Gyurcsány hallgat Fehéroroszországról

A szlovák miniszterelnök nem tartja elfogadhatónak a fehérorosz választás eredményét, mert nem volt szabad és korrekt. A lengyel miniszterelnök szerint sem volt demokratikus a választás, a varsói külügyminisztérium pedig már hétfőn kérte az Európai Uniót, hogy léptessen életbe szankciókat. A cseh külügyminiszter ötlete szerint a fehérorosz ellenzék jelöltjét meg kellene hívni Brüsszelbe, jelezve ezzel Lukasenkónak: ki az EU partnere Fehéroroszországban.

A magyar reakció a többi visegrádi országhoz képest feltűnően visszafogott. Sem a miniszterelnök, sem a külügyminiszter nem szólalt meg, egyedül a Külügyminisztérium szóvivője adott ki egy közleményt. Ebben Polgár Viktor felszólítja a minszki hatóságokat, hogy tartózkodjanak az erőszaktól és jelezte, hogy Fehéroroszország nem tartotta be a demokratikus választási szabályokat.

A szovjet időket idézi

A volt szovjet tagköztársaságban vasárnap tartottak elnökválasztást. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szerint a választás nem volt sem szabad, sem tisztességes. Lukasenko a szavazatok 82,6 százalékát kapta, az ellenzék jelöltje, Alekszandr Milinkevics 6 százalékos eredményt ért el.

Elemzők szerint Lukasenko egy demokratikus választást is megnyert volna, igaz, nem ilyen arányban. Fehéroroszországban - a volt szovjet térségben egyedülálló módon - nőtt az életszínvonal 1990-hez képest, az energiaárak vagy a teljes foglalkoztatottság még most is a szovjet időket idézik.

A viszonylagos jólét ára

Polgár Viktor külügyi szóvivő nem kívánt többet hozzátenni a hétfői közleményhez, emlékeztetett viszont az Európai Unió hétfői, Magyarország által is elfogadott állásfoglalására, mely újabb szankciókkal válaszol a választási csalásra.

Egy uniós szankció nem rengeti meg alapjaiban Fehéroroszországot, sőt, a viszonylagos jólétre vélhetően semmilyen hatással nem lesz, nem úgy, mint az egykori, Milosevics vezette Jugoszláviában. Minszk baráti viszonyban áll Moszkvával, többször felvetődött már a két ország perszonáluniója is. Az ország a jóval a piaci ár alatt kapott orosz energiának is köszönheti stabilitását. Nem véletlen, hogy az orosz külügyminisztérium nem talált kivetnivalót az elnökválasztáson, amely "az általánosan elfogadott normáknak megfelelően zajlott le, és eredményeinek legitimitásához nem fér kétség".

Az új kitörési irány

A visegrádi államokhoz képest visszafogottabb reakció az újra egymásra találó Magyarország és Oroszország kapcsolatában keresendő. Vlagyimir Putyin március elején a fagyos viszony jelképének számító sárospataki könyveket Budapesten adta át Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek, és 1956 forradalmárai előtt is fejet hajtott.

Az MSZP a választási programjában is megemlékezik az újra megtalált keleti birodalomról, Oroszországot "a magyar külgazdasági törekvések új kitörési irányaként" jellemezve.

A volt szovjet térségben óvatoskodva fellépő magyar diplomácia javára írható, hogy Fehéroroszország esetében nem követte el azt a hibát, mint a 2004-es ukrán elnökválasztáson. Budapest az oroszbarát Viktor Janukovics győzelmére számított, és a nyilvánvaló csalás miatt csak akkor tiltakozott, amikor az ellenzéki Viktor Juscsenko megnyerte a megismételt második fordulót. Igaz, akkor az már nem volt túl nagy kunszt.