Petíció a verespataki beruházás ellen

Csaknem teljesen lakatlan már a romániai Fehér megyében található Verespatak falu, ahol a kanadai Rosia Montana Gold Corporation nevű cég a környezetvédő szervezetek, az egyházak és a nemzetközi régésztársaságok tiltakozása mellett építi aranybányáját. A kanadai vállalat a piaci ár hússzorosáért vette meg a házakat a nagyrészt román, illetve elrománosodott magyar tulajdonosoktól, ezért legtöbbjük örömmel mondott le ingatlanáról. A kitelepítések kétezer embert érintenek, a házakat később lerombolják, hogy a falu helyén a ciános bányászati eljárás miatt mérgező ülepítőtavat alakítsanak ki.

A nemrégiben ott járt magyar küldöttség felvételeinek tanúsága szerint az épületek 60 százalékán máris kint vannak a táblák, amelyek azt jelzik, hogy az ingatlan a Rosia Montana tulajdona, paradox módon több esetben úgy, hogy a műemléki védettséget jelző felirat is fennmaradt a falon. A Veres patak nevű vízfolyás színe a képeken sárgásbarna, a küldöttség által vett vízmintát a Szegedi Tudományegyetemen elemzik. Az egyetem Természettudományi Karának egyik professzora az Indexnek elmondta, valóban érkezett hozzájuk vízminta, de a vizsgálat eredményei nem lesznek mérvadók, mivel a mintavétel nem szabályos kutatási körülmények között történt.

Magyar polgármesterek tiltakoznak

Tekintse meg képeinket!

Tíz magyar marosmenti falu polgármestere írta alá azt a petíciót, amelyet a Csongrád megyei Fidesz zöld tagozata, és a megye két legjelentősebb környezetvédelmi szervezete fogalmazott. Egy magyar küldöttség a Rosia Montana gyulafehérvári központjába vitte a petíciót, ahol először nem voltak hajlandók foglalkozni velük, később azonban átvették a tilatkozást, mondta sajtótájékoztatón Makrai László, a megyei zöld tagozat vezetője.

A Fidesz zöld tagozata arra szólítja fel a kormányt, hogy tegyen érdemi diplomáciai lépéseket a romániai verespataki bányaberuházás megakadályozása érdekében, mondta a tagozat elnöke, Medgyesy Balázs. Szeretnék, ha a magyar EU-képviselők elérnék, hozzanak az Európai Parlamentben olyan jogszabályt, amely tiltja a ciános aranybányászatot. Kicsi az esély arra, hogy a nemzetközi tiltakozás önmagában megállíthatná a veszélyes beruházást, mivel Makrai és Medgyesy információi szerint a román állam maga is a Rosia Montana résztulajdonosa, jelenleg a cég 20 százalékát birtokolja, tehát gazdaságilag igen érdekelt abban, hogy a beruházás megvalósuljon.

A zöld tagozat attól tart, hogy a tervezett aranybánya-beruházás a tiszai ciánszennyezéshez hasonlítható következményekkel járhat. Az érintett vízgyűjtő területen ötmillió ember él, mondta Makrai László.

Ellentmondásos román lépések

Medgyesy elmondta, a románok többször jelezték, hogy a beruházónak nincs engedélye, ennek ellenére a munkálatok előkészítése és a terület kisajátítása zajlik, néhány hete a beruházó próbafúrásokra is engedélyt kapott a Fehér Megyei Környezetvédelmi Felügyelettől.