Nádasdy Ádám-elemzés az érettségin
További Belföld cikkek
- Egyre csak terjed a madárinfluenza, már nyolc vármegyében van jelen a kór
- Harminchat éve nem volt olyan hideg ebben az időszakban, mint az elmúlt három napban
- Egyre több házaspár végrendeletben tisztázza az özvegynek járó vagyont
- Magasabb teljesítményre kapcsolhat a gödi Samsung-gyár
- Egyetlen sugárterápiás gép sem működik a győri kórházban
Hétfő reggel nyolc órakor az ország több mint ezer iskolájában kezdődtek meg a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgák. Az első vizsganapon középszinten 83 ezer 109, emelt szinten 2 ezer 357 diák vizsgázik. Az érettségizők helyesírási szótárt használhatnak, amit az iskolák adnak.
A vizsga felépítése az előző évekhez képest nem változott. Középszinten egy szövegértési feladatot kellett megoldani 60 perc alatt, valamint egy fogalmazást megírni - erre 180 perc áll rendelkezésre.
Az első, kötelező feladat szövegértés volt. Idén Nádasdy Ádám nyelvész egyik előadását kellett kérdésekre válaszolva, a nyelvváltozásra, nyelvromlásra koncentrálva elemezni 60 perc alatt. Ezt az általunk megkérdezett diákok egy része nehéznek találta, de akadt olyan is, aki a sok gyakorlásra hivatkozva könnyen megoldotta ezt a feladatot.
A középszintű írásbeli magyarérettségi második felében a diákok három feladat közül választhattak. Az egyik feladatban Ancsel Éva Összes bekezdése című művének egy részlete alapján kellett pro és kontra érvelni arról, hogy a gépeknek, számítógépeknek milyen hatásuk van életünkre, a társadalomra, művészetre, tudományra. Tizenkettőből tizenegyen ezt választották.
Szintén választani lehetett Petelei István A könyörülő asszony című novellájában a jellemrajz és a feszültség változásának elemzését.
A harmadik feladat Vas István és Berzsenyi Dániel egy-egy versének összehasonlító elemzése volt. Körkérdésünk eredménye alapján ezt nagyon kevesen választották. A hivatalos feladatokat kora délután teszi közzé az oktatási minisztérium.
Emelt szinten a tesztsorban elsősorban a Nyugattal kapcsolatos feladatokat kellett a diákoknak megoldaniuk, jelentette az MTI. Az érettségizők feladatai között szerepelt még József Attila egyik versének elemzése, reflektálás egy korjelenségre, és azon belül a metafora is szerepelt feladatként. Emellett írniuk kellett egy olvasói levelet is arról, hogy egy település újságja mennyire elbulvárosodott, és ez miért jelent problémát.
Az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium diákjai közül az elsővel tizenegy óra körül tudtunk beszélni, a 12. B-be járó Viki elmondta, hogy ő a novellaelemzést választotta és a felkészülés során nyugatosokra és reneszánsz témákra számítottak. Lassan szállingózó évfolyamtársai szerint nagyjából olyan nehezek voltak a feladatok, mint tavaly.
A megkérdezett érettségizők túlnyomó többsége az első, érveléses fogalmazást választotta, az ELTE IV. kerületi gyakorlógimnáziumába járó, főleg reál tárgyakból erős tizenkettedikesek szerint egyértelműen ez volt a könnyebb a választható feladatok közül. Így vélekedett a 12. C-be járó Zsigmond is, aki egyébként az egyórás szövegértési feladatot, a sok gyakorlásnak hála, rutinszerűen meg tudta oldani, fogalmazásában pedig ő is az érveléses feladatot választotta, azaz a modernizáció hatásainak bemutatását társadalmunk életére, pro és kontra.
Az írásbeli magyar értettségi eredményét május végén tudják meg a diákok, a megírt dolgozatok értékelésének megtekintésére, a javítás elleni fellebbezésre három nap áll rendelkezésükre.