'Állatorvosra csak a marhák szavaznak'

A verespataki aranybánya ellen tiltakozók egyelőre törvényes eszközökkel próbálnak fellépni a beruházás ellen, de ez nem túl hálás szerep. Szerintük az arany ügyét minden szinten átitatja a korrupció, és a román államnak is érdeke a terv megvalósulása. A Gold Corporation kulcsszó az egyre közelgő helyhatósági választások kampányában is: a jelenlegi polgármester négy éve azzal az ígérettel nyerte meg a választásokat, hogy kipaterolja a faluból a kanadai-román céget, ma már azonban a beruházók oldalán áll sőt, úgy látja, hogy polgármesterségének négy éve volt a falu fénykora.
Az előző rész tartalmából: Másfél-kétmilliárd dolláros profittal kecsegtető aranykitermelés kezdődne 2007-ben a romániai Verespatakon. A fásult helybeliek nem szívesen költöznének el és környezetük tönkretételének sem örülnek, de a munkalehetőség miatt nem tiltakoznak elemi erővel a beruházás ellen. A cég képviselője szerint Kanadában is előfordulhat, hogy egy festői kis falut gazdasági érdekből egyszerűen odébbraknak. A polgármester törzshelyén a kocsmárosné felhangosítja a népi popzenét sugárzó tévét, hogy ne halljuk a sopánkodó helyiek válaszait.

Nagy a korrupció

Klikk a képre!
"Aki a cégtől a birtokomra teszi a lábát, az halott ember" - mondja két slukk között csendesen Eugen David, a bányaellenes helyi szervezet, az Alburnus Maior elnöke. Húszhektáros földjével nagybirtokosnak számít a faluban, így alkalmas rá, hogy "példát mutasson" az ingadozó falusiaknak: úgy is meg lehet élni ezen a vidéken, ha nem épül meg a bánya.

A Gold Corporation emberei még odáig sem jutottak el, hogy kárpótlási ajánlatot tegyenek neki, pedig a tervek szerint a birtokával szomszédos két földen is fúrnának. Kisebbik lánya végig mellettünk ül az árnyas kerti padon, és a beszélgetés órái alatt megállás nélkül édességet majszol: először műanyagdobozos csokoládékrémet, később gumicukrot, majd csokoládét fogyaszt.

Az Alburnus Maior a nemzetközi környezetvédő szervezetek támogatásával először a tiltakozás törvényes útjait próbálja végigjárni, ez azonban nehéz lesz, mert Romániában helyi és országos szinten is "nagy a korrupció". Ha nem sikerül maguk mellé állítani a román környezetvédelmi minisztériumot, akkor alternatív megoldási lehetőségeket keresnek, például egyenesen a kanadai államhoz fordulnak.

Drakula-park után Verespatak

Három éve ügyködik a beruházás megakadályozásán a harmincas éveiben járó Stephanie Roth. A svájci újságíró és környezetvédelmi aktivista eredetileg azért érkezett a titokzatos Romániába, hogy megakadályozza a román Disnyeland, a Drakula-park nevű szórakoztatóközpont felépítését. A Drakula-park tönkretett volna egy világörökséghez tartozó települést Segesvár mellett. Az építkezés leállítása ellen éppen a helyiek tiltakoztak, mert a vidámpark állítólag háromezer munkahelyet teremtett volna.

Roth szerint Verespatak lakóira is jellemző, hogy elvileg nem értenek ugyan egyet a bányaépítéssel és nem akarják elhagyni otthonukat, azért szívesen dolgoznának a Gold Corporationnek.

SOS Rosia Montana

Tűzzel jövesztéstől a ciánig
Az aranyat a római időkben még a tűzzel való jövesztés módszerével nyerték az akkor még Alburnus Maiornak nevezett Verespatakot övező hegyekből. Tüzekkel izzították fel a kőzetet, majd ecetes vízzel hirtelen lehűtötték. A gyors hőmérsékletingadozás miatt a kőzet megrepedezett, így az aranyat hegyes eszközökkel könnyen ki lehetett termelni.

Ma már jóval modernebbek az eljárások. (Van, aki ezt nevezi fejlődésnek.) Az alacsony aranytartalmú ércet összetörik, felhalmozzák a talajon és befecskendezik ciánoldattal. A Merril Lynch befektetési bank szerint soha egyetlen bányavállalat nem akadályozta még meg, hogy a ciánnal szennyezett víz beszivárogjon a talajba, és kárt tegyen az élővilágban. A jelentés szerint 1998-ban Kirgizisztánban egy hatalmas ciánömlés 4 halálos áldozatot követelt egy kanadai tulajdonú bányától nem messze. A coloradói Summetville bánya közelében százmillió dollárt költöttek arra, hogy a környékbeli folyók vizébe ömlött szennyeződést egy tározóba elvezessék. A guayanai Omai bányában bekövetkezett, több milliárd literes, ciánnal szennyezett kiömlés állatok tömegeinek pusztulását eredményezte. 2000. január 30-án Romániában földcsuszamlás következtében átszakadt az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányaipari vállalat ipari derítőjének gátja. Becslések szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el, a Szamos és a Tisza teljes rehabilitációjához tíz-tizenöt év kell.

Három év alatt Stephanie Roth megtanult románul, meghitt kapcsolatot alakított ki az Alburnus Maior tagjaival. Davidhoz hasonlóan ő is szünet nélkül cigarettázik, a csikket azonban nem a földön tapossa el, hanem egy erre rendszeresített üres cigarettásdobozba teszi.

