A rasszizmus erősödésétől tartanak

A roma bevándorlók zaklatásának beszüntetésére szólította fel az Európa Tanács kedden Olaszországot, ezzel akarják megakadályozni a rasszizmus és idegengyűlölet felkorbácsolását.

Az emberi jogok tiszteletben tartása felett őrködő vezető európai intézmény keddi jelentése szerint az olasz hatóságok tervezett intézkedései, köztük az ujjlenyomatvétel az összes roma bevándorlótól "figyelmen kívül hagyják az emberi jogokat és az emberiességi normákat, és tápot adhatnak a további idegengyűlöletnek".

A szervezet emberi jogi biztosa, Thomas Hammarberg jelentésében nem állítja azt, hogy az olasz hatóságok fellépése sérti az európai emberi jogi konvenciókat - amelyeket Olaszország mint aláíró állam, köteles betartani -, azonban erős aggodalmát fejezte ki a romákat és szintiket érintő intézkedések miatt.

"Ezek az intézkedések megnehezíthetik a menekültek számára a menedékkérést, és valószínűleg az összes bevándorló, köztük a romák további társadalmi megbélyegzéséhez és marginalizálódásához vezetnek" - mondta a biztos.

Az olasz kormány pénteken az ország egészére kiterjesztette a különleges intézkedések hatályát, amelyek rendkívüli jogokat biztosítanak a hatóságoknak, és megkönnyítik internáló központok felállítását a bevándorlók számára. A hatóságok egyebek között az utcai bűnözés és az illegális bevándorlás megfékezésének szándékával, továbbá a roma gyerekek iskoláztatásának ösztönzésével indokolják az intézkedéseket.

Az Olaszországba bevándorolt romák gyakran alkalmi munkából élnek, sátortáborokban laknak nyomorúságos körülmények között, nélkülözik az egészségügyi ellátást, oktatást, az alapvető higiéniai feltételeket és a munkahelyet.

Olaszország-szerte több mint 700 sátortábort állítottak fel, főként Róma, Milánó és Nápoly környékén, ahol romák tízezrei élnek.

Az emberi jogi biztos azt ajánlotta, hogy Olaszország állítson fel hatékony emberi jogi hivatalt, amely szavatolná, hogy a hatóságok betartják az emberi jogokat és normákat.

Hammerberg júniusban Olaszországba látogatott, hogy felmérje az új olasz kormány bevándorlási politikáját. Az Európai Unió és emberi jogi csoportok, köztük az Amnesty International aggodalmukat hangoztatták, de Olaszország azt állítja, hogy politikája összhangban van a nemzetközi emberi jogi normákkal.

Hasonlóan vélekedik Járóka Lívia, az Európai Parlament roma származású magyar képviselője védelmébe vette az olasz kormány döntését. Szerinte a Berlusconi-kormány lépése jó szándékról tanúskodik, jelentette ki az Európai Unió információs portálján megjelent interjúban. Szerinte időszerűtlenné vált az Európai Parlamentnek az a követelése, hogy állítsák le az ujjlenyomatvételt, hiszen minden, Olaszországban élő emberre kiterjesztették az intézkedést, ezért már nem megkülönböztető jellegű.

Járóka érvelése szerint azért szükséges az ujjlenyomatvétel, hogy személyazonosító okmánnyal lehessen ellátni azokat a bevándorlókat, köztük gyerekeket, akiknek nincs semmilyen személyi okmányuk. A képviselő úgy vélte, hosszú távon az lenne a romák integrálásának leghatékonyabb eszköze, ha több állást teremtenének a számukra, megélhetést biztosító fizetéssel. Ha állást kapnának, nemcsak az ő problémáik oldódnának meg, hanem még adófizető állampolgárokká is válnának, érvelt Járóka.

Ezzel összefüggésben elítélte egyes magyar önkormányzatok szándékát, hogy össze akarják kötni a szociális segélyeket közmunkák végzésével. Járóka Lívia bírálta az Európai Bizottságot is, mert az - megítélése szerint - elhanyagolta az utóbbi években a romák integrációjának kérdését.