Kende Péter: Martonyi János III/2-es informátor volt
További Belföld cikkek
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
- Egy sérült vízcső miatt péntektől egy szakaszon nem jár a 4-es, 6-os villamos
Kende Péter újságíró, szociológus szerint Martonyi János volt külügyminiszter Marosvásárhelyi fedőnéven III/2-es informátorként írt jelentéseket külföldi útjairól. Martonyi János határozottan cáfolta, hogy informátorként dolgozott volna.
Kende Péter egy úgynevezett munkadossziéban talált adatok alapján állítja, hogy Martonyi János informátorként dolgozott az 1960-as években. Az újságíró szerint egy április 16-án készített interjúban az Orbán-kormány külügyminisztere elismerte neki, hogy a Marosvásárhelyi nevű informátor valóban ő volt, és azok az adatok, amelyek a dossziéban szerepelnek, tőle származnak, róla szólnak.
Martonyi politikai támadásról beszél
Martonyi János közleményben cáfolta, hálózati személy soha nem volt, hálózati tevékenységet nem végzett, ilyen tevékenység vállalására vonatkozó nyilatkozatot sem szóban, sem írásban soha nem tett, az állambiztonsági szervekkel nem működött együtt.
Martonyi János az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, a beszámolókat a rendőrség számára készítette. Kiemelte, nem volt tudomása arról, hogy a beszámolókból valaki dossziét csinál, és fedőnévvel látja el, és "hogy ezután ezeken milyen hamisításokat végeztek, milyen kiegészítéseket végeztek, kommentárokat kapcsoltak ezekhez, azt én már nem tudom megmondani". Hozzátette, a dokumentumok hitelességét semmi esetre sem tudja elfogadni.
„A mai napon különböző médiumokban napvilágot látott, a személyemet illető rágalmakat alantas politikai támadásnak tekintem” – olvasható a közleményben. „Számos bizonyíték szerint huszonöt évig, 1965-től a rendszerváltozásig az állambiztonsági szervek ellenséges személyként tartottak nyílván, 1988-ban pedig bizalmas nyomozás alá vontak” – érvel Martonyi. Az Orbán-kormány külügyminisztere szerint a támadás tárgyául azok a beszámolók szolgálnak, amelyeket a hatvanas évek második felében az akkori rendelkezések alapján tanulmányútjairól köteles volt megtenni.
Részletek a jelentésekből
Kende Péter az ÉS-ben közölt részleteket Marosvásárhelyi tevékenységéről. Az ügynök első feladatát 1968-ban kapta, egy beszámolót kellett készítenie strasbourgi utazásairól, ahol nyári egyetemen vett részt. A beszámolóban Marosvásárhelyi azt írta, hogy a Szabad Európa tanfolyam alapvető célja a résztvevők ideológiai befolyásolása, szellemi átformálása, manipulációja volt.
Később született beszámoló egy moszkvai turistaútról, amit a hatóságok végül nem tartottak értékesnek, de az ügynök alkalmasságát, a munkára való rátermettségét igazolva látták, idézi Kende a korabeli dokumentumokat. Így juthatott el Marosvásárhelyi röviddel ezután két hónapra Londonba, ahol ismét nyári egyetemen tanult, bár a kurzus kiválasztásába már az állambiztonsági szolgálat is beleszólt.
Kende a hivatalos életrajz és az ügynöki jelentések egybevetésével látja bizonyítottnak állítását. A cikk megírása után, április 16-án találkozót kért Martonyi Jánostól az iratok miatt, a beszélgetést magnószalagon rögzítette, és letétbe helyezte az ÉS szerkesztőségében. Kende Péter szerint Martonyi ismerte a fedőneveket, és elismerte, személye azonos a jelentések készítőjével.
Az ÉS szerkesztősége a cikk végén azt is megjegyzi, Kende Péter és Martonyi János találkozóján Martonyi János leszögezte, hogy "amennyiben olyan állítások jelennek meg, amelyeket nem tud elfogadni, az hosszú jogvitát eredményezhet".
Már öt éve is téma volt
A rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló Mécs-bizottság által összeállított listán szerepelt többek között Martonyi János neve is 2002-ben. A volt külügyminiszter akkor azt nyilatkozta: nem adott jelentéseket, nem kapott prémiumot, kedvezményeket, vagy bármi egyebet, ám megpróbálták beszervezni, 1979-ben.
Az Alkotmánybíróság később az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte a bizottság munkáját, a rendőrség pedig - ügyészi utasításra - nyomozást indított az ügyben államtitoksértés gyanújával.