Verespataki házában található az ellenállás fészke, ahová még az internetet is bevezette. A svájci aktivista "World Bank, get your ass out off oil, gas and mining" feliratú pólóban intézkedik, utasít, nyilatkozik szünet nélkül. Háza előtt Nissan terepjáró áll, rajta matrica: SOS Rosia Montana. Többször vádolták már azzal, hogy a magyarok ajándékozták neki a dzsipet. A román titkosszolgálat nyilvánosságra került jelentése továbbmegy, az aranybánya építése ellen tiltakozó erők tevékenységét Budapesten hangolják össze. A beruházás elleni bukaresti tüntetés résztvevői például Magyarország felé hagyták el az országot.

Már a Securitate is tudta

David és Roth szerint a román állam "kétszínűen viselkedik" a bányával kapcsolatban. Egyrészt visszatartja az üzemeltetéshez szükséges engedélyeket, másrészt újabb és újabb kiskapukat nyit a Gold Corporation előtt. A bányához felhasználandó területek húsz százaléka a kormányé; ezeket minden további nélkül a beruházó cég rendelkezésére bocsátja.

David Eugen szerint már a Securitate is tudta, hogy a hegy gyomrában rengeteg arany van sőt, a bánya ötlete egyenesen a román kormánytól származik, csak befektetőt kellett hozzá szerezni. "Ha ilyen sok gondot okoz az arany, maradjon inkább a föld alatt - véli David. Az arany mindig is átok volt, mert ahol bányászni kezdték, előbb-utóbb elpusztult a táj." David tekintélyes birtokán több ház is áll, némelyik készen, némelyik félkészen, de csatornázás egyelőre nincs. Miközben a torkos kislánnyal együtt lekísérnek minket a hegyről, megmutatja azt az alpesi stílusban épült rozoga faházat, amelyet ő maga ajándékozott barátjának, Stephanie-nak.

Csak a bikák

A verespataki polgármesterjelöltek baráti autók szélvédőjére és saját házuk homlokzatára ragasztják választási plakátjaikat. A jelenlegi polgármester, Narita Virgil Nicolae állatorvosból lett a település első embere. Az aranybánya ellen tiltakozók a választáson saját jelöltet indítanak, energiájuk nagy részét azonban a negatív kampány köti le. Szövegszerkesztővel készült szórólapjukon egy elmeháborodott állatorvos injekciót szúr egy kiskutya fenekébe, fölötte egy bika néz bőszen az eligazítást váró választópolgár szemébe. "Állatorvosra csak a marhák szavaznak" - szól a szöveg.

A polgármestert 2000-ben aranybánya-ellenes programja miatt választották meg, állítják ellenfelei. Néhány hónapig hittek neki, de váratlanul megbarátkozott a beruházással, és annak pozitív oldalait, például a munkahelyteremtést vagy a jobb körülmények közé költözés lehetőségét kezdte hangoztatni. Ellenfelei szerint megvette a Gold Corporation, erre azonban nincs bizonyíték.

Személy szerint megérti

A polgármester irodájában stószokban állnak a választási szóróanyagok, ezekkel a kampány finisében kívánja lerohanni választóit. A lepedőnyi román és EU-s zászló színei csicsássá teszik a szobát. A polcokon törvénykönyvek és néhány más mű, melyet a hangsúly kedvéért borítójával kifelé helyezett el. Ilyen Adrian Nastase román kormányfő - Narita magas rangú szociáldemokrata pártagtársa - Csata a jövőért című könyve is. Egy hónapja sincs, hogy Nastase meglepő, beruházás-ellenes kijelentést tett: túl sok embert kellene kiköltöztetni, túl sok lakást megszüntetni és a bánya megnyitása számos kockázatot rejt magában.

A polgármester az íróasztala mögött hallgatja a kérdéseket, közben demonstratívan lapozgatja névjegykártya-gyűjteményét. Le Monde, BBC, Guardian - kapjuk el a neveket. Szerinte a lakosság "kilencvenkilenc százaléka" beleegyezett a beruházásba, és amíg "minden a szabvány szerint" történik, neki sincs ellene kifogása. Feltételei teljesültek, mivel "minden lakossal személyesen tárgyal" a kárpótlásról a Gold Corporation. A tiltakozást "személy szerint" megérti, mert az a "demokráciában természetes".

A legszebb korszak

Fotók: Barakonyi Szabolcs
A polgármester elismeri, hogy a kitelepítés szociális szempontból "nem jó", de ez a fejlődésnek köszönhető. Neki is költöznie kell, de nem bánja. Száz évvel ezelőtt például nem voltak számítógépek, fejtegeti, ma el sem tudjuk képzelni nélkülük az életünket. Vagy itt van a Sziklás-hegység: ha nem volna fejlődés, akkor még "ma is szaladgálnának" a cowboyok az indiánok után, és nem lenne bányászat. Az élelmiszervásárlás, veszítjük el végleg a fonalat, is jó példa, mert korábban a románok jártak át Magyarországra bevásárolni, most meg fordítva van.

Pálfordulásáról annyit mond, hogy "nem tudott mit csinálni". A befektetésről nem ő döntött, magasabb szempontok érvényesültek. Ezekről a "magasabb szempontokról" annyit mond: háromszáz tonna arany. Biztos abban, hogy a verespatakiak újraválasztják, szerinte az emberek "hetven százaléka" őt támogatja. Amikor azt kérdezzük, hogy szerinte melyik volt a több ezer éves település legszebb korszaka, szerényen annyit mond: polgármesterségem négy éve.

Alig van munkanélküliség, magasabb az életszínvonal, jobb az infrastruktúra, és egyre több a személyautó.

Vége