80 322 tanuló fejezte be 11 órakor a három részből álló feladatsort. A nehezebb, emelt szinten 5 859 diák vágott bele a nekik szánt feladatsorba, ők egy órával több időt kaptak az írásbeli befejezésére.
A történelem feladatsorról ezúttal is az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium diákjaitól kérdezősködtünk, az első néhány érettségizővel már viszonylag korán, negyed tizenegykor tudtunk is beszélni.
A feladatsor három részből állt, az elsőben körülbelül egytucat kérdésre kellett röviden válaszolni a segítségként megadott forrásokat (szövegeket, idézeteket) felhasználva. Volt kérdés a trianoni békeszerződésről, az egyház és a Német Római Császárság viszonyáról a 11. században, de az Európai Unió szervezetiről is illett tudni pár dolgot.
Esszék a X. századtól a XX.-ig
A diákoknak írniuk kellett két rövid, féloldalas esszét is, a témát hat megadott közül választhatták ki, segítségképp képes, szöveges forrásokat és a történelmi atlaszukat használhatták. Írhattak röviden a reformkori magyar nyelvről, az ipari forradalom vasútközlekedésre tett hatásáról, hazánk második világháborús szereplését is bemutathatták a doni katasztrófa tükrében, de választhatták az erdélyi nemzetségek, vagy a kálvinizmus történetét is, esetleg a 18. századi hazai demográfiai változásokról is írhattak.
Harmadrészt egy hosszabb esszét is papírra kellett vetniük, választhattak az államalapítás, az 1956-os forradalom és szabadságharc vagy a 18. századi magyarországi etnikumok bemutatása közül.
Nem volt nehéz
A megkérdezett diákok többsége könnyűnek találta az idei történelemértettségit, ez abban is meglátszott, hogy sokan már jóval a három óra letelte előtt befejezték az írást: "sokkal könnyebb volt mint a tavalyi", "annyit tudtam volna írni, de nem fért ki a lapon megadott, kipontozott helyre". Abban mindannyian egyetértettek, hogy a történelmi atlasz (aminek második felében kronológiai táblázat is van) nagyban megkönnyítette a dolgukat. "Mindent ki lehetett nézni belőle" - mondta az egyik 12. C-s, társai pedig egyetértően bólogattak.
Az érettségi nehezén ezzel nagyjából túl is vannak a diákok, a héten még angolból és németből vizsgázik, aki eddig még nem szerzett külön nyelvvizsga-bizonyítványt, majd jönnek a próbatételek a "kisebb" tantárgyakból, középiskolától függően például biológiából, kémiából, földrajzból vagy szakmai tárgyakból. A szóbeli érettségikre mindezek után kerül sor.
Történelem - közép és emelt szint
Az Oktatási És Kulturális Minisztérium kora délután kiadott hivatalos közleménye szerint a ma délelőtti írásbeli vizsgák "rendben lezajlottak".
A középszintű írásbeli vizsga megoldására 180 percük volt a diákoknak, a vizsgázók tetszőleges sorrendben oldhatták meg a feladatokat. A feladatlap első felében 12 rövid, tesztjellegű feladat szerepelt, ezek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoztak. (Például a római köztársaság válsága, a nagy földrajzi felfedezések, II. József, a Horthy-korszak külpolitikája, az EU intézményrendszere, az emberi jogok.) A feladatok változatosak voltak (pl. térkép-elemzés, igaz és hamis állítások elkülönítése, fogalmak felismerése, ábrák kiegészítése).
A második részben a diákoknak két rövidebb és egy hosszabb esszét kellett kidolgozni. (Például a reformáció, a "vasútépítés forradalma", az államalapítás, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófája, az 1956-os forradalom okai.) Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is. A középszintű vizsgázók a vizsga egész időtartama alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt.
Az emelt szintű vizsgát tevők négy órát kaptak a feladatok megoldására. Az első rész, a tesztfeladatok megoldására 90 percük volt, és atlaszt nem használhattak. A feladatok között volt a reneszánszra, a felvilágosodásra, a törökellenes harcokra, a klebelsbergi kultúrpolitikára vonatkozó, de megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (pl. a demográfia problémaköre, a magyar választási rendszer).
A második rész megoldására két és fél óra állt rendelkezésre. A sokféle forrás mellett a vizsgázók itt már használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. A tíz esszéfeladatból két egyetemes és két magyar történelmi témát kellett választani (pl. a katolikus megújulás, az európai integráció, a dualizmus nemzetiség-politikája, vagy a Kádár-korszak kultúrpolitikája).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
