Kutyák pokla Sopronban
További Bulvár cikkek
A Soproni Rendőrkapitányságra pénteken érkezett a feljelentés, a bűnügyi osztály állatkínzás gyanúja miatt indított nyomozást egyelőre ismeretlen tettes ellen, mondta el az Indexnek Csuti-Kovács Krisztina rendőr-főhadnagy. A rendőrség szakértőt akar kirendelni, hogy tisztázzák, pontosan milyen körülmények között, mit kell, kellett a kutyáknak elszenvedniük. Az ügynek voltak már előzményei, korábban a helyi önkormányzatnál és az ÁNTSZ-nél már tettek többször is bejelentést állatbarátok az ebtartási szabályok megsértése miatt. A vizsgálat persze eltart egy darabig és amíg a rendőrség nem tisztázza a helyzetet, a telepen maradnak a kutyák.
Menthetetlenek
"Elképesztő, felháborító ami ott zajlik" - fogalmazott Pongrácz Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének munkatársa, aki nemrég járt a helyszínen, bár mivel magánterületről van szó, csak kívülről látta a telepet. Az etológus szerint így is borzalmas kép tárult elé: megszámlálhatatlan sok - szinte biztos, hogy több mint száz - kutya vegetál a szabad ég alatt, a sártenger közepén, hevenyészett, összetákolt kennelekben. A kutyák szemmel láthatólag nélkülöznek mindenféle emberi gondoskodást, naponta egyszer kapnak enni, de ezen kívül semmiféle törődésben nem részesülnek. A zömmel magyar kutyafajták - kuvaszok, vizslák és rengeteg mudi - teljesen leépültek, nincsenek semmi módon szocializálva, gyakorlatilag teljesen elvadultak, "szabályosan egymást eszik", számolt be a látottakról az etológus.
Az önkormányzatnál és az ÁNTSZ-nél már töbször is feljelentették a tenyésztőt, de az illetékes hatóságok "némi bírsággal és figyelmeztetéssel" letudták a dolgot. A rendőrségi nyomozás hatására valószínűleg elindul valamiféle mentési akció, de Pongrácz Péter szerint bármit is tesznek az állatvédők, az embertelen körülmények között tartott állatok java része már menthetetlen, "szellemi és lelki rehabilitációjuk" gyakorlatilag megoldhatatlan.
Pongrácz Péter úgy tudja, hogy a "Szoborkerti-Mérges" kennel 2003 óta nem törzskönyvezett almot, de az etológus találkozott korábban több olyan innen származó kölyökkyutyával, amik súlyos viselkedési zavarokkal küzdöttek, félősek, depriváltak voltak. A tenyésztő, akinek "teljesen más elképzelései vannak a kutyák tartásáról, mint a társadalom 99 százalékának" jelenleg valamiféle sajátos fajtanemesítésen dolgozik, korábban kísérleti állatokat - albínó kutyákat - is tenyésztett, tette hozzá az etológus.
Fegyelmező részleg
Felhívtuk Őrsi Andrást, a nagy fölháborodást kiváltó tenyésztőt, aki állítólag többszínű mudik kitenyésztésével kísérletezik a mengelei jelzővel illetett telepén. A 62 éves Őrsi nem szívesen nyilatkozik a kutyatelepről: "nem érdemes mondanom semmit, nem válik javamra". Az egykori tájfutó magyar bajnok saját bevallása szerint "hályogkovács kutatóként" próbálkozik évek óta fajtanemesítéssel, szaktudását autodidakta módon szerezte, korábban bányamérnökként, később szobrászként dolgozott.
"Egy helybéli kavarja a dolgokat, Budapesten pedig felkarolták az ügyet" - kommentálja a kialakult helyzetet. Őrsi András még nem kapta kézhez a rendőrségi feljentést, de mint mondja: "türelmes vagyok, nyugodt, megvárom, míg elcsitulnak a dolgok. Engem még soha nem büntettek meg, legutóbb február 15-én járt nálam a hatósági állatorvos, ha az nem kifogásolt semmit, akkor nyilván arra megy ki a játék, hogy ne tudjam végezni a munkámat". Kutatásairól szűkszavúan beszél, szabadalmát féltve csak annyit mond, hogy "Magyarország világelső lehet ebben a dologban".
A helyszínen készített képekről Őrsi azt mondja: a telepén járók "nem néztek körül elég alaposan", a teljes tenyészet tíz százalékát látták, a hatvan kennelből körülbelül ötöt, a "fegyelmező részleget" fotózták le. Neki ennél jóval több kutyája van, a botrányt keltők pedig nem látják a fától az erdőt. Őrsi, aki 22 éves korában válogatott sporoló volt, saját véleménye szerint elbír a kutyákkal, és sportolói kitartásának köszönhetően meg fogja magát védeni.
Állatkínzást a 2004. áprilisi törvénymódosítás szerint az követ el, aki olyan körülmények között tart, vagy olyan módon bántalmaz egy állatot, hogy az maradandó egészségkárosodást vagy az állat pusztulását okozza. Állatkínzásért akár két év börtönt is lehet kapni